Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2001 ősz

Politika

Pippa Norris:

Pippa Norris:

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra

A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra

Az utóbbi évtizedben egyre többen teszik a médiát felelőssé a közélettel szemben tanúsított állampolgári apátiáért, a közügyek hiányos ismeretéért, valamint a kormányokkal szemben tanúsított bizalmatlanságért. E nézet szerint a pártok politikai marketingjének professzionalizálódása, a spin doktorok, a művészi csomagolás és a közvélemény-kutatások szintén hozzájárulnak az emberek cinizmusához. De helyes-e ez az általánosan elfogadott nézet? Ez az írás, amely a politikai kommunikáció posztindusztriális társadalmakban betöltött szerepének módszeres vizsgálatán alapul, amellett érvel, hogy a média és a pártok politikai kommunikációja nem felelős az állampolgári közönyért. Az első rész összefoglalja a „média-kór” különböző elméleteit. A második rész megvizsgálja a híripar néhány különösen fontos trendjét, amely sokak szerint felelős a média gyenge teljesítményéért. A harmadik rész tanulmányozza a rendelkezésre álló bizonyítékokat arról, hogy a hírmédiára fordított figyelem milyen hatással van az állampolgári aktivitásra. A következtetés kifejti a tanulmány eredményeit magyarázó „angyali kör” elméletét. Ahelyett, hogy – tévesen – az üzenet hordozóját hibáztatná, az alábbi írás arra a következtetésre jut, hogy inkább a képviseleti kormányzás rendszereinek mélyén gyökerező hibákat kell megértenünk és kiigazítanunk.

Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a poszt-indusztriális demokráciákra

A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra

Kaposi Ildikó:

Kaposi Ildikó:

Napi Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet és a Napi Magyarország 2000 áprilisi egyesítése olyan pillanat a magyar sajtó történetében, amelyben megjelenik a kortárs magyar demokrácia és média szinte minden problémája, erénye és vitatott kérdése. Az egyesítés éppen ezért nem elemezhető a politikai környezet, a globális és hazai sajtópiaci változások, illetve a magyar nyilvános szféra sajátosságainak figyelembe vétele nélkül. A két lap összeolvadása ugyanakkor élesen vetette fel a kérdést, hogy mi a sajtó lényege: a demokrácia fontos szereplőit vagy piaci normák szerint értékelhető cégeket kell-e látnunk a napilapokban? A kérdés ugyan nem szerencsés, hiszen a kialakult, stabil szerkezetű sajtóban többnyire egyesül a két szempont, ám kétségtelenül igaz, hogy a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország összeolvadásának megítélése sokban múlhat azon, hogy melyik szempontból vizsgáljuk az esetet. Az alábbi írás kísérletet tesz arra, hogy az említett tényezők adta összefüggések hálójában értelmezze az egyesülést, a 2000-es év kétségkívül egyik legfontosabb sajtópiaci eseményét.

Napi Magyar Nemzet

Jog

Halmai Gábor:

Halmai Gábor:

A kommunikációs jogokról

Az alábbi írás azoknak a jogoknak alkotmányi, nemzetközi jogi szabályozásával foglalkozik, amelyek a tág értelemben vett társadalmi kommunikációt szolgálják. Szól ezeknek a jogoknak kitüntetett jellegéről, sajátosságairól, igazolási lehetőségeiről. A szerző összehasonlítja a hagyományos sajtószabadság és az új médiumok (rádiózás, televíziózás, internet) jogi szabályozásának szükségszerű eltéréseit, az állam eltérő szerepvállalásainak okait.

A kommunikációs jogokról

Bayer Judit, dr.:

Bayer Judit, dr.:

A Panaszbizottság ügyei

A médiatörvény életre hívta a Panaszbizottságot, amelynél az állampolgárok panasszal élhetnek az elektronikus média szabálysértései miatt. Milyen jogi lehetőségek között végezheti a Panaszbizottság ezt a munkát? Milyen vitás ügyekben kellett döntést hoznia? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keres választ az 1997 óta eltelt évek során felgyülemlett ügyek elemzésével.

A Panaszbizottság ügyei

Polyák Gábor:

Polyák Gábor:

Biztonság az interneten

A jogellenes és ártalmas tartalmak visszaszorításának eszközei az Európai Unióban

Az Internet lehetőségeinek és veszélyeinek felismerésével Magyarországon is éles vita bontakozott ki a hálózat szabályozásával kapcsolatos kérdésekről. Szükség van-e egyáltalán szabályozásra? Megoldhatóak-e a felmerülő problémák a hatályos jogszabályok keretei között, vagy új szabályokat kell alkotni? A szabályokat az állam vagy a hálózati közösség alkossa meg és érvényesítse? Az információs társadalom megvalósítását célul kitűző Európai Unió már néhány évvel korábban szembesült e kérdésekkel, és talált néhány új és rugalmas megoldást. Az alábbi írás ezeket a megoldásokat tekinti át.

Biztonság az interneten

A jogellenes és ártalmas tartalmak visszaszorításának eszközei az Európai Unióban

Új médiatörvény előtt?

Ma már valamennyi politikai párt egyetért abban, hogy szükség van a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítására. A Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános beszélgetést rendezett, amelyen a moderátor Bayer Judit médiajogász arról faggatta a meghívott szakembereket, hogy ők hogyan módosítanák a jogszabályt. A 2001. június 28-án rendezett beszélgetésen részt vett Cseh Gabriella médiajogász, a Squire, Sanders & Dempsey munkatársa, Kaposi Ildikó, a Médiakutató szerkesztője, Szente Péter, az Európa Tanács Médiabizottságának volt tagja, a BBC Magyar Osztályának nyugalmazott vezetője és Wisinger István, a MÚOSZ elnöke. A vitához hozzászólt még Bajomi-Lázár Péter, a Kodolányi János Főiskola oktatója, Gellért Kis Gábor médiaszakértő, dr. Sarkady Ildikó médiajogász, dr. Orosz Erzsébet, a MÚOSZ jogtanácsosa és Tímár János, az ORTT SZDSZ által delegált tagja.

Új médiatörvény előtt?

Kultúra

Csepeli György – Mátay Mónika:

Csepeli György – Mátay Mónika:

A Magyar betyár életei a médiában

A magyar köztudatban a betyár megítélése az 1830-as években radikálisan megváltozott. Míg a 18. században és a 19. század első évtizedeiben a sajtó és a ponyvakiadványok egyértelműen negatív szerepben tüntették fel az országutak rablólovagjait – közönséges bűnözőknek állítva be őket –, a reformkorban a korábbi megjelenítésekkel szemben a betyárok szinte nemzeti hősökké magasztosultak. Vajon miért? Milyen okai lehettek ennek a jelentős változásnak? Kérdés továbbá az is, mivel magyarázható, hogy a pozitív imázs tartósnak bizonyult, hiszen még a közelmúltban is közönségsikert arathatott Sobri Jóska, Angyal Bandi és Rózsa Sándor modernkori reinkarnációja, a magyar és nemzetközi sajtóban egyaránt elhíresült Ambrus Attila, aki éveken át kijátszotta a bankok védelmi rendszerét, a rendőrséget és az ország legbiztonságosabbnak tartott börtönének őreit. Az alábbi tanulmány arra keresi a választ, milyen sajátos körülmények játszottak szerepet a szemléletváltásban, hogyan született meg a „jó betyár” közkedvelt alakja és hogyan őrizhette meg népszerűségét a különböző politikai rendszerekben.

A Magyar betyár életei a médiában

Sorozatok

Antalóczy Tímea:

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise II.

Sorozatok magyar szemmel

A magyar filmes hagyományoktól teljesen eltérő, a dél-amerikai sorozatokhoz teljességgel hasonló, csupán ármány és szerelem köré szerveződő történeteket elmesélő sorozatok nem jöttek még létre hazánkban. A magyar filmkészítőknek azonban sikerült bebízonyítaniuk, hogy mi is tudunk nagy nézőszámot produkáló filmes produkciókat előállítani. A két népszerű magyar termék, a „Szomszédok” és a „Barátok közt” című sorozat között nehéz, de lehetséges párhuzamot vonni. A szappanoperákat elemző tanulmánysorozat második része e két sorozatot veti össze.

A szappanoperák genezise és analízise II.

Sorozatok magyar szemmel

Gyakorlat

Tóth Judit:

Tóth Judit:

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben

Az írás a debreceni Szóla Rádióról készült esettanulmány segítségével vizsgálja a magyarországi közösségi rádiózást. A Szóla Rádióról szakirodalomként használható anyag nem volt, ezért a kutatás megfigyelésen és interjúkon alapul. A szerző két hetet töltött Debrecenben, eközben megfigyelte a rádió működését, interjúkat készített az ott dolgozókkal.1 Az alábbi tanulmány az ő nézeteikből és a szerző saját tapasztalataiból állt össze.

Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben

Dr. Herman József – Mester Mónika:

Dr. Herman József – Mester Mónika:

A rádiós hírszerkesztés alapjai

A Médiakutató célja az elméleti és elemző tanulmányok mellett olyan írások közlése is, amelyek a leendő újságírók képzésében is felhasználhatóak. Előző számunkban a tényfeltáró újságírással foglalkoztunk; mostani írásunk a rádiós hírszerkesztés gyakorlati kérdéseire igyekszik választ adni.

A rádiós hírszerkesztés alapjai

Térkép

Elizabeth Radziszewski:

Elizabeth Radziszewski:

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A hetvenes évek Lengyelországának ellenzéki mozgalmaiban nagy szerepet játszott a független – azaz nem hivatalos, illegális vagy féllegális eszközökkel írt, nyomtatott és terjesztett – sajtó is. Az alábbi írás a legfontosabb független sajtótermékek történetét és jellemzőit tekinti át, felvázolva a mögöttük lévő ellenzéki csoportok közötti, nagyrészt a jelenbe is átöröklődött ideológiai-politikai ellentéteket is.

Megosztott ellenzék. A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

A független sajtó Lengyelországban 1976 és 1980 között

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink