   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 tél – Európa rovat Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában (1/5)Megoldási irányok és nyilvánosságmodellek Ebben az előadásban a magyar európai uniós csatlakozás folyamatának hazai médiabemutatásáról szeretnék először beszélni.1 Ez nem csupán leíró célú, hanem vitaindító, vitára hívó expozé lenne, amelyben néhány kritikus tendenciára hívnám fel a figyelmet. A második részben arról szeretnék néhány szót szólni, hogyan kapcsolhatjuk a hazai problémákat az európai szóhasználatban meghonosodott „kommunikációs deficit” koncepcióhoz, s hogyan lehetne javítani a képet, élesíteni az exponálást, jobb minőségűvé tenni a csatlakozási folyamat médiabemutatását. Milyen szerepe lehet ebben különböző szereplőknek: az újságíró-társadalomnak Magyarországon; az európai és hazai médiacégeknek; a magyar kormánynak; illetve az Európai Bizottságnak, Brüsszelnek? Végül a harmadik részben azt elemzem, hogy milyen utakon, módokon megy végbe az európai diskurzusok megjelenése a magyar nyilvánosságban, más, újonnan csatlakozó országok nyilvánosságában – és a régi tagállamok nyilvánosságában is. A fő kérdés itt az, hogy az európai nyilvánosság nemzetállami médiában való megjelenésének milyen fajtáit különíthetjük el, s ezek milyen kihívásokat jelentenek a gyakorló újságíróknak. Amikor készültem erre az előadásra, azzal a kérdéssel ostromoltam a szervezőket, hogy milyen nyelven tartsam ezt a vitaindítót. A Közép-Európai Egyetem, ahol dolgozom, amerikai, New Yorkban bejegyzett egyetem, de Budapesten működik a Nádor utcában, és a munkanyelvünk az angol. Tehát a legtöbbször angolul tanítunk, végzünk kutatást ezekről a témákról. Mégis úgy gondolom, hogy magyarul kell beszélnem, beszélnünk ezekről a témákról, még egy kétnyelvű, nemzetközi konferencián is. Meg kell teremtenünk azt az új szaknyelvet és azt a szakirodalmat, amelyet az újságírók és a társadalomkutatók egyaránt használhatnak a magyar média európai átalakulásának elemzése, az európai diskurzusokban és vitákban való egyenlő részvétel érdekében.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Erőszak Kálmos Borbála: Az erőszakosság relativitásának elmélete Stachó László – Molnár Bálint: Médiaerőszak: tények és mítoszok Történelem Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? Európa Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Kertész Krisztina: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban Jog Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról Sorozatok Soós Zsuzsanna: Kritika Vágvölgyi B. András: WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
