Tartalomjegyzék – 2005 ősz

Bulvár

Jenei Ágnes:

Jenei Ágnes:

Kereskedelmi televízió és demokrácia

Vajon mi a kereskedelmi televízió társadalmi jelentése? Lehet-e neki egy közösség szempontjából fontos szerepet tulajdonítani? Az alábbi tanulmány arra a meghökkentő következtetésre jut, hogy például a vallomásos és kibeszélő talk-show-k is – amelyek a kiugróan magas nézettségi mutatók ellenére a közvélekedés szerint az erkölcsi és társadalmi értékek szétzüllesztői – társadalmilag meglehetősen hasznosak. Többek között azért, mert egy széles, demokratikus nyilvános szférát jelenítenek meg, és ezen keresztül bekapcsolják a műsorban szereplőket és a nézőket a társadalmi kommunikációba, beleszólási lehetőséget kínálva nekik az értékek, normák kulturális és társadalmi konstrukciójába. Lehetőséget adnak a participációra.

Kereskedelmi televízió és demokrácia

Császi Lajos:

Császi Lajos:

A Mónika-show kulturális szociológiája

A Mónika-show-t – a kereskedelmi televízió más műsoraival együtt – számos támadás érte az elmúlt években az értelmiségi nyilvánosság különböző fórumain. Ugyanakkor a „kibeszélőshow” – ismét csak más kereskedelmi műsorokkal együtt – folyamatosan egyike a legnézettebb műsoroknak. Ebben az írásban azt vizsgálom meg, hogy mi lehet a RTL Klub népszerű délutáni talk-show-jának értelmiségi elutasítása és társadalmi elfogadottsága közötti ellentmondás magyarázata.

A Mónika-show kulturális szociológiája

Szabados Péter:

Szabados Péter:

Karnevál a médiában

Lagzi Lajcsi, a sámán

A felvilágosodás a racionalizmus nevében elfojtotta a szekuláris népi ünnepek rítusait, például az ivászatot, a verekedős látványosságokat, a kihívó hangoskodásokat, az altesti humor megnyilvánulásait, és a civil parádék, a kirakodóvásárok üres kellékeivé minősítette át azokat. Amikor a 19. század közepén-végén megjelent a tömegsajtó, a karneváli kultúra néhány évtized alatt végképp kikopott a köztudatból. Mivel azonban a karneváli zaj a társadalomban mindig is meglévő, általános emberi igényt elégítette ki, e szükségletnek később is kielégülésre kellett találnia. A tömegmédia alkalmasnak bizonyult e szerep betöltésére, s a tömegmédia hősei, a populáris kultúra sztárjai képesek arra, hogy egy műsoridőnyi terminusra visszacsempésszék a megnyirbált karneváli vigasságot az emberek életébe.

Karnevál a médiában

Lagzi Lajcsi, a sámán

Jog

Dr. Bayer Judit:

Dr. Bayer Judit:

A közélet és a közszereplés fogalmának változásai a webes társadalomban

Vállalati rágalmazás vagy fogyasztói kritika?

Amerikában gyakoriak a jó hírnév interneten történt megsértése miatt indított perek. Ezek közül külön típusba sorolhatók azok, amelyeket cégek indítanak eredetileg anonim hozzászólók ellen, akik fórumban, társalgóban (chat room) vagy egyéb spontán nyilvános fórumon, esetleg saját honlapjukon tettek kritikus megjegyzéseket valamely cégre, annak termékeire vagy vezetőire. Két új jelenség találkozása hívja életre az új szokást: a „nagyvállalat kontra internetfelhasználó” közötti pereket az internetes kommunikáció sajátossága és a nagyvállalatok befolyásának növekedése eredményezi. A vállalatok visszaélésszerűen hivatkoznak személyiségi jogaikra, és ezzel esetenként a jogos kritikát vagy a közéleti vitát fojtják el.

A közélet és a közszereplés fogalmának változásai a webes társadalomban

Vállalati rágalmazás vagy fogyasztói kritika?

Politika

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

A sajtószabadság konszolidációja

Mi a magyarázata annak, hogy Kelet-Közép-Európa országaiban a sajtó és a média szabadsága a sajtószabadság formális kikiáltása után is számos alkalommal csorbult? Mi az oka annak, hogy – bár társadalmi és politikai hagyományaik között számos párhuzam mutatkozik – egyes posztkommunista országokban jobb, míg másokban rosszabb volt a sajtószabadság helyzete? Ebben az írásban egy olyan elméleti keret létrehozására teszek kísérletet, amely segíthet e kérdések megválaszolásában. Két, egymással rokon megközelítést ötvözök: a médiaátalakulás szakirodalmának elméleteit vegyítem a politikatudomány demokratikus konszolidációval foglalkozó elméleteivel. Javaslatot teszek egy új fogalom, a sajtószabadság-konszolidáció bevezetésére is, bízva abban, hogy ez lehetőséget kínál a médiaátalakulás, illetve a rendszerváltás után tapasztalt sajtószabadság-deficit szisztematikus vizsgálatára és az egyes országok közötti különbségek magyarázatára.

A sajtószabadság konszolidációja

Drog

Kenyeres László – Mészáros Zoltán:

Kenyeres László – Mészáros Zoltán:

Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban

Négy napilap (a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Népszava) és három hetilap (az Élet és Irodalom, a Heti Válasz és a HVG) 2000 januárjától 2004 decemberéig kiadott számaiban megjelent cikkeket vizsgáltuk aszerint, hogy milyen utalásokat közöltek a kábítószer-problémáról. A kutatás célja az volt, hogy képet alkossunk arról: a Nemzeti Drogstratégiában is oly fontosnak vélt prevenciós tevékenységnek milyen táptalajon kell megfogannia. Abból indultunk ki, hogy a nyilvánosság a közvélemény befolyásolásának egyik legfontosabb terepe, így a nyomtatott sajtónak komoly felelőssége lehet abban, hogy az olvasók milyen véleményt alkotnak a drogról vagy éppen magáról a „drogosról”. Célunk az volt, hogy metszetet nyújtsunk a drogprobléma sajtóban való megjelenéséről. Két alapvető módszert használtunk: a kvantitatív kódutasításos tartalomelemzést és a diskurzuselemzést. Az itt olvasható, rövidített tanulmány a GYISM által 2004-ben pályázati úton finanszírozott „Szakértői szemmel – a prevenció hatásvizsgálata” című kutatás része.

Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban

Nyelv

Kárpáti Eszter:

Kárpáti Eszter:

Mit tudunk meg a szövegmodellek összevetéséből?

Nincs rossz szöveg és jó szöveg. Valami vagy szöveg, vagy nem. Koroktól, helyszínektől, személyektől, alkalomtól függ, hogy valamit (akár ugyanazt a valamit) éppen szövegnek tartunk-e vagy sem. A szöveg egyfajta (Petőfi S. János szavaival élve: dominánsan verbális) nyelvi jel, amelynek jelentése az ókortól napjainkig ellátta feladattal a gondolkodókat. E nyelvi jel komplexitása az idők során két szempontból is növekedett, s mindkettő mögött a közvetítettség állt: történetileg a kognitív képességek fejlődése váltott át egyfajta sajátos eljárástechnika (az írás mint intézményesített jelrendszer, majd a számítógépes hálózatokkal megjelent lehetőségek tudásának) elsajátítására; a jelentéstapasztalat vonatkozásában pedig napjainkra a jelentés létrejöttének folyamatába ékelődött egy intézmény, a média. A szövegfogalom nyelvészetileg is érdekes változást mutat. E tanulmány egy mintaelemzésben azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló modellek milyen kérdéseket vizsgálnak, s ezekre milyen válaszokat adnak. Azt látjuk, hogy maga a szöveg fogalma alakul át. Végeredményben kérdéssé válik: van-e még értelme szövegről beszélni, vagy inkább egy olyan komplexebb „képződmény”-ről lehet csak, amelynek növekvő komplexitása nem belső struktúrájából, hanem kontextusának bővüléséből fakad?

Mit tudunk meg a szövegmodellek összevetéséből?

Kritika

Fehér Katalin:

Egy befejezetlen dzsessz-szimfónia

James A. Anderson A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai című könyvéről

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink