   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 tél – Sorozatok rovat Hogyan főzzünk szappanoperát? (3/9)A vizsgálat tárgya A bevezetőben már említettem, hogy kutatásom tárgya a „Híresek és gazdagok” című argentin sorozat volt. A szóban forgó szappanopera a dél-amerikai típusba tartozik. Ez a típus – eltérően a kubai rádiószappantól és a realista típustól – rövid epizódokból felépülő sorozat, amelyet hosszú ideig vetítenek. Az egymást követő epizódok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, rövid visszatérések, összefoglalások vannak bennük. Az elbeszélés ritmusa lassú, ismétlő jellegű (Antalóczy, 2001). Egy-egy epizód mintegy 20 percig tart, ugyanakkor az egész filmsorozat hosszan elhúzódik: körülbelül 240 részből áll. Nem lehet pontosan tudni, hány epizódból áll, mert ezt a sorozat készítői egy idő után már nem jelzik. Így a néző elveszíti a biztos nyomon követés lehetőségét, és egy állandó folyamban találja magát. A vetítés hónapjai alatt többször változtatták a sugárzás időpontját és az egyhuzamban levetített epizódok számát. Ez a sorozat annyiban rendhagyó, hogy hősnője közismert szappanopera-szereplő: Natalia Oreirót már korábbi szappanoperákból ismerhették a nézők. Bár nincs egyetlen „főszereplő”-je, mégis ő az, aki köré a történet szálai szerveződnek. A karakterek hagyományosan jókra és rosszakra oszlanak. Megtalálható a gazdag, gonosz, önző, középkorú férfi a csinos, butácska, de számító szeretővel, az ártatlan, kedves lány, akivel mindenféle rossz dolgok történnek, a becsületes, de kelepcébe jutott férfi, a mindent látó szolgáló stb. A helyszínek nem túl változatosak: általában a gazdagok kastélya és a középarisztokrácia lakása, néhány jelenetet a szabad ég alatt forgattak. A gazdag–szegény problematika itt több szinten is erőteljesen megmutatkozott. A helyszínek általában állandóak voltak, a karakterek köre is alig bővült a történet során, viszont a cselekménybonyolítás, a problémaszálak annál nagyobb gazdagságot mutattak. A lehető legváltozatosabb témák kerültek napirendre. A kiindulópont itt is – mint annyi más szappanoperában – két család ellentéte. A sorozatban a verbalitás dominál: ritkák a hosszabb ideig tartó szöveg nélküli jelenetek. A zene a hangulat aláfestésére szolgál, de nincs különösebb jelentősége, sok a népszerű dalbetét. Az idő általában lassan telik, de amikor (például filmbeli terhesség miatt) gyorsítani kell a történet folyását, akkor szinte észrevétlenül telnek el a hosszabb időszakok, nincs semmilyen fogódzó. Az érzelmek kifejezésében a túlzott dramatizáltság a jellemző, ezt a közeli kamerafelvételek is megerősítik. A karaktereknél fontosabb a problémaszálak bonyolódása. Ezek köré csoportosulnak a karakterek, akik a különböző szálakban komplex viszonyrendszerekben tűnnek fel. Ezért is gondoltam arra, hogy a karakterek jellemzése helyett a problémaszálak bonyolódásait kell megvizsgálnom. A 80 rész megnézése után 32 főbb karaktert találtam, és ennél is több mellékszereplőt. A nyitó rész 12 karakterrel indított, majd általában egy-egy újabb karakter jelent meg a következő részekben. Nem mindegyik részben került be újabb karakter; kivételt jelentett a 18. epizód, itt egyszerre négy főbb karaktert is bemutattak.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Erőszak Kálmos Borbála: Az erőszakosság relativitásának elmélete Stachó László – Molnár Bálint: Médiaerőszak: tények és mítoszok Történelem Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? Európa Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Kertész Krisztina: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban Jog Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról Sorozatok Soós Zsuzsanna: Kritika Vágvölgyi B. András: WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva Pódiumbeszélgetések
A frankfurti és a birminghami iskola. Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget. A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Médiakutató pódiumbeszélgetése, 2009. november 9. Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
