• English

• Rovatok
• Kulcsszavak
• Szerzőink
• Rólunk
• Kéziratok benyújtása
• Etikai szabályok
• Publikációs pályázat

Médiakutató 2001 tél

Új média

Kumin Ferenc:

Az online Baja

Egy város felfedezi magát az interneten

E tanulmány célja az elméletben már sokat kutatott internetes politikai aktivitás lehetőségeinek, kiterjedésének, működésének és korlátainak elemzése egy valós eset vizsgálata kapcsán. Baja városa az érdeklődő internetes közönség számára különösen pezsgő on-line helyi közéleti aktivitása miatt vált ismertté. Az alábbi írás először a kiemelkedő aktivitás lehetséges okait elemzi. Az internetes helyi politizálás sajátos konfliktusok kialakulását hozta. Ennek hátterét is igyekszik feltárni, egyben vázolva egy lehetséges feloldási sémát. Áttekintést ad az interneten zajló vitáknak a helyi döntéshozatali folyamatra gyakorolt hatásáról, végül megvizsgálja, hogy Baja sajátos helyzetéből milyen következtetések vonhatók le az elkövetkező évekre az on-line politizálás gyakorlatára nézve.

Bevezető

Az internetbe vetett hit sokat gyengült a kezdeti eufórikus várakozásokhoz képest a 2000-es évet sújtó, majd 2001-ig is elhúzódó megtorpanás eredményeként. A kijózanodást elsősorban a kereskedelmi internetes vállalkozások tömeges csődje és ezzel együtt a tőzsdei „dotkom” cégek részvényárfolyamainak mélyrepülése hozta el. Az internet nem nyereségérdekelt alkalmazásának fejlődését mindezek a fejlemények kevésbé érintették. Mivel a közigazgatás különböző szintjein elhelyezkedő szervezetek lassabban és megfontoltabban kezdik kihasználni a világháló lehetőségeit, ezen a területen nem is volt szükség a kereskedelmi internet-vállalkozásokat kijózanító pofonra.

Az e-demokrácia és e-kormányzat lassabb, de talán szervesebb fejlődési folyamata világszerte egyre több szakember figyelmét vonzza ezekre a területekre. Elemzések sora készül, amelyek legfőbb célja, hogy az internet előtti időkben született politikai elméleteket és kategóriákat hozzáigazítsák az internet által kialakított új körülményekhez. A külföldi politológiai szakirodalom az elméletek újraértelmezésén túl igyekszik esettanulmányokon keresztül, empirikus úton is feltárni az on-line politizálás zsenge világát. Ezek a tanulmányok rendszerint olyan kisebb közösségek elektronikus közéleti tevékenységét elemzik, amelyek valamely sajátos helyi körülmény kapcsán kiemelkedő mértékben, az átlagoshoz képest némileg előresietve alkalmazzák ezt az új médiumot. Ilyen tanulmányok olvashatók többek között Amszterdamról, Berlinről és Santa Monicáról (Tsagarousianou et al. 1998).

Hasonló munkák Közép- vagy Kelet-Európában eddig nem születtek. Bár teljesen nyilvánvaló, hogy az informatika és elsősorban az informatikai infrastruktúra terénez a régió relatív elmaradottságot mutat az Egyesült Államokhoz és Nyugat-Európához képest, a korlátozott adottságokkal élve itt is lehet kiemelkedően aktív internetes politikai közéletet gyakorló közösségeket találni. Ezek tanulmányozásával alkalom nyílik a szakirodalomban mutatkozó területi hiányosság részleges pótlására. Erre már csak azért is szükség lenne, mivel a világ politológus-társadalma az elmúlt tíz évben a rendszerváltás megfigyelése végett megkülönböztetett figyelemmel követte a volt szocialista országok átalakulását, és a tranzitológia a politikatudományon belül az egyik vezető területté vált. Méltatlan lenne, ha a demokratikus konszolidáció lezajlásával az érdeklődés új homlokterét képviselő elektronikus politizálás kapcsán megfeledkeznénk erről a régióról.

Tanulmányom témájául így egy olyan magyar kisvárost választottam, amelynek internetes aktivitásáról a város határain kívül is sokan tudomást szerezhettek. Kutatásom objektivitására viszonylagos garanciát ígér, hogy a kiemelkedő on-line aktivitáson kívül számomra semmilyen más szempont nem indokolta Baja kiválasztását, gyakorlatilag teljesen idegenként és kívülállóként fogtam bele a kutatásba. A város on-line aktivitása magyar viszonylatban jelentős, ám azt már most tisztázni szükséges, hogy nem hasonlítható a fent említett külföldi példákhoz. A résztvevők száma szerény, és a város vezetése sem teljes mértékben elkötelezett az új technológiák iránt. Mégis számtalan tényező teszi alkalmassá ezt az esetet arra, hogy választ keressünk az embrionális állapotban lévő on-line közélettel kapcsolatos alapvető kérdésekre:

(1) Melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárultak Baja kiemelkedő internetes politikai aktivitásához?
(2) Melyek azok a potenciális konfliktusok, amelyek a fejlődés korai stádiumában megjelennek, hogyan érvelnek a szembenálló csoportok, és hogyan hozhatók ezek összhangba egymással?
(3) Hogyan tudja az on-line politizáló közösség befolyásolni a helyi döntéshozatalt?
(4) Milyen jövőbeni lehetőségek adódnak a jelenlegi nehézségek leküzdésére és egy olyan rendszer létrehozására, amely növelheti a résztvevők számát?

E kérdések megválaszolásához munkám első részében rövid elméleti áttekintést nyújtok az e-demokrácia és az e-kormányzat általános ismérveiről. Ezt követően ismertetem a bajai eset sajátosságait, leírva azokat a főbb csomópontokat, amelyek ismertté és elismertté tették a város on-line aktivitását. Végül elemzést készítek, amelyben felhasználva a Baján végzett empirikus adatfelvétel tanulságait megkísérelek válaszolni a fent megfogalmazott kérdésekre.
Kutatásom módszertanát tekintve legfőbb forrásaim három pillért alkottak: az első az interneten rendelkezésre álló számtalan, Baját érintő forrás, maguk az elemzett oldalak, és számos kapcsolódó tartalom. Másodsorban a helyszínen mélyinterjúkat készítettem.¹ Harmadszor minden egyéb olyan szekunder forrást, főképp Baját érintő statisztikát igyekeztem felkutatni, amely lényeges információval szolgálhat munkámhoz. Az így összegyűlt adatokból elsősorban kvalitatív elemzéssel igyekeztem következtetéseket levonni és a kérdéseimre választ keresni. Az adatfelvételt 2001 április végével zártam le.

Az e-demokrácia és az e-kormányzás elméleti vázlata

A demokrácia történeti fejlődésével a politikai-filozófiai irodalom remekei számtalan megoldást kínáltak a demokratikus politizálás és döntéshozatal gyakorlati megvalósítására. A központi probléma a legtöbb esetben a részvétel biztosítása, ami módot teremt a különböző egyéni értékek és érdekek becsatornázására és aggregálására a politikai döntéshozatalban. Az ókori görög városállamokban a politikai tevékenységre mint minden cselekvések legnagyszerűbbikére tekintettek; ez a háztartástól teljesen elkülönülő köz színterén zajlott. Nagyjából ez a szociográfiai–politikai keret volt az utolsó történelmünk során, amelyben megvalósítható volt – a maga antidemokratikus korlátaival együtt – a közvetlen demokrácia gyakorlása (Arendt 1958).

Nagyot ugorva az időben, az újkori demokratikus elmélet tanai igyekeztek megoldást kínálni a politikai részvétel problémáira. John Stuart Mill egyik legfontosabb munkájában (1861, 1991) elsődleges célnak tekinti minél nagyobb tömegek bevonását a politikai döntéshozatalba, amit egyedül választott képviselet útján tart megvalósíthatónak. Ez a szemlélet mára a világ nagy részén, amely elfogadta a centrum-országok által diktált demokratikus rezsimet, gyakorlatilag paradigmává vált. Országonként változó kultúrája van ugyan az alkalmi népszavazásoknak, amelyek kapcsán egyes kérdésekben a szavazók közvetlen döntést hozhatnak, a döntések túlnyomó többségét mégis minden demokratikus állam a választott képviselőkön vagy nem választott adminisztráción keresztül, tehát indirekt módon hozza.
A közvetett és a közvetlen demokrácia elméletét tanulmányozva két elméleti szélső pont határozható meg. Az egyik a tökéletes vagy abszolút képviseleti demokrácia, amelyben a választók részvétele és döntése kizárólag képviselőik személyének kiválasztására korlátozódik. Ebben az ideáltípusban az értékek és érdekek érvényesítése úgy zajlik le, hogy a választó a képviselőnek jelölt személy várható magatartásáról tájékozódik és megbecsüli, hogy ez mennyiben felel meg az általa preferált modellnek. A személy kiválasztása után viszont az előre meghatározott kormányzati-parlamenti ciklus lejártáig aláveti magát képviselője döntéseinek, és saját választásának esetleges korrekcióját a következő rendes választásokkor hozott döntésével teszi csupán meg. A másik szélső pont a tökéletes vagy abszolút közvetlen demokrácia, amelyben csak azok a döntések tekinthetők legitimnek, amelyeket a közösség közvetlen módon megerősített, azaz valamennyi döntést népszavazással hagyta jóvá (Budge 1996).

A modern demokráciák többsége valahol e két szélső pont által meghatározott szakaszon helyezkedik el, kisebb-nagyobb távolságra azoktól. A tökéletes képviseleti modelltől való eltérést a jelen politika világának legjellemzőbb aktorai, a pártok eredményezik. A kormányzati szerepért versengő pártok ugyanis egységes politikai megoldást kínálnak valamennyi zászlajuk alatt induló képviselőjelölt nevében, így a mai választási gyakorlatról a legtöbb esetben elmondható, hogy szavazáskor sokkal inkább a pártprogramokban foglalt konkrét ügyek kapcsán, mintsem a jelölt személyét mérlegelve születik döntés. Ez a gyakorlat elmozdulást jelent a tökéletes képviseleti modelltől, hiszen a de facto pártokra szavazással lehetőségük kínálkozik a választóknak arra, hogy közvetlen döntést hozzanak olyan ügyekről, amelyeket a versengő pártok programjukba foglaltak.
Jól látható azonban, hogy ez a gyakorlat meglehetősen erősen korlátozza a közvetlen döntéshozatalt. Ennek egyik fő oka a pártprogramok csomag jellege: az, hogy a pártokra adott vokssal a választóknak a különböző programokban megtalálható valamennyi szakpolitikai elemre áldásukat kell adniuk, holott könnyen lehet, hogy számukra értékeiknek és érdekeiknek megfelelően valamely szakpolitikai területen az egyik, míg más szakpolitikában egy attól különböző párt kínálja az optimális választást. A másik probléma a pártok kapuőr funkciójában érhető tetten: eleve csak olyan ügyek kapcsán kínálnak alternatívát, amelyeket a külvilág felől érkező számtalan igény közül érdemesnek találtak arra, hogy politikai agendájuk részévé tegyék. Számtalan, az egyén számára kardinális probléma rekedhet így teljesen kívül a politika világán, ezért a pártokra adott vokssal sok igényt nem lehet kielégíteni.

Az internet mint új lehetőségeket hordozó kommunikációs csatorna ezen a területen jelenthet újdonságot a jelenlegi gyakorlathoz képest. A politikai döntéshozatali folyamatban éppen a szigorú kapuőri funkciót oldhatja. Erre a hálózatnak az a tulajdonsága teremt lehetőséget, hogy a technológia olyan, eddig nem rendelkezésre álló potenciált képvisel, amelynek köszönhetően gyakorlatilag bármely felhasználó – jelen kontextusban politikai egyén – nagyon nagy nyilvánosság számára juttathat el üzeneteket, így az intézményesült kapuőröket megkerülve saját ügyét is a politikai diskurzus tárgyává teheti. Persze mindez megint csak egy elméleti ideáltípus, hiszen csupán a technikai potenciál garantált, az üzenetnek nagyon sok feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy valóban politikai szinten is értelmezhető hatást váltson ki.
Az internet felhasználása a politika világában tehát elméletileg lehetőséget kell, hogy teremtsen a képviseleti-közvetlen demokrácia skálán a közvetlen irányába történő elmozduláshoz. Ennek az esettanulmánynak az egyik célja éppen e hipotézis igazságtartalmának a megismerése. A vizsgálat további céljaként a jelenlegi e-demokrácia és e-kormányzat értelmezések alkalmazhatóságát is értékelem a konkrét eset kapcsán. Dolgozatomban e-demokrácia alatt a következő jelenséget értem: on-line médium által közvetített, strukturált, racionális diskurzus közügyekről, amelyben a közösség valamennyi tagja egyforma súllyal részt vehet, valamint a közösség vezetői is részt vesznek a működésben, rendszeresen válaszolnak a résztvevők által feltett releváns kérdésekre, és döntéshozatalukban tekintettel vannak a vitákban elhangzottakra. Ez a megközelítés hangsúlyozza az on-line közösségek deliberatív funkcióját, azaz a közügyek megvitatásának ciklikus ismétlődését mindaddig, amíg a résztvevők álláspontja kívánatos módon meg nem közelíti egymást, és egy olyan közös pozíció nem alakul ki, amely a politikai döntéshozatal számára értelmezhető és hasznos alapot kínál.

Jól látható, hogy ez az e-demokrácia megközelítés egyfajta minimális verziót képvisel, hisz nem tartalmaz feltételeket a tömeges részvételről, vagy a tagok által „deliberált” közös pozíciók intézményes kikényszerűsíthetőségéről. Ennek oka, hogy jelen tanulmány egy olyan definíció használatát kívánja meg, amely a bajai és a hozzá hasonló embrionális kezdeményezések esetében is értelmezhető. Másrészt azonban ez a meghatározás megfelel a fent vázolt „lágyabb kapuőri” funkció teljesítésének, így egy közvetlenebb demokráciatípus felé történő elmozdulás kritériumainak.
Az e-kormányzat definiálásakor is figyelembe kell venni az alkalmazott környezet fejlettségi színvonalát. Az Amerikai Közigazgatási Társaság (ASPA) öt szintjét különbözteti meg az e-kormányzati megoldásoknak. A bajai esettanulmány kapcsán a fejlettség szerint rendezett skálán valahol az alsó két stádium (a fejlődő és a kibővített hálózati jelenlét) közötti meghatározás alkalmazható. Ezt úgy lehet összefoglalni (átültetve a nemzeti kormányzatra vonatkozó elemeket egy helyi önkormányzatra), hogy a városháza rendelkezik olyan hálózati jelenléttel, amely a polgárok egyoldalú tájékoztatását célozza, közérdekű információkat, mint például helyi rendeletek és előterjesztések, elérhetőségek, hivatali idők stb. nyújt, viszonylagos rendszerességgel frissíti az oldalak tartalmát, és a városhoz kapcsolódó további hivatalokhoz is elágazási pontként használható felületet kínál. A további szintek szofisztikált funkcióit biztosan nélkülözni kényszerülnek még esettanulmányom szereplői, így nincs módjuk közvetlen interakcióra és ügyintézésre a különböző városi hivatalokkal, nem tudnak a város nyilvános adatbankjaiban magas szintű keresőkkel információkat gyűjteni, vagy akár pénzügyi tranzakciókat bonyolítani.

Mindezek az elméleti alapok reményeim szerint hűen igazolják, hogy kutatásom nem túlzott várakozásokat és illúziókat kergetve indult. Már a munka kezdetén tudatában voltam annak, hogy Baja esete csak korlátozottan fog kérdéseimre választ adni. Mégis azzal a reménnyel fogtam hozzá a vizsgálatokhoz, hogy ennek a hatalmas témának legalább bizonyos részterületein találhatok értékelhető adatokat, amelyek az e-demokrácia és e-kormányzat magyarországi fejlődése szempontjából fontos információkkal szolgálhatnak.

A bajai eset

A bajai eset a külvilág számára elsődlegesen az Index portál beszélgetős fórumából volt megismerhető. 1999 decemberében indult a sikert megalapozó témafelvetés (topic) „Bajai régió saját névvel, kötetlenül” címmel. Indulása óta ez a topic közel 13 000 hozzászólást gyűjtött össze, ami önmagában is tekintélyes szám, ám a másik két, azóta megalakított regionális fórummal összehasonlítva is kiemelkedő (Kelet-Magyarország – 8000 hozzászólás, Kecskemét – 600 hozzászólás). Az egyedüli topic-ként induló bajai kezdeményezést az Index szerkesztői is hamar elismerték: látva rendkívül gyors gyarapodását, „Bajai régió” címen külön fórumcsoportot hoztak létre, amelyen belül kisebb, különálló, Baját és környékét érintő témák megvitatására is lehetőség nyílt.

A legfontosabb innovációt a kiinduló topic címében is megfogalmazott igény jelentette: a hozzászólásokat mindenki csak a saját nevén, jól beazonosítható identitással tehette közzé. Ennek az igénynek úgy szereztek érvényt az alapítók, hogy minden olyan felhasználói név alatt érkező hozzászólást töröltettek a moderátorral, amelyikről nem lehetett biztosan tudni, hogy ki áll mögötte. A bemutatkozásra a „Bajai régió” fórumon belül nyitottak egy külön topicot. Minden új tagnak itt kellett magáról néhány jellemző dolgot elmondania, és két már „lekáderezett” tagnak kellett igazolnia, hogy az új jelentkező valóban azonos a névvel. Mindez azért jelentett fontos újdonságot, mert az Index többi fórumán éppen a beazonosíthatatlan becenév-használat vált jellemzővé, ami meghatározta a diskurzusok gyakran durva hangnemét, valamint olyan radikális hozzászólások sokaságát tette lehetővé, amelyeket épp az inkognitó védőpajzsát használva mernek közzétenni szerzőik.
Az Index „Baja” fórumának hozzászólási statisztikái nagymértékű aránytalanságot mutatnak. összesen 196 olyan személy van a mintegy 38 500 lelket számláló városban, aki valaha is hozzászólt a fórumhoz. Talán még meghökkentőbb, hogy 128 fő kevesebb, mint tíz alkalommal szólalt meg a „Baja régió” két és fél éve alatt, 53-an pedig tíz és száz közötti esetben fűztek kommentárt a vitákhoz. Tizenöt olyan személy maradt tehát, aki száznál több hozzászólást produkált, az élen álló – egyébként alapító – Mijo egymaga közel 3500 kommentárral gazdagította a fórumot. Mindez jól mutatja a bajai internetes közösség arisztokratikus jellegét: úgy tekinthető, mintha a rendszeresen hozzászólók egy sajátos helyi felsőházat alkotnának, amelyben mandátumuk kizárólagos alapja a rendszeres internetezési lehetőség és a kötelező bemutatkozási szabály, azaz a saját név használatának elfogadása.

A témák tartalmát tekintve többé-kevésbé megvalósulnak az e-demokrácia feltételei, azaz a közösséget érintő ügyekről, részben racionálisan,² elvileg mindenkinek egyenlő esélyt teremtve folyik a vita. Ez utóbbi feltétel sérelmet szenved a sajátnevesség okán: aki nem meri véleményét a saját neve alatt publikálni, azt a közösség megfosztja a részvétel jogától. E dilemmát részletesen elemzem a következő fejezetben.

További feltétele volt a minimális e-demokrácia fogalmunknak a döntéshozók részvétele, hajlandóságuk a releváns kérdések megválaszolására, illetve az on-line közösség által megfogalmazottak informális becsatornázása a döntéshozatalba. A Bajai fórum elvileg több módon is törekszik e feltételeknek eleget tenni. Ha döcögősen is, de él egy „Kérdések a polgármesterhez” című rovat, ahol a város vezető hivatalnoka több-kevesebb rendszerességgel válaszol a hozzá érkezett kérdésekre. Nem jó jel, hogy a kezdeti lelkesedés elmúlása figyelhető meg, azaz válaszok legintenzívebben az indulást követően születtek, aztán az idő múlásával egyre ritkábbá váltak. Hasonló kezdeményezésként a város képviselőtestületének valamennyi tagja számára topicokat nyitott a fórum gazdája. Ezzel elvileg az a maximálisan igazolható cél valósult volna meg, hogy a városi döntéshozatal valamennyi tagjának kérdést lehessen feltenni ezen a médiumon keresztül. Ez a kísérlet kiábrándító eredményt hozott, hiszen a legtöbb képviselő esetében sem kérdés, sem válasz nem található a cím alatt. Mindezek a próbálkozások azért rendkívül fontosak, mert céljuk egy olyan szintű interaktivitás megvalósítása volt, amely a város valódi on-line adottságainál magasabb szintű (és ASPA besorolású) e-kormányzatot feltételezne. A kudarcok jól mutatják, hogy sem az infrastrukturális, sem a szabályozási keretek nem elégségesek Baja esetében ennek sikeres végrehajtásához. Erről a problémáról részletesen a következő fejezet második részében készítek elemzést.

A bajai on-line precedens kétségtelenül legfontosabb vonulatát az Indexen üzemelő topic jelenti, azonban a város elektronikus közéletének egyéb fontos csomópontjai is említést érdemelnek. A város portálja a baja.hu címen érhető el. Ennek a domain-névnek a jegyzésére kizárólag a városháza jogosult, amely azonban a kezelést átadta egy három magánszemélyből álló csoportnak. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy a város legfontosabb címe alatt nem akartak egy „unalmas”, szokásos önkormányzati oldalt készíteni, hanem egy informatívabb, sokrétűbb portál elkészítését szorgalmazták. Az így megszülető oldalnak nemcsak a helyi politika, hanem további, gazdasági, kulturális és turisztikai szempontok érvényesülésének is a szolgálatába kellett állnia.

Ez a cél némiképp igazolható, hiszen a kívülállók számára is triviális cím alatt praktikus olyan információkat szolgáltatni, amelyek nem kizárólag a város saját lakosságát érintik. A megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Ez a cím vitathatatlanul köztulajdont képvisel, egyetlen célja a köz érdekeinek szolgálata lehet. Ennek okán magától értetődő, hogy a város polgárai választott képviselőiken keresztül jogosan tartanának igényt arra, hogy szükség esetén döntsenek a cím alatti tartalmakról és az oldal működéséről. Ez az igény azért merül fel különösen élesen, mert a portál szolgáltatásainak részét képezi egy saját beszélgetős fórum, a „Bajai szalon”, amelynek működési rendjét így nem demokratikus elvek, hanem a részben politikailag is exponált üzemeltetők diszkrecionális jogai alapján szabályozzák. Ez a fórumcsoport – talán épp a bizonytalan háttér miatt – lényegesen kevésbé népszerű, mint az Indexen működő társa. Ez a helyzet valójában meglehetősen abszurd, hiszen az Index nyereségérdekelt vállalkozás, amely elvileg mindenféle demokratikus kontrollt nélkülöz, így az ott zajló on-line közélet ellenőrzésére nem kínálkozik legális–formális lehetőség. Ezzel szemben a város saját oldala elvileg alkalmas terep lenne egy teljesen ellenőrizhető és saját vitafórum kialakítására. A bizonytalan háttér mellett – egyik szakértő interjúalanyom véleménye szerint – a „Bajai szalon” lényegesen gyengébb technikai kivitele miatt is az Index preferálására sarkallja a résztvevőket.
A valóban szűken értelmezett önkormányzati információszolgálat a bajavaros.hu címen érhető el. Ez a bajai városháza hivatalos oldala. Tartalmát tekintve megfelel az ASPA legalacsonyabb szintű ajánlásának, azaz kimerítően tartalmaz közérdekű telefonszámokat, hivatali időket. Hozzáférhetők e helyütt a helyi rendeletek, amelyeket váltakozó intenzitással, nem mindig azonnal helyeznek fel a hivatalnokok. Pozitív fejlemény, hogy a már elfogadott rendeleteken túl az előterjesztések szövegei is olvashatók a városháza lapjain, amelyek akár egy on-line megvitatás alapjául is szolgálhatnának, és lehetőséget kínálnak az érdeklődők számára, hogy még a döntéshozatali folyamat erre alkalmas szakaszában hallassák véleményüket. Ezeken túl azonban igen szerény a lap nyújtotta lehetőségek sora, hiányzik az interaktivitás bármely formája. Ez az oldal szerepét kizárólag az egyoldalú, hivataltól kiinduló kommunikációban látja, amivel számtalan internet-kínálta lehetőséget hagy kihasználatlanul. A baja.hu esetében hangoztatott érvelés valóban értelmet nyer a bajavaros.hu-val kapcsolatban: a hivatalos önkormányzati honlap unalmas és néhány esettől eltekintve meglehetősen érdektelen. A baj ezzel csak az, hogy a város on-line tartalmáról döntők úgy tartják: ennek így is kell lennie.

Az esettanulmány legfontosabb következtetései

A kiemelkedő aktivitás okai

Amint a bevezetőben is megfogalmaztam, kutatásom egyik alapvető célja annak kiderítése volt, hogy milyen tényezők játszhatnak közre Baja esetében a város kiemelkedő on-line közéleti aktivitásának kialakulásában. Munkahipotézisként abból a feltevésből indultam ki, hogy valamilyen körülmény folytán a város informatikai infrastruktúrája fejlettebb az országos átlagnál. Ezt a gondolatot némileg igazolni látszott az az előzetes tájékozódás, amely során a jelenlegi piaci helyzetben rendkívül versenyképesnek számító áron kínált kábeles, tehát a helyi telefonálás költségeit kiváltó internet-szolgáltatást találtam. A városba érkezve azonban megtudtam, mindez csak illúzió. Bár az árlista elkészült, a kábeles szolgáltatás beindításához szükséges beruházások még nem történtek meg, nem létezik még ez a szolgáltatás, így a rendkívül versenyképes áron egyelőre virtuális szolgáltatást kínálnak.³

Másik feltevésem alapja az a tény volt, hogy a városban és a környező régióban nem az országos monopóliumú Matáv, hanem egy koncessziós társaság végez Emitel néven telekommunikációs szolgáltatást. Ebből eredően a térségben az országostól kis mértékben eltérő díjszabás érvényes. Az előző években az Emitel lényegesen internet-barátabb tarifarendszert alkalmazott, ami két intézkedésben volt tetten érhető: az internet-szolgáltatók felé menő helyi hívásokból a Matávnál sokkal előbb adott kedvezményt, valamint nyitott csomag néven szerződéskötés nélküli internet-szolgáltatást kínált, amelynél a hívás díján felül időarányosan számlázott az internet-szolgáltatásért havi fix díj és előzetes bejelentkezés nélkül. Ez a nem túl nagy forgalmat bonyolító felhasználók számára a fix havidíjas csomagoknál kedvezőbb alternatívát jelentett. Mindkét előny elolvadt azonban 2000 végére, egyrészt az új Matáv tarifarendszer bevezetésével, amelynek köszönhetően a korábban kedvezményes pozícióban lévő Emitel előfizetők egyszeriben rosszabb helyzetben találták magukat a Matáv ügyfeleihez képest, másrészt az ingyenes internet-szolgáltatók megjelenésével a kisfelhasználók számára már nem jelentett többé előnyt az Emitel úgynevezett nyitott csomagja.

Mivel a telekommunikációs infrastruktúrában csak a korábbi, az internet fejlődése szempontjából még lappangó időszakban rendelkezett Baja valós előnyökkel, és mivel az általam megkérdezettek egyöntetűen tagadták, hogy az Emitel mint tényező számottevő lenne, a város egyéb jellemzőit vizsgáltam meg, kontrollcsoportként hasonló méretű magyar városokat választva. Amint az 1. táblázatból is kiolvasható, Baja egyedül a vállalkozások számát tekintve mutat szignifikáns előnyt (a nála jobb értéket mutató Szekszárd megyeszékhely, így elsőbbsége indokolt). A nem létező telekommunikációs előnyt jól szemlélteti a város sereghajtó pozíciója a telefon-fővonalak tekintetében is. A vállalkozások magasabb száma azonban jelzésértékű lehet: a pezsgő gazdasági élet még relatív árhátrány esetén is fizetőképessé teheti a lakosság egy kis hányadát. Mindez alátámasztani látszik a bajai on-line közélet már eddig is hivatkozott arisztokratikus jellegét.

Mindenképp említést érdemel a városban jelen lévő informatikai-tudományos örökség, amelynek a jelen helyzethez való hozzájárulása nehezen igazolható, ám több interjúalanyom egyetértett e tényező hangsúlyozásával. A városban két olyan intézmény is megtalálható, amely a számítástechnika magyarországi hőskorában is már a felhasználók közé tartozott: kisebb súllyal a helyi obszervatórium említhető, amelynek csillagászati számításigényei már korán fejlesztéseket tettek szükségessé, illetve döntő súllyal a helyi vízügyi intelligencia, amely a vízügy diktálta rendkívül sokrétű és összetett számítások okán részesülhetett az elsők között a – még párthatározattal jóváhagyott – számítógéposztás áldásaiban. Ezen a ponton kell megemlíteni, hogy – még a rendszerváltás előtt – a város utolsó tanácselnöke is fantáziát látott a számítástechnikában, így az elsők között szerelték fel a városházát számítógépes hálózattal, amelyet már a rendszerváltást követő években jelentősen korszerűsítettek.

A legfontosabb magyarázat azonban még ennyire sem kézzelfogható, így tudományos eszközökkel nehezen megragadható. A legtöbb interjúalany a bácskai emberek mentalitását jelölte meg, mint a pezsgő elektronikus közélet kialakulásában szerepet játszó alapvető tényezőt. A mentalitás vagy politikai kultúra kérdése több helyi sajátosságra vezethető vissza. Baja városa etnikailag rendkívül tarka képet mutat, népes szerb (bunyevác), horvát és sváb kisebbség él itt a legnagyobb harmóniában együtt. Ez a történelmi közösség toleranciára és nyitottságra tanította a lakosokat. A nagy számú délszláv kisebbséghez tartozó bajai magán hordozza a déli népek sajátos jegyeit: szeretnek nagy hangon, sokat beszélni, összejárni, közösségi életet élni.⁴ Az itt élők számára további jelentőséggel bír a földrajzi helyzet és távolságok virtualizálása, mivel a mesterségesen megvont déli határ kettészelte az addig évszázadokon át szerves egységet alkotó Bácskát, amelynek központja váltakozva hol Baja, hol a mai Jugoszláviában található Zombor volt. Baja a határmódosításkor elvesztette központi szerepét, és a jelenleg is érvényes közigazgatási struktúra szerint egy nagy megye déli peremére szorult.

Persze hiba lenne túlzott általánosításokba bocsátkozni az okok keresésekor. A fenti tényezők nem lehetnek érvényesek egyszerre valamennyi bajaira. Részben érvényesek viszont arra a szűk kis csoportra, amely naggyá tette a bajai on-line közéletet. Mindaz, amit ez a város az internet vonatkozásában elért, nem valósulhatott volna meg néhány ember aktivitása és kifogyni nem akaró lelkesedése nélkül. Amikor 1999 végén néhány bajai egymásra talált az Index fórumain, a városból alig néhány ember vett részt rendszeresen on-line vitákban. Ezek az úttörő szerepet vállaló személyek terjesztették el informális hálózataikon keresztül ennek az új médiumnak a használatát, gyakorlatilag ők vették rá a város gazdasági–kulturális–politikai elitjének egy részét a csatlakozásra.

A becenév-saját név konfliktus és egy lehetséges megoldási minta

Már a „Bajai régió” fórum bemutatásakor hangsúlyoztam a becenév kontra saját név vitában rejlő potenciális konfliktust. Baja esetében ez a konfliktus sajnos a nyílt összecsapásig eszkalálódott, és a szembenállás súlyos károkat okozott a város ígéretes kísérletének, sőt sokak véleménye szerint egyenesen zsákutcába jutatta a bajai on-line közösség fejlődését. Ennek a konfliktusnak vizsgálatunk szempontjából az ad különös jelentőséget, hogy alapjául nem valamiféle Baja-specifikus körülmény szolgált, így elemzése minden bizonnyal általános érvényű tapasztalatokat hozhat.
Amint írtam, a „Bajai régió” fórum egyik legfontosabb megkülönböztető jegye az a határozott igény volt, hogy valamennyi hozzászóló személye beazonosítható legyen.

Ezt a normát következetesen ki is kényszeríttették. A saját név használatához ragaszkodóknak jól képviselhető érvek voltak a kezükben: amennyiben az on-line politikai viták tartalmát komolyan vesszük, és feltételezzük, hogy a politikai döntéshozatalra is befolyással lehetnek, úgy garantálni kell, hogy egy valós személyhez csak egy felhasználónév tartozzék, azaz egyfajta mandátumképzés valósuljon meg. Ezzel a követelménnyel megakadályozható, hogy egyetlen személy az általa egyedül képviselt pozíció mögé mesterségesen „tömeges” támogatottságot kreáljon egyszerűen úgy, hogy számos, amúgy beazonosíthatatlan becenéven bejelentkezik, és a látszólag különböző személyek nevében saját érdekének megfelelő támogató hozzászólást tesz közzé az egyes vitákban.

Ezzel a látszólag elfogadható érveléssel egyes bajai internetezők – akik egyébként betartották a saját név használatának szabályait – akkor kezdtek szembehelyezkedni, amikor számos esetben arról szereztek tudomást, hogy sok, általuk a közösség értékes tagjának tekintett személy épp a saját név használatára kötelező forma miatt zárkózik el az on-line részvételtől. Kezdett kiderülni, hogy számos igazolható ok van, amely sok embert kizár a közéletből. Többeknek a munkahelyükről vagy városi hivatalukból van csak hozzáférésük az internethez. Innen sokan figyelemmel kísérték a vitákat, ám saját nevükön nem mertek hozzászólásokat eljuttatni, hiszen ez felettesük, főnökük számára annak egyértelmű bizonyítéka lett volna, hogy munkavégzés helyett más célra használják hivatali számítógépeiket. Sok esetben az a félelem is indokoltnak tekinthető, hogy a saját név használatával közölt vélemény rossz színben tüntetheti fel megfogalmazóját olyan személyek körében – főnök, ügyfél, partner vagy hivatali felettes –, akiktől egzisztenciálisan függ.

A lappangó konfliktus akkor vált nyílt szembenállássá, amikor néhány, amúgy nem bajai illetőségű felhasználó – dacolva az előírással – becenevén juttatott el hozzászólásokat a „Bajai régió” fórumba. A kimoderálások, azaz a moderátor általi hozzászólás-törlések száma arányaiban magasabb lett, mint az amúgy igen érzékeny „Politika” indexes fórumban. A beceneves formát támogató bajaiak tábora védelmébe vette a másik oldal, azaz a saját név forma őrei által csak betolakodóknak tekintett felhasználókat. A fokozódó ellentétek 2000 végén – a „Bajai régió” születésének első évfordulója táján – jutottak el a végleges szakításig, amikor a fórum oldalain a betolakodóknak tekintett személyek és a beceneves forma támogatói órákig tartó, száz körüli hozzászólást eredményező párbeszédet bonyolítottak. Valószínűleg a karácsonyi ünnepek miatt a moderátorok kevésbé voltak éberek, így mire ránéztek a fórumra, már ott volt a tekintélyes méretű „tiltott párbeszéd”. Ekkor következett be az az esemény, amelyre a helyi internetes folklór csak a sokat sejtető „nagy bajai kimoderálás” címen emlékszik. Történt ugyanis, hogy a moderátor, mikor észlelte a szabálytalan tevékenységet, az egész párbeszédet – a legálisan jelenlévők hozzászólásaival együtt – törölte a fórumról. A drasztikus lépést óriási felháborodás követte, amelynek következtében a sértett oldal szimpatizánsai örökös bojkottot hirdettek a „Bajai régió” indexes fórumra, és gyakorlatilag elhagyták azt.

Nem tekintem feladatomnak, hogy a konfliktus két táborának képviselői között igazságot tegyek. Mindkét tábor elfogadható, igazolható érvekkel rendelkezik, és úgy tűnik, hogy az Index fórum adott keretein belül nincs olyan optimális megoldás, amely mindkét tábor és mindkét érvrendszer megelégedésére szolgálna. A bajai precedens tanulsága, hogy az interneten zajló politikai tartalmú viták, ha már megközelítik az e-demokrácia minimális definíciója által meghatározott formát, nem létezhetnek mindenki által elismert, legitim kontroll nélkül. Egy helyi közösség esetében erre a legalkalmasabb az önkormányzat képviselőtestülete által megalakított bizottság lehet. Egy ilyen, valamennyi releváns helyi politikai erőt képviselni tudó testület feladata lenne, hogy felülvizsgálja a személyes döntésekkel megalkotott és végrehajtatott vitázási szabályokat, és elvégezze az esetleg szükséges korrekciókat.

Ennek a testületnek lenne továbbá a feladata, hogy szakértők bevonásával létrehozzon egy olyan saját internetes felületet, amelynek tulajdonjoga, költségvetése és üzemeltetése felett is kizárólag az önkormányzat rendelkezik. Ennek azért van jelentősége, mert így garantálható a legteljesebben a független és pártatlan működés. Nagy gonddal kellene ennek a városi fórumnak – amelynek a legjobb helye az önkormányzat honlapján lehetne – meghatározni a működési rendjét. Egy olyan hibrid megoldásra lenne szükség, amely megőrzi a saját név forma szülte előnyöket, de érvényesülni hagyja a becenév-használók követeléseit is. Az elsődleges cél az, hogy minden résztvevő igazolhassa jogosultságát – hogy bajai lakos és nagykorú –, valamint hogy mindenkihez kizárólag egy felhasználónév tartozzék. Ez csak úgy valósulhat meg, hogy az önkormányzat végzi a felhasználónevek és jelszavak kiadását.

Praktikusan szemlélve a problémát, minden vitázni szándékozónak az önkormányzat illetékes hivatalához kellene fordulnia regisztrációs igényével. A hivatal csupán annyit ellenőrizne, hogy a személy korábban nem kapott jelszót, bajai polgár és nagykorú. A jelszó kiadásakor a személyi adatokat és a felhasználónév kapcsolatát egy szigorúan őrzött adatbázisban tárolnák. Erre kizárólag azért lehet szükség, hogy amennyiben a hozzászóló büntetőjogi felelőssége megállapítható, abban és csak abban az esetben azonosítani lehessen a szerzőt. Ez a kis fék garanciát jelenthetne arra, hogy a viták tartalmát a szólásszabadság jogi keretei között tartsák, ami nagyrészt megfelel annak az elvárásnak, amelyet a saját név forma támogatói fogalmaztak meg a viták tartalma kapcsán. Az adminisztráció számára könnyedén hozzáférhető adatbázisban csupán annak lenne nyoma, hogy az egyes személyek kaptak-e már jelszót, így a biztonsági követelmények betartásával bárki megőrizheti inkognitóját, amennyiben ezt igényli.

Az internetes viták felhasználása a helyi döntéshozatalban

A bajai viták tartalmának elemzésekor, illetve a helyszínen végzett adatfelvételkor különösen fontosnak találtam annak megértését, hogy a fórumokon megfogalmazottak közvetlenül vagy közvetve eljutnak-e a város vezetőihez, és hogy ezek az információk mennyire képesek befolyásolni a helyi döntéshozatalt. Olyan precedensekre voltam kíváncsi, amelyek kapcsán a hatás világosan megfigyelhető volt. Ilyen irányú vizsgálódásom kiábrándító eredménnyel zárult.
Az általam megkérdezettek egy része említett olyan ügyeket, amelyekkel kapcsolatban tudni vélte, hogy az on-line vita valamilyen módon befolyásolta a város vezetőit. Ebben a körben említést tettek szúnyogirtásról, a városi utak állapotáról, adósságállományról, egy tornaterem felépítéséről. A meghökkentő az volt, hogy minden ilyen ügyet csupán egy-egy személy nevezett meg, és végül csak egyetlen olyan téma akadt, amelyről többekben is éltek emlékek. A bajai önkormányzat – sok társához hasonlóan – a városi kábeltévé-hálózat eladását fontolgatta, és ezzel kapcsolatban fordult a városi internetes közösséghez, mint a témában erőteljesen érintett, szakértőkkel tarkított csapathoz.

A kábeltévé-hálózat hasznosításának kérdése az internetezőknek azért is alapvető fontosságú volt, mivel – amint azt a város telekommunikációs infrastruktúrája kapcsán már említettem – a betárcsázós, telefonköltséggel együtt járó kapcsolódás helyett olcsóbb és kényelmesebb internet-hozzáférést kínált volna, ha alkalmassá teszik a televíziós kábeleket a kétirányú adatforgalomra. Az internetezők megkeresése egy ad hoc informatikai bizottság felállítását eredményezte. Ez a csapat azt vállalta, hogy megvizsgálja az esetleges értékesítés körülményeit, és tanácsaival segítse a város vezetését a helyes döntés meghozatalában. A bizottság munkájának eredményeképp az az ajánlás született, hogy amennyiben az önkormányzatnak nem feltétlenül van szüksége az értékesítésből nyerhető forrásokra, akkor mindenképp halassza az eladást egy későbbi időpontra, amikor jobb feltételekkel és több pénzért magánosíthatja a város hálózatát.

Meglepő módon a városháza mégis az azonnali eladás mellett döntött. Az ügyletre jellemző, hogy bár feltételül szabták: a hálózatot alkalmassá kell tenni az internet-szolgáltatásra, a vevő azóta is adós ennek teljesítésével. A beruházás elmaradása komolyan akadályozza a bajaiakat abban, hogy többen és nagyobb intenzitással használják az internetet. Az informatikai tanácsadó testület ügye pedig jól szemlélteti az internetes közösség bevonásának „virtualitását”. Az eladásról döntő vezetők érzékelték, hogy döntésükbe valamilyen módon be kell vonni az érintetteket, ám azok ajánlását már figyelmen kívül hagyták, így valódi részvétel nem következett be, az érdekeket nem tartották tiszteletben.

Elvileg megvan a lehetősége annak, hogy a vitafórumok tartalma viszonylag gyorsan eljusson az érintett városi vezetőkhöz. A városházi hivatali struktúrában létezik olyan felelős személy, aki rendszeresen figyeli a Baját érintő on-line diskurzusokat, és szükség esetén információval látja el az érintetteket. Néhány városi képviselő és maga a polgármester is – szabadidejétől függően – figyelemmel kíséri az internetes közösség ténykedését. Kutatásaim során azonban kevés jelét láttam annak, hogy az interneten folyó vitáknak valódi hatásuk lenne. Úgy tűnik, a bajai on-line közéleti kultúra még nem jutott el arra a szintre, hogy a fórumok működése túlmutasson az egyszerű véleménycserén vagy csevegésen. Minden bizonnyal a korábban vázolt konfliktus és szakítás is közrejátszott abban, hogy a város vezetése eleve nem kezeli komoly játékosként a bajai fórumok „lakóit”.

A további fejlődés lehetőségei

Munkahipotézisem utolsó pontja az volt, hogy a Baján kialakult kiemelkedő internetes közéleti aktivitásra támaszkodva a város úttörő szerepet vállalhatna az e-demokrácia és az e-kormányzat fejlettebb alkalmazásainak meghonosításában. Azt feltételeztem, hogy az általam tanulmányozott kezdeti lépéseket megtevő emberek, akik a helyi közösség központi figurái, képesek lennének támogatni olyan önkormányzati törekvéseket, amelyekkel a város megelőzhetné szinte valamennyi vetélytársát, és siker esetén az egész ország figyelmét és elismerését kiválthatná. Mivel dolgozatom írásának időpontjában a magyar kormány a Széchenyi Terven keresztül (is) kiemelten támogat sokféle informatikai fejlesztési projektet, a források egy része is biztosítható lenne.

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Baja város vezetése nem mutat az átlagosan elvárhatónál nagyobb affinitást nagy ívű informatikai beruházások végrehajtására, ám erre van elfogadható indoka is. A döntéshozók asztalán már ma is számtalan megfontolandó ajánlat hever olyan önkormányzati ügyviteli rendszerekkel kapcsolatban, amelyek moduláris felépítésűek, és igény esetén olyan internetes kaput szolgáltatnak, amelynek révén a város polgárai a világhálón keresztül is elintézhetik bizonyos ügyeiket. Ez a gyakorlatban az e-kormányzati besorolás egy magasabb szintjének megvalósítását jelentheti, hiszen a jelenleg még teljesen hiányzó interaktivitást teremthetné meg. Kicsit továbbgondolva a lehetőségeket, egy ilyen integrált rendszer arra is képes lehetne, hogy kezelje a város vitafórumát az előző részben vázolt megoldási sémát követve. A rendszer integrációja révén a jelszavak kiadása is automatizálható lehetne, hiszen a lakónyilvántartás adatbázisait használva a program magától ellenőrizhetné, hogy mindenkinek csak egy felhasználónév jusson.

A probléma viszont az, hogy egy ilyen alkalmazáscsomag üzembe helyezése egy Baja méretű város költségvetésében mindenképp komoly tételként jelentkezne. Ez nem jelenti azt, hogy a város ne rendelkezne elégséges forrással egy esetleges beruházáshoz. A félelmek inkább abból táplálkoznak, hogy látva a kormányzat ambiciózus informatikai fejlesztési politikáját, az óvatos városvezetők – akár okkal – tarthatnak attól, hogy rövid időn belül egységes szabályozás születhet az önkormányzati ügyviteli rendszerekkel kapcsolatban. Amennyiben a súlyos összegekért megvásárolt rendszer nem teljesíti ezeket a központi direktívákat, könnyen előfordulhat, hogy a beruházás egésze kidobott pénzzé válik. Ezt a kockázatot joggal nem vállalja egy újraválasztásra törekvő politikus.

Ebben a helyzetben a megoldás csak egy lehet: az informatikai kormányzat – teljesítve a várakozásokat – minél hamarabb álljon elő olyan egységes normákkal, amelyek valamennyi önkormányzati integrált rendszer számára irányadóak lehetnek. Szerencsés lenne, ha ebben a körben sikerülne – a programcsomagok részét alkotó – internetes vitafórumok működéséhez is olyan szabályokat alkotni, amelyek figyelembe veszik a bajai precedens tapasztalatait mind az azonosíthatóság, mind a vita eredményeinek felhasználása szempontjából. Egy ilyen, bölcsen megalkotott ajánlás sok helyi közösséget megóvhatna attól, hogy on-line közéletük fejlődése során azokba a csapdákba essenek, amelyek a bajaiak további fejlődését most is akadályozzák.

összefoglalás

A bajai internetes közélet beható tanulmányozása alkalmasnak bizonyult arra, hogy néhány téves feltételezést cáfoljon, továbbá rávilágítson azokra a potenciális veszélyekre, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a város vezetése nem elég gondosan jár el. Baja sok szempontból úttörő szerepet vállalt a magyarországi helyi e-demokrácia és e-kormányzat történetében, és ezzel szükségszerűen együtt jár, hogy az állatorvosi ló szerepét is betölti.
A fokozott internetes közéleti aktivitást kiváltó körülmények vizsgálatakor kitűnt, hogy ezen a minimális szinten nem elsősorban a telekommunikációs infrastruktúra állapota a döntő, mint ahogy azt előzetesen feltételeztem, hanem sokkal inkább a potenciális résztvevők által képviselt humán tőke. Ez részben a városban jelenlévő informatikai intelligenciából táplálkozik, de talán még inkább azokból a nyitott, kommunikatív természetű központi személyiségekből, akik lelkesedésükkel, aktivitásukkal képesek voltak életre hívni egy pezsgő on-line közösségi életet.

Kutatásom talán legfontosabb tanulsága az a veszélyforrás, amelyet a saját név- becenév konfliktus hordoz magában. Ez a vita – amely a bajai internetes közösség fejlődését súlyosan visszavetette – olyan tanulságokkal szolgál, amelyek valamennyi, később fejlődésnek induló helyi kezdeményezés számára tanulságosak lehetnek. Egy ilyen helyzetben elkerülhetetlennek tűnik az önkormányzat mint valamennyi fél által legitimnek elismert hatóság részvétele és gondoskodása.
Az on-line közélet szerepvállalása a helyi döntéshozatalban – talán épp a vezetés távolságtartása miatt – gyakorlatilag elhanyagolható volt eddig Baján. Az egyetlen esetként említhető, kábeltévé-hálózattal kapcsolatos ügy inkább csak látszólag vonta be az érintetteket, és éppen az így született döntés teremtett olyan körülményeket, amelyek kizárták, hogy a megfizethetőbb elérés révén újabb csoportokat vonjanak be az on-line vitákba.

A jövőbeni fejlődés lehetőségei a humán tőke tekintetében adottak ugyan a városban, de egy korszerű, integrált önkormányzati ügyviteli rendszer beszerzését az ország szakkormányzatának pozitív döntése is komolyan befolyásolná. Mindenképp szükséges, hogy az e-demokráciáról és az e-kormányzatról rendelkezésre álló ismeretek, tapasztalatok függvényében a kormányzat olyan rendszerek beszerzésére ösztönözze az ország önkormányzatait, amelyek valóban előrelépést hozhatnak mind a hivatali ügyek intézésében, mind az egyéni értékek és érdekek magasabb színvonalú és hatásosabb megfogalmazásának szempontjából.

Irodalom

Arendt, Hannah (1958) The Human Condition. Chicago: University of Chicago Press.
Budge, Ian (1996) The New Challenge of Direct Democracy. Cambridge: Polity Press.
Butler, David & Ranney, Austin (1994): Referendums around the world: the growing use of direct democracy. Houndmills: Macmillan.
Docter, Sharon & Dutton, Wiliam H. (1998) „The First Amendment Online: Santa Monica’s Public Electronic Network“. In Tsagarousianou, Roza, Tambini, Damian & Bryan, Cathy (szerk): Cyberdemocracy: technology, cities, and civic networks. London: Routledge.
van Dijk, Jan (1996) „Models of Democracy – Behind the Use of New Media in Politics.“ Javnost/The Public Vol. 3 (1996) No. 1.
Kis Gergely – Vértes Csaba (2001) Gyorsjelentés az Internet-gazdaságról. Budapest: GKI.
Kovács Tibor (szerk., 2000): Területi Statisztikai Évkönyv. Budapest: KSH.
KSH Bács-Kiskun megye (2000) Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve, Kecskemét: KSH.
Mill, John Stuart (1991) Considerations of Representative Government. Buffalo: Prometheus Books.
Mikro Volán Elektronika (2000) Posta és távközlési adatai. Budapest: Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.
Tsagarousianou, Roza (1998): „Electronic Democracy and Public Sphere.“ In Tsagarousianou, Roza, Tambini, Damian & Bryan, Cathy (szerk.): Cyberdemocracy: technology, cities, and civic networks. London: Routledge.
Széll Péter (2000) „Az Internet helyzete Baja városában.“ In Internet Hungary 2000. Budapest: Kamera Hungária.

On-line

American Society for Public Administration (ASPA) and United Nations Division for Public Economics & Public Administration, 2001, Global Survey of eGovernment, http://www.aspanet.org/
Unisys: E-signatures: Another Signs of Time, http://www.unisys.com/home/e-signatures/
A bajai obszervatórium honlapja http://www.bajaobs.hu/
Bajai régió fórum az Indexen http://index.hu/forum/forum.cgi?a=f&f=25
Bajai Szalon fórum http://forum.baja.hu/
Emitel http://www.emitel.hu/
SugoNet http://www.sugonet.hu/
Bajai városháza http://www.bajavaros.hu/
Baja portálja http://www.baja.hu/