Tartalomjegyzék – 2001 tavasz

Kisebbség

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Beszámoló a sorozat kapcsán készült fókuszcsoportos vizsgálatról

A média szórakoztató műsorai nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy társadalom önképének elemeit, ezen belül pedig a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdjeit megerősítse vagy éppenséggel módosítsa. A magyar médiában romák – a nem hírjellegű műsorokon kívül – nemigen jelentek meg ez idáig. Az alábbi írás a magyar kereskedelmi televíziózás szórakoztató műsorainak történetében először megjelenő roma karakter többségi és kisebbségi fogadtatását járja körül. A magyar közönség véleményét egy telefonos surveyvizsgálat, a roma véleményeket pedig fókuszcsoportos beszélgetések tárták fel. A kutatás több közkeletű mítoszt cáfol: például azt, hogy a magyar közönséget eltávolítaná a roma tematika vagy karakterek szerepeltetése a könnyű műfajokban, vagy azt, hogy a romák egyformán, homogén közönségként reagálnak a róluk bemutatott médiaábrázolásokra. A kutatás azt is bemutatja, hogy milyen érzékenységgel és involváltsággal fogadják romák azt, hogy egy főműsoridőben sugárzott szappanopera szereplőjéről kiderül roma származása.

Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

Beszámoló a sorozat kapcsán készült fókuszcsoportos vizsgálatról

Identitás

Papp Z. Attila:

Papp Z. Attila:

Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Az alábbi tanulmány sport és identitás viszonyát, illetve e viszony nyilvánosságban való megjelenítését elemzi. Alapjául egy 1998-ban Budapesten játszott Magyarország–Románia jégkorongmérkőzés szolgált. A sajtóelemzés romániai román és magyar nyelvű napi-, illetve hetilapokra épült; a szerző a két különböző nyelven, ám egy országban megjelenő sajtóban különböző, a mérkőzés kimenetelének értelmezési keretet nyújtó „szcenáriókat” azonosított be. A román nyelvű sajtóban a szociálpszichológiai tartalmakat hordozó bűnbakképző és konspirációs értelmezések bukkannak fel leggyakrabban, míg a magyar nyelvű nyilvánosságban az etnikai elemekkel tarkított interpretációs keretek jelennek meg. A román és magyar értelmezések leginkább az információs semlegesség mezőjében közelítenek egymáshoz.

Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén

Kovács Melinda:

Kovács Melinda:

A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

Ez az írás azt vizsgálja, hogyan konceptualizálódtak a politikusok a magyar sajtóban 1996-ban és 1999-ben. A vizsgálódás az által nyújt betekintést a politikába mint tevékenységbe, hogy felfedi a prototipikus politikacsináló diszkurzív konstrukcióját. A politikus konceptualizációjának változása a politikai kultúra változását jelzi. 1996 és 1999 között Magyarországon a politikusok a rendkívüliség képeiből a megismerés tárgyaivá változtak. Az emberfelettiségből a politikusokat lefokozták, és most már ők is csak emberek. Ugyanakkor konstrukciójuknak állandó eleme maradt a hatékonyság hiánya.

A rendkívüli megismerése. A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

A politikus diszkurzív konstrukciója a magyar sajtóban

Politika

Hegedűs István:

Hegedűs István:

Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén

A Kádár-korszak három évtizede során a sajtóirányítás a korszak legvégéig nem adta fel a számára kijelölt alapelveket. A rendszer kultúrpolitikájának szolgálójaként a sajtó mindaddig kitartott a tudatformálás – a rendszer által nyíltan vallott – szerepe mellett, amíg a társadalom, a szakma és a hatalom között lehetséges volt az alku. Attól kezdve, hogy ezt az alkut már nem lehetett tartani, ez a szabályozott viszonyrendszer rövid idő alatt felmorzsolódott. A szerző újságírókkal készült saját mélyinterjúi és korabeli dokumentumok alapján tekinti át az egykori sajtóirányítási gépezet működését és a benne kialakuló emberi helyzeteket.

Sajtó és irányítás a Kádár-korszak végén

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise

A médiaimperializmus tézise

Az elmúlt két évtizedben a média globalizálódását látva mind többen fogalmazták meg a médiaimperializmus tézisét. Eszerint a korábbi századok gyakorlatával szemben a mai pénzügyi és politikai érdekcsoportok befolyási szférájukat nem katonai vagy diplomáciai eszközökkel, hanem a média segítségével növelik; a totális média irányítói az emberek gondolkodása feletti totális befolyásra törekednek. Az alábbi írás megvizsgálja a médiaimperializmus kialakulásának előzményeit. Ezután arra a kérdésre keres választ, hogy mennyiben tekinthetjük érvényesnek a médiaimperializmus tézisének állításait, és mennyiben tulajdoníthatjuk az elmélet népszerűségét más – elsősorban politikai – tényezőknek.

Média, hatalom. A Médiaimperializmus tézise

A médiaimperializmus tézise

Jog

Cseh Gabriella – Sükösd Miklós:

Cseh Gabriella – Sükösd Miklós:

A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé

A magyar médiatörvény értékelése felé

Az alábbi tanulmány a magyar médiatörvényt elemzi, és szempontokat kíván adni a törvény átfogó értékeléséhez. Először bemutatjuk a médiatörvény hét éven át (1989-től 1995-ig) húzódó elfogadásának, késlekedésének fő okait. Elemezzük a törvényalkotókra ható különböző – médiaháborús politikai, illetve jogi, gazdasági, technológiai és civil társadalmi – hatásokat. A tanulmány második részében áttekintjük: mennyiben tekinthető a „médiavilág alkotmányának” a médiatörvény; milyen médiatípusok létrejöttét teszi lehetővé, s miért alkalmaz gumifogalmakat. A harmadik részben a nemzetközi szabályozási típusok között helyezzük el a magyar médiatörvényt. Végül néhány általános értékelési szempontot határozunk meg. Mennyiben hozott jogbiztonságot a törvény a média területén? Milyen hatással volt a törvény elfogadása az országos és a helyi médiavilág átalakulására? Segítette-e a törvény az audiovizuális szektor EU-jogharmonizációját? Szembenéz-e a digitalizáció és a médiakonvergencia problémáival? E szempontok segíthetnek elvégezni a médiatörvény átfogó értékelését, kijelölni történelmi helyét, meghatározni erősségeit és gyengéit.

A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé

A magyar médiatörvény értékelése felé

Kertész Krisztina:

Kertész Krisztina:

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

Az alábbi írás röviden bemutatja a rádió és a televízió nyugat-európai szabályozásának történetét, majd ismerteti az audiovizuális szektorra vonatkozó alapvető, hatályos jogforrásokat és támogatási programokat. Végül azt vizsgálja, milyen lépések történtek eddig a magyar és az uniós szabályozás összeegyeztetése érdekében.

A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban

Térkép

Beata Ociepka:

Beata Ociepka:

A lengyel média átalakulása

Az alábbi írás a lengyel média 1989 utáni fejlődésének főbb tendenciáit mutatja be. A média átalakulását a globalizáció és a kommercializálódás tágabb jelenségei határozzák meg. A lengyel nyomtatott sajtóra és elektronikus médiára az eredeti elképzelések szerint fontos szerep várt volna a civil társadalom építésében, mégis mindkettő a parlament, a kormány és az elnök politikai csatározásainak színterévé vált. A médiatörvény elfogadását követően felállított új szabályozó testületek nem tudták megakadályozni, hogy a média átpolitizált maradjon. A lengyel média jelenlegi fejlődésének fő irányát két ellentétes tendencia, az átpolitizáltság és a kereskedelmi szempontok térhódítása határozza meg.

A lengyel média átalakulása

Kritika

Csőke Zoltán:

Csőke Zoltán:

Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről

A magyar származású Joseph Pulitzer egyike azoknak a magyar kivándorlóknak, akik a 19. században az „ígéret földjét” Amerikában keresték. Az új világba érkezők között nagyon kevés akadt, aki egymagában is valami újat teremtett. Pulitzernek sikerült. A 19. és a 20. század fordulóján az Egyesült Államok sajtójának meghatározó alakja lett.

Amerikai álom, amerikai valóság. Csillag András „Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó” című könyvéről

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink