   |
|
Lapunk 2007-es és korábbi számai kedvezményes áron (300 Ft/példány) megrendelhetőek. Rendelje meg most! 2003 tél – Sorozatok rovat Hogyan főzzünk szappanoperát? (4/9)Az interakcióegységek Colby eidonelméletére támaszkodva úgy találtam, hogy a sorozat építőkövei az eidonok, azaz az interakcióegységek. Ezek azok a legkisebb egységek, amelyeket már nem lehet vagy nem érdemes tovább bontani; ezekből épülnek fel a további, nagyobb egységek. Colby 42 elsődleges és másodlagos eidont talált vizsgálódásai során. Bár elmélete számomra kiindulási alap volt, az ő rendszerének eidonjai több okból sem egyeztethetőek össze teljes mértékben az én rendszerem eidonjaival. Egyrészt a modern életkörülmények miatt, másrészt az eltérő felépítés miatt közülük néhány a szappanoperák esetében nem használható. Mindenesetre a sorozat alapjának, a legkisebb „atom”-jának én is az ilyen eidonhoz hasonló egységeket tekintettem, és amint említettem, interakcióegységeknek neveztem el őket. Azért adtam ezt a nevet az egységeknek, mert ezek az interakcióegységek mindig egy-egy hétköznapi társas érintkezés jelenségeit jelölik, ölelik fel. Hétköznapiak, de a történet szempontjából valamilyen jelentős információval bírnak, kiemelkedő fontosságúak. Az interakciók lehetnek csak verbálisak (párbeszédek, monológok), némelyik csak pár szavas, mások számos mondatból állnak. Előfordul, hogy a nem verbális jelzések (például gúnyos vagy éppen vidám mosoly) adnak megerősítést a tekintetben, hogy milyen egységként lehet jelölni az adott interakciót. Az interakció lehet csak nem verbális is (nyugtalanság, az arcon látható érzelmek, szerelmi jelenetben az ölelkezés vagy csók). Néha a háttérzene utal arra, hogy nem csupán tényközlésről, beszélgetésről van szó, hanem valamilyen mögöttes szándék vegyült az interakcióba. Hasonlóképpen: amikor a néző már ismerte a korábbi eseményeket, de a karakter más információkat adott át valakinek, akkor is ilyen mögöttes szándéknak lehetett elkönyvelni az interakciót. Az interakcióegységeket főnevekkel jelöltem, amelyek meghatározott tevékenységre, tevékenységekre, tevékenységi körökre utalnak. Ezeket rövidítésekkel jelöltem, általában két-három betűvel. Egy-egy főnév olykor több tevékenységet is jelöl, ha ezeket egy kategóriába tudtam sorolni. Összesen 45 interakcióegységet találtam, ezek a következők, megjelenésük sorrendjében: Találkozás (Ta), Vita (Vi), Veszekedés (Ve), Utasítás (Ut), Bemutatás (Be), Meghívás (Mh), Bejelentés (Bj), Szidás (Szi), Gonosztett (Go), Gyilkosság (Gyi), Családi vagy ünnepi összejövetel (Csö v. Üö), Szerelmi jelenet (Szj), Bocsánatkérés (Bo), Beszélgetés (Bsz), Felfedés, felfedezés (Fe), Vallomás, bókolás, dicséretet (Va), Helyszín elhagyása (El), Álmodozás, elgondolkozás (Ál), Ajánlattétel (At), Ajánlat elfogadása (Ae), Tiltakozás (Ti), Keresés (Ke), Fenyegetés (Fny), Tevékenység (Te), Nyomozás (Nyo), Gyászolás (Gyá), Gratuláció (Gr), Nyugtatás, biztatás (Nyu), Tárgy elkérése, tárgy odaadása (Tk–To), Tanácsadás-tanácskérés (Tcs), Háttérszándék (Hsz), Féltés, nyugtalanság (Fnyu), Utalás (Ul), Búcsúzás (Bú) Kihívás (Kh), Segítés kérése, segítés (Sk–Se), Vádolás (Vl), Rosszullét (Ro), Letartóztatás (Lt), Utazás (Us), Szórakozás (Szó), Öröm, boldogság (Ör). A 80 epizód megnézése során 4224 interakcióegységet különítettem el. Ezek között a leggyakoribb interakció a féltés, a nyugtalanság (Fnyu – 720), a beszélgetés (Bsz – 685) és a nyugtatás (Nyu – 296) volt. Ez azt jelenti, hogy a sorozatban a leggyakoribb az olyan szituáció volt, amelyet nagy feszültség jellemzett; sok az olyan esemény, amely nyugtalanságra, aggodalomra ad okot. Ez a szám még a beszélgetések számát is meghaladja, holott általában az eseményekről való beszélgetés gyakoribb, mint az események megtörténte. A nyugtatás szorosan kötődik a féltés-nyugtalansághoz, a kettő nagyon gyakran követte egymást. De a számokból azt is láthatjuk, hogy körülbelül minden második nyugtalanságot egy nyugtatás követ. Vagyis a konfliktusos helyzetekben csak minden második alkalommal kerül sor valamilyen nyugtató interakcióra. Gyakran fordul elő az utasítás (Ut) is: 235 ilyen egységet találtam. Ez a szám meglepően magas, az alá-fölé rendeltség dimenzióját mutatja meg. Az utasítás ugyanis a leggyakrabban ilyen, hierarchikus kapcsolatokban fordul elő, amikor a feljebb levő a valamilyen tekintetben alatta levőt utasítja valamilyen tevékenység elvégzésére (munkahelyi, családi, nemi stb. hierarchia). Gyakori a veszekedés és a vita is (Ve – 179, Vi – 142). Ez az érzelmek dramatikus megközelítését is mutatja, valamint azt, hogy ez a szappanopera is a konfliktusok kibontakozására épül, és ebben elengedhetetlen a véleményütköztetés. Ha a sok negatív kapcsolódású interakcióval szemben megnézzük a pozitív oldalt, azt találjuk, hogy az öröm, a szórakozás, a gratuláció, a szerelmi jelenet, a vallomás összesen 285 interakcióegységet ölel fel (Ör – 71, Szó – 23, Gr – 24, Szj – 48, Va – 119). Ez igen kevés az előzőekben felmutatott negatív egységek számához képest. Tehát a sorozat sokkal gyakrabban épít a negatív érzelmekre, hangulatokra, mint a pozitívakra. Természetesen nem lehet csak negatív az összkép, mert az valószínűleg teljesen elidegenítené a nézőket. A negatív oldalon még magas interakcióegység-számmal jelent meg a szidás (Szi – 101), a gonosztett-gyilkosság (Go–Gyi – 47), a fenyegetés (Fny – 96), amelyek szintén a feszültségkeltéshez, az izgalomhoz, a nyugtalansághoz járultak hozzá. A gyászolás interakcióegységével (Gyá) az első néhány rész után nem találkoztam. Ezután, ha történt is gyilkosság vagy haláleset, nem mutatták a hozzátartozók fájdalmát. Az interakcióegységek összekapcsolódása ugyanolyan változékonynak és sokszínűnek mutatkozott, mint a hétköznapokban, néhány szabályszerűséget mégis sikerült kimutatnom. Akár a hétköznapi interakciókban, itt is vannak bizonyos interakcióegységek, amelyeket nagyobb valószínűséggel követ egy-egy adott egység, mint bármelyik másik. Ilyen a féltés–nyugtalanság (Fnyu) és a nyugtatás (Nyu) párosa, a segítségkérés (Sk) és a segítés (Se) kettőse. Ez utóbbiak aránya: 73:45, vagyis a segítségkérések mintegy kétharmadára érkezik valamilyen formában a segítség. A vitából gyakran alakul veszekedés (Vi–Ve), ezek sokszor társulnak a nyugtalansággal és a nyugtatással.
© Médiakutató Alapítvány 2000–2009. :: Főoldal :: Impresszum :: Szerzőinkhez :: Beköszöntő
| |
Lapozás
Rovatok
Archívum
Erőszak Kálmos Borbála: Az erőszakosság relativitásának elmélete Stachó László – Molnár Bálint: Médiaerőszak: tények és mítoszok Történelem Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? Európa Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában Kertész Krisztina: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban Jog Szente Péter – Agárdi Péter – dr. Bayer Judit – Cseh Gabriella – Gellért Kis Gábor – Haraszti Miklós – Molnár Péter – dr. Nahlik Gábor – Szalai Annamária – Szekfű András: Vita egy új médiatörvény-koncepcióról Sorozatok Soós Zsuzsanna: Kritika Vágvölgyi B. András: WAParadicsom avagy információs társadalom keitai denwára hangolva Támogatónk
Lapunk megjelenését 2009-ben és 2010-ben az Országos Rádió és Televízió Testület támogatja. Partnereink
Magyar Kommunikációtudományi Társaság Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette) |
| ||||||||||||||||||||||
