   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 tél – Sorozatok rovat Hogyan főzzünk szappanoperát? (1/9)Életünk korai időszakának fontos élménye a mese, de később, felnőttként is ott él bennünk a gyermek, aki olykor valamilyen őt elringató, megnyugtató mesére vágyik. Lehet, hogy a szappanoperák ezt a szükségletet elégítik ki? És ha igen, mi a vonzó ezekben a felnőttmesékben? Mit olvashatunk ki szerkezetükből? Milyen szabályszerűségeket lehet felfedezni egy vége-hossza nincs sorozat egyes epizódjai közt? A fenti kérdések megválaszolásában segít a „Híresek és gazdagok” című argentin filmsorozat 80 részének szövegnyelvészeti elemzése.1 A különböző szappanoperák óriási sikert arattak az elmúlt években Magyarországon. Vajon mi magyarázza sikerüket? Miért képesek nap mint nap a tévé elé vonzani emberek tömegét? Mit nyújtanak? Mint felszínes érdeklődőnek, feltűnt, hogy a különböző sorozatok nagyon hasonlítanak egymáshoz: az egy sorozaton belüli jelenetek, sőt akár a különböző epizódok2 is felcserélhetőek egymással. Úgy tűnt, hogy a karakterek között különböző, könnyen beazonosítható típusokat találunk. Feltételeztem azt is, hogy a szappanoperák szerkezete erősen hasonlít a mesék felépítéséhez. A mesék szerkezetének elemzése hosszú hagyományra tekint vissza. Kutatásom alapgondolata az volt, hogy a mesékhez hasonlóan a szappanoperákban is lehet egy olyan alapszerkezetet találni, amelyre az összes ilyen sorozat felépül. Elképzelhetőnek tartottam, hogy egy olyan szabályrendszer húzódik meg mögöttük, amely bizonyos számú, egymást meghatározott sorrendben követő motívumból áll. Úgy gondoltam, e szabályrendszer segítségével leírhatók egy adott sorozat történései, s így közelebb lehet kerülni a fenti kérdések megválaszolásához. A vizsgálathoz videokazettára vettem a „Híresek és gazdagok” című argentin sorozat epizódjait (indulás: RTL Klub, 2001 tavasza). A felvett epizódok közül 80-at néztem meg, kialakítottam egy kódolási rendszert, és ez alapján minden epizódot külön kódoltam. Az eredményeket táblázatokba vittem, majd ezek segítségével rekonstruáltam a szerkezeti felépítést és a szabályszerűségeket. A sorozat epizódjainak megnézése, kódolása közben fogalmazódtak meg bennem azok a lehetséges szabályok, amelyek az egymást követő epizódok építkezését meghatározzák. Arra számítottam, hogy a kódolt epizódok, az eredmények ismeretében további szabályszerűségeket találok. Mielőtt bemutatnám az eredményeket, áttekintem az általam végzett kutatás elméleti hátterét: Vlagyimir J. Propp és főleg Benjamin N. Colby elméletét. Az ő elemzésük nyomán állítottam fel egy kódolási és elemzési módot, majd ennek segítségével kódoltam a kiválasztott szappanopera adott epizódjait. Tanulmányom végén bemutatom, hogy sikerült-e megerősítenem a vizsgálat elején felállított hipotézisemet: azt, hogy a szappanoperák szerkezete a gyermekmesék szerkezetéhez hasonlít. Arra a kérdésre is igyekszem választ adni, hogy egy ilyen kutatásnak milyen gyakorlati haszna lehet.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Erőszak Kálmos Borbála: Az erőszakosság relativitásának elmélete Stachó László – Molnár Bálint: Médiaerőszak: tények és mítoszok Történelem Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? Európa Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Kertész Krisztina: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban Jog Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról Sorozatok Soós Zsuzsanna: Kritika Vágvölgyi B. András: WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
