Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2005 nyár

Pornó

Gradvohl Edina:

Gradvohl Edina:

Phrüné keblei

A morális pánik jelensége a tárgyi emlékek és az irodalmi források tanúsága szerint az antik görög-római világban tökéletesen ismeretlen volt. Ennek nem az az oka, hogy nem létezett közvélemény, hanem az, hogy a ma erotikus vagy kifejezetlen pornográf tartalmúnak tekintett szövegek és képek az esetek nagy részében más jelentést hordoztak a korabeli befogadók számára. A tanulmány egy mai példa, a Janet Jackson-botrány segítségével mutatja be az antik világ maitól eltérő szokásait.

Phrüné keblei

Szigeti Péter:

Szigeti Péter:

Benne lettek a tévében

A pornó kanonizálása a kereskedelmi médiában

A 20. század utolsó három évtizedében folyamatos és többsíkú elméleti vita folyt a pornográfia, a szexualitás úgynevezett „öncélú” ábrázolásának a nyilvánosságban betöltött szerepéről, társadalmi hatásairól és a szabályozás szükségességének és határainak kérdéseiről. Miközben a különböző feminista, szólásszabadság-párti, konzervatív, neofita és egyéb irányzatok időről időre összecsaptak a kérdésben, a pornográfia a tömegkultúra kikerülhetetlen és elidegeníthetetlen részévé vált. Ennek a kanonizációs folyamatnak a főszereplője és fő haszonélvezője a tömeges eléréssel rendelkező kereskedelmi média – nem önmagában az iparág zászlóshajója, a kereskedelmi televíziózás, hanem a rendkívül összetett és egymásra épülő kereskedelmi média teljes rendszere.

Benne lettek a tévében

A pornó kanonizálása a kereskedelmi médiában

dr. Bayer Judit:

dr. Bayer Judit:

Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok

A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései

A gyermekekre potenciálisan káros hatást gyakorló internettartalom heves érzelmeket és szabályozási kísérleteket vált ki világszerte. Az internet fogas feladvány a szabályozás minden területén; különösen az általánosságban nem jogellenes, csupán káros tartalom jelent kihívást. De vajon mennyire foglalkoztatja ez a kérdés a leginkább érintett személyeket, a szülőket? Tényleg van-e kellő ok a védekezésre? Vagy elegendő lenne a tartalom támadását kizárni a felbukkanó (pop-up) ablakok megtiltásával? Ez tartalomfüggetlen szabályozást jelentene, amely alkotmányossági aggályokat nem vet fel, és megszüntetné a legfőbb veszélyt: azt, hogy a kiskorúak akaratuk ellenére szembesüljenek felnőtteknek szóló tartalmakkal.

Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok

A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései

Új média

Dormán Emese:

Dormán Emese:

Társkeresés az interneten

Létezik-e virtuális szerelem?

A párkapcsolatok kialakulásának megszokott helyszínei (az iskola, a munkahely, a lakóhely és a szabadidős tevékenységek színterei) mellett egyre inkább teret nyer az internet. A tavalyi év elején a magyarországi gyakori internethasználók 26 százaléka látogatott társkereső, ismerkedő oldalakat. De mit gondol az internetes társkeresésről a közvélemény: elítéli vagy elfogadja? Valóban a társadalom vesztesei-e azok, akik így próbálnak társra lelni? Létrejöhet-e egyáltalán tartós párkapcsolat az interneten keresztül? És különbözik-e egy ilyen kapcsolat bármiben is a „spontán” módon létrejött párkapcsolatoktól? Az alábbi tanulmány ezekre a kérdésekre keres választ, miközben igyekszik feltérképezni, hogy az on-line ismerkedés mely aspektusai eredményezhetnek csalódást, és miként működhet sikeresen ez a csatorna.

Társkeresés az interneten

Létezik-e virtuális szerelem?

Bodoky Tamás:

Bodoky Tamás:

A hírportál mint tömegmédium

Tanulmányomban új tömegmédiumként definiálom az internetes hírportálokat, áttekintem a két vezető, ma már az országos nyomtatott sajtóval vetélkedő olvasottságú magyar nyelvű internetes hírportál – az Index.hu és az [origo] – kialakulásának körülményeit. Statisztikai adatokkal bizonyítom, hogy növekedési ütemük egyedülállóan magas a magyar médiapiacon, és kitérek működésük üzleti és jogi aspektusaira is.

A hírportál mint tömegmédium

Jog

Fleck Zoltán:

Fleck Zoltán:

A szólás szabadsága és a személyiség védelme a polgári jogi bírói gyakorlatban

A tanulmány a bírói gyakorlat elemzésével a szólásszabadság korlátozásának egyik oldalát, a polgári jogi eszközrendszert vizsgálja. Középpontjában a jogterület néhány általános jogértelmezési problémáján túl a sértő, jogszerűtlen és a megengedhető vélemények közötti jogalkalmazói határhúzás, valamint a valóságnak nem megfelelő közlések kezelése áll. A tanulmány azt igyekszik illusztrálni, hogy sem a tényállítás és a vélemény elhatárolása, sem a „megengedhető” vélemény elhatárolása nem ellentmondásmentes területe a gyakorlatnak. Ezek az ellentmondások alkotmányos jogok ütközéséből származnak, és a határmódosítások jobbára a véleménykifejtés alkotmányos jogának sérelmére történnek. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a nyilvános megszólalás lehetőségeit. Ugyanakkor a bírói gyakorlatban tapasztalható ellentmondások a jogrendszer szerves részét képezik, megismerésük e területtel foglalkozók elemi érdeke.

A szólás szabadsága és a személyiség védelme a polgári jogi bírói gyakorlatban

Piac

Lakatos Zoltán:

Lakatos Zoltán:

A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában

Kísérlet a magyarországi hanghordozópiac modellezésére

A közönségmérések a médiakutatások egyik kiemelt fontosságú területét képezik. Egy modern piacgazdaságban a közönség szociodemográfiai összetétele a médiatermékek piaci értékét befolyásoló egyik legfontosabb tényező. Bár a nyomtatott sajtó és az elektronikus média közönségmérésének immár több mint félévszázados hagyománya van, a hanghordozópiac hasonló mélységű vizsgálata csak az elmúlt években vált rendszeressé. A zenepiac több éve tartó, példányszámzuhanással és a szerzői jogokat sértő formátumok és tartalmak gyors terjedésével kísért recessziója szinte rákényszeríti a kiadókat, hogy stratégiai döntéseik előkészítése során mind alaposabban tanulmányozzák közönségük szociológiai tulajdonságait. A zenepiacon lényegében ugyanaz történik, mint szinte bármely médiatermék piacán: a formátumok és a tartalmak specializálódása, valamint a közönség, a célcsoportok fragmentálódása egymással párhuzamosan zajló és egymást erősítő folyamatok. A piac legfontosabb szereplői kezdik felismerni, hogy a talpon maradáshoz elengedhetetlen a rétegspecifikus igények és az azokat befolyásoló gazdasági-kulturális kontextusok feltárása. Különösen így van ez Magyarországon, ahol a korábbi évtizedek széleskörű hanghordozó-kereslete oly mértékben erodálódott, hogy a legális zenepiacot lényegében néhány százezer fanatikus zenerajongó „tartja el”.

A hanghordozó-piaci kereslet szerkezete és a zeneipar kilátásai a digitális technológia korában

Kísérlet a magyarországi hanghordozópiac modellezésére

Történelem

Cieger András:

Cieger András:

A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság

Egy politikai botrány a századfordulós Magyarországon

1903. július 29-én Pap Zoltán ellenzéki képviselő 10 000 korona vesztegetési pénzt tett le a Tisztelt Ház asztalára, amelyet a kormányzati munkát ellehetetlenítő parlamenti obstrukció beszüntetése érdekében kapott. Kiderült, hogy a pénz gróf Szapáry László fiumei kormányzótól, a miniszterelnök jó ismerősétől származott. A szövevényes ügy felderítésére – először a magyar törvényhozás történetében – vizsgálóbizottságot állítottak fel. A testület szokatlan eszközhöz folyamodott az eljárás során: a nyilvánossághoz fordult a politikai elit tagjaira nézve terhelő bizonyítékokért.

A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság

Egy politikai botrány a századfordulós Magyarországon

Kritika

Jenei Ágnes:

Jenei Ágnes:

A televízió

Enrico Menduni, La televisione (Il mondo in ogni casa; Forme e poteri del piccolo schermo nell’era digitale)

Az olvasó zsebkönyv formátumú, ugyanakkor megfelelő méretű betűkkel szedett, tehát remekül olvasható, puha borítású, könnyű könyvet tart a kezében, amely a felsorolt tulajdonságoknak köszönhetően bárhol elővehető, akár utazás, várakozás közben is jól forgatható. Menduni La televisione című könyve a bolognai Mulino Kiadó gondozásában jelent meg egy olyan sorozatban (Farsi un’idea), amely a társadalomtudományok területére kalauzolja el a beavatatlan olvasót. Egy tudományos-ismeretterjesztő sorozat része, a szó szoros és nemes értelmében, ami kiváló bevezető (és „kedvcsináló”) olvasmány egyetemisták számára is.

A televízió

Enrico Menduni, La televisione (Il mondo in ogni casa; Forme e poteri del piccolo schermo nell’era digitale)

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink