Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2007 tél

Hírműsorok

Terestyéni Tamás:

Terestyéni Tamás:

Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata

A tanulmány öt magyarországi tévécsatorna híradóinak: az MTV, a TV2, az RTL Klub, az ATV és a HírTV hírműsorának két hetéről készített elemzés. Alapos tartalomelemzés eredményeként egyebek mellett azt mutatja meg: a szerkesztők milyen alapon szelektáltak a hírek között, a műsorok mennyire voltak kiegyensúlyozottak, és milyen mértékben jellemezte azokat az infotainment jelensége. Kitér arra a kérdésre is: mennyiben hasonlóak a hírek?

Televíziós híradóműsorok összehasonlító vizsgálata

Politika

Bayer Judit:

Bayer Judit:

A szolgáltatók felelősségének szabályozása a legújabb alkalmazások és az amerikai tapasztalatok fényében

A szolgáltatók felelősségi szabályainak európai megállapítása óta több mint fél évtized telt el, az európai szabályozás alapjául szolgáló amerikai törvény pedig hamarosan tízesztendős lesz. Ez hosszú idő az internetszabályozásban: a jelentős tapasztalatok mellett a technikai megoldások rapid változása is jelzi a változtatás igényét. A cikk bemutatja ezeket a folyamatokat és a web 2.0 világát szervező szereplőket, amelyek a tartalom- és az internetszolgáltatók között helyezkednek el. A szerző a Kanadában alkalmazott értesítési-értesítési eljárást (notice-and-notice) ajánlja alapul venni egy összetettebb, az igényeknek megfelelő felelősségi rendszer kialakításához.

A szolgáltatók felelősségének szabályozása a legújabb alkalmazások és az amerikai tapasztalatok fényében

Berkó Gergely – Pál Gergő:

Berkó Gergely – Pál Gergő:

Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához

Ha valamin nem tudsz változtatni, kötelességed, hogy legalább megpróbáld leírni – Rainer Werner Fassbindert máig sokan idézik, de vehemens és nyeretlen kétévesekként mi igyekszünk nem megelégedni ennyivel. A magyarországi médiahelyzetet inkább annak gyakorlati oldaláról ismerő újságírókként célunk nem csupán kórismét (és hevenyészett taposóakna-térképet) adni. Arra is törekszünk, hogy néhány – nemegyszer provokatív – gondolattal vitába húzzuk a szakmai közvéleményt a közmédiumok felügyeletének egyes kérdéseiben. Tesszük ezt azért, mert a tanulmány születésének idején az ötpárti tárgyalások még messze nem jutottak abba a fázisba, hogy ezt a témát lezárták volna, így látunk esélyt arra, hogy elképzeléseink katalizálhatják a folyamatokat.

Félig tele, félig vízió, avagy gondolatok a hazai médiarendszer reformjához

Bulvár

Pápai Júlia:

Pápai Júlia:

Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról

Az új, piaci alapú televíziózás már nem az elitkultúra terjesztését tűzi ki célul, hanem a profitot, vagyis a minél nagyobb közönség elérését. Feladata a szórakoztatás és a tájékoztatás, lehetőleg ötvözve e kettőt. S minél több embert akar elérni műsoraival, annál kevésbé szabad tiszta műfajokban gondolkodnia, annál inkább a műfajok egy olyan egyvelegének megvalósítása a célja, amelyben a nézők többsége örömét leli. Dolgozatomban azt vizsgálom, miképpen próbált megfelelni ennek az elvárásnak az egyik magyarországi kereskedelmi televízió, a TV2, amikor az Áll az alku című quiz reality talk show-ját egyévnyi adás után alapvetően más formátumban kezdte sugározni, s ezzel elérte az áhított célt: főműsoridőben nézettségben többször is megverte a konkurens kereskedelmi televízió évek óta legsikeresebbnek számító műsorát, a Barátok közt című szappanoperát.

Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról

Erőszak

Tóth Péter:

Tóth Péter:

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása

Bizonyítékok sora utal arra, hogy az agresszió az írott történelem során, sőt már azt megelőzően is foglalkoztatta az emberi képzeletet, így nem meglepő, hogy a tömegkommunikáció is témájául választotta. A bemutatott agresszió – az úgynevezett médiaerőszak – hatásának jellegéről és mértékéről máig éles viták folynak. Az elméletalkotás és az objektív mérés előfeltétele azonban magának a vizsgált jelenségnek a konceptualizálása. Az agresszió és az erőszak fogalmi tisztázatlansága hátráltatja mind a hatékony elméletalkotást, mind az inter- és az intrakulturális összehasonlító viselkedés- és médiahatás-kutatást. A probléma talán feloldható, ha a definiálást és a kategorizálást egymástól elválasztva, az agresszió esetében természettudományi, míg az erőszak esetében szocio-kulturális keretben végezzük el.

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása

Kritika

Egry Gábor:

Egry Gábor:

Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről

Fleisz János, Nagyvárad újkori történetének ismert kutatója arra vállalkozott, hogy – az előszó szerint – a hiánypótlás igényével foglalja össze az erdélyi magyar sajtó történetének fél évszázadát. Azzal a szándékkal tette ezt, hogy munkája időtálló, vagyis hosszú ideig alapmunka legyen az erdélyi magyar történelem kutatói számára. Ez bizony komoly feladat – és talán ezért nem is sikerült a felettébb rövid előszóban ezen kívül más célt kitűzni, legfeljebb közhelyeket puffogtatni. Például azt, hogy: „Az erdélyi sajtó teljes feldolgozására persze egy emberélet munkája is kevés s végeredményben részletes történetét megírni tulajdonképpen lehetetlenség, annyira sok és mozgalmas változást élt át.” Vagy a következőket: „az újságírásnak olyan közvetlen a kapcsolata az emberiség történetével, hogy azt nem is lehet felfogni másként csak, mint az utóbbi szerves része”; „az időszaki sajtó, mint neve is mutatja, időhöz kötött, tehát lényegében már a megjelenő következő számmal elveszti jelentőségét”. Evidenciák ezek, amelyek előadása többnyire az eredetiség, az alapos, komoly új ismereteket hozó kutatómunka hiányát, a puszta kompilációs technikát hivatott elfedni.

Ércnél maradandóbb? Fleisz János Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 című könyvéről

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink