Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2009 tavasz

Sztárok

Munk Veronika:

Munk Veronika:

Sztárság, elméletben

A hírességek vizsgálata az angolszász kultúraszociológiában az 1960-as évekig nyúlik vissza: a Magyarországon kívül eső médiakutatási gyakorlat azóta foglalkozik azzal, hogy vajon miért szereti, nézi, olvassa annyi ember a sztárokkal kapcsolatos híreket, tudósításokat, miért rajonganak annyian a sztárokért. Magyarországon minimális kivétellel nincs elméleti hagyománya a populáris kultúra központi szereplői vizsgálatának. Az alábbi tanulmány ezt a hiányt hivatott pótolni. összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a híres emberek történeti, társadalmi és kulturális jelentőségét vizsgálták, valamint ismerteti az index.hu-n a sztárokkal kapcsolatos attitűdökről végzett empirikus közönségvizsgálat eredményeit.

Sztárság, elméletben

Guld Ádám:

Guld Ádám:

A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában

Madonna Louise Ciccone az elmúlt évtizedek során a popkultúra egyik legmeghatározóbb alakjává vált, napjainkban is a szórakoztatóipar legsikeresebb előadói közé tartozik; többszörös Grammy- és Golden Globe-díjas művész, népszerű énekes, színpadi és filmszínész, író és rendező, táncos és modell, divatdiktátor és üzletasszony. Munkásságának bő két évtizede során egyedülálló jelenséggé nőtte ki magát, miközben folyton megújuló alakja elválaszthatatlanul összefonódott a popkultúra és a posztmodern média fogalmával. Madonna páratlan előadóművész, akit a Music television tett világszerte ismert szupersztárrá, a popvilág egyedülálló ikonjává, és akinek munkásságán jól nyomon követhetőek azok a tényezők, amelyek napjaink sztárkultuszát meghatározzák.

A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában

Jog

Koltay András:

Koltay András:

Reklámjog és szólásszabadság

Magyar, amerikai és európai megközelítés

Jelentősége ellenére a reklámozás, illetve az üzleti célú kommunikáció és a szólásszabadság viszonyával kapcsolatos kérdések európában a közelmúltig nem foglalkoztatták túlzottan a jogtudomány képviselőit. A gazdaság szabad rendje nem zárja ki az állam különféle irányú beavatkozásait a piac kontrollálása érdekében, és ennek megfelelően a reklámok, hirdetések korlátozása is ab ovo megengedettnek minősült. A jogi gondolkodás azonban mára eljutott odáig, hogy a reklámkorlátozások alapjogi szempontú vizsgálatát is lehetővé teszi, és a szólásszabadság fogalmi körén belül értelmezi a reklámokat, az üzleti célú kifejezéseket is, még ha nem is ad számukra a politikai szólásokhoz hasonló mértékű védelmet.

Reklámjog és szólásszabadság

Magyar, amerikai és európai megközelítés

Digitália

Herendy Csilla:

Herendy Csilla:

Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek II.

Az alábbiakban olvasható dolgozat a Médiakutató 2008. téli számában a fenti címmel megjelent tanulmány folytatása. Az előző írásban egyrészt áttekintést nyújtottam a weboldalak tervezésének egy lehetséges és ideálisnak mondható folyamatáról, másrészt bemutattam az egyes fázisokban alkalmazható hagyományos, illetve innovatív tesztelési módszereket. Végül részletesen foglalkoztam a tekintetkövetéses és az online fókuszcsoportos vizsgálattal, kitérve ezek elméleti alapjaira és a gyakorlati alkalmazás lehetőségére. ez utóbbival kapcsolatban utaltam saját kutatásomra, amelynek célja a magyarorszag.hu oldal hatékonyságának feltérképezése volt. Az alábbiakban e kutatásról írok bővebben, és prezentálom az online fókuszcsoportos módszer, valamint a tekintetkövetéses vizsgálat eredményeit.

Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek II.

Vári Péter:

Vári Péter:

Szűk keresztmetszetek. Az állam szerepe a digitális átállásban

A digitális televíziós műsorsugárzásra való átállás bonyolult gazdasági, társadalmi hatású folyamat. A technikai fejlődés indította el, azonban a gyorsításához, véghezviteléhez állami beavatkozásra van szükség. ennek oka egyrészt az, hogy a földfelszíni sugárzás során használt frekvencia korlátos erőforrásként állami tulajdonban van. Másrészt a földfelszíni sugárzás során használt frekvenciák nem ismernek földrajzi határokat, használatuk nemzetközi koordinációt igényel az államok részéről. Írásomban ezeket a „szűk keresztmetszeteket” tekintem át.

Szűk keresztmetszetek. Az állam szerepe a digitális átállásban

Térkép

T. Makai Judit:

T. Makai Judit:

Cuba libre

A bebörtönzött Ricardo González Alfonso kubai újságíró lett az év újságírója a riporterek Határok nélkül (Reporters Sans Frontieres, RSF) 2008. december 4-ei döntése szerint. A nemzetközi sajtószervezet azért döntött így, hogy felhívja a figyelmet: Kubában nincs sajtószabadság. Kuba az újságírói szabadság szempontjából a világ legnagyobb börtöne – állapította meg idei jelentésében a nemzetközi szakmai érdekvédelmi szervezet. Megadatott, hogy ebben az időben éppen Kubában tölthettem tíz napot egy nemzetközi fejlesztő program keretében, és olyan emberekkel találkozhattam, akik saját bőrükön tapasztalják ezt a bezártságot. ki-ki a saját eszközeivel próbálkozik kitörni ebből, remélve a szabadulást. Írásom forrását beszélgetőtársaim történetei, tapasztalatai, és a saját élményeim jelentik.

Cuba libre

Történelem

Sárai Szabó Katalin:

Sárai Szabó Katalin:

„Családi élet őrizői, magyar református anyák, asszonyok...”

Nők a két világháború közötti református egyházi sajtóban

Az első világháborút és a forradalmakat követően a nőemancipáció, a nőmozgalmak új korszaka kezdődött: a feminizmus első nagy hulláma után a különféle konzervatív irányzatok és szerveződések kerültek előtérbe. A tanulmány azt mutatja be, hogy mindez a változás miként tükröződött (illetve tükröződött-e egyáltalán) a magyarországi református egyházi sajtóban. elemzi egyebek között a modern és a dolgozó nő – a korszak médiájában nem általános – megkülönböztetését, az ideális nő ábrázolását, az „elnőietlenedés” és a szépségápolás kérdését.

„Családi élet őrizői, magyar református anyák, asszonyok...”

Nők a két világháború közötti református egyházi sajtóban

Kampány

Merkovity Norbert:

Merkovity Norbert:

Barack Obama elnöki kampányának sajátosságai

Mitől működnek a hálózati közösségek?

Az elnökválasztások az Amerikai Egyesült Államokban mindig magukra vonják a politika, a média, a kommunikációs szakma és az elemzők figyelmét. Az ok egyszerű: olyan ritkán vagy soha nem látott kampánymegoldásokat alkalmaznak sorozatosan, amelyek átültethetők más országok választási kampányaiba is. Gondoljunk csak a jól öltözött médiabarát európai miniszterelnökökre és elnökökre (például Tony Blairre, Gerhard Schröderre, Nicolas Sarkozyre) vagy a beszédeivel a szavazóit jól mozgató politikusokra (például Silvio Berlusconira vagy akár Orbán Viktorra, majd később Gyurcsány Ferencre). A legtöbbjük Ronald Reagan, George H. W. Bush, Bill Clinton és George W. Bush vagy korábbi elnökök/elnökjelöltek kampányaiból, kommunikációs eszköztáraiból merítette saját kampánya sajátosságait. A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány, majd az átmenet és az új adminisztráció első lépései is több régi, de új köntösbe bújtatott elemet tartalmaznak, amelyet érdemes közelebbről is megvizsgálni a következő években esedékes európai és nemzeti parlamenti választások előtt.

Barack Obama elnöki kampányának sajátosságai

Mitől működnek a hálózati közösségek?

Kritika

Maksa Gyula:

Maksa Gyula:

Tapasztalatok

Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című könyvéről

Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című módszertani kézikönyve sokféle módon igyekszik elsődlegesen megcélzott közönsége, a leendő és már gyakorló mozgókép- és médiatanárok segítségére lenni. Amellett, hogy külön fejezetben szól a tárgy történeti és nemzetközi kontextusáról, a tantervi szabályozásról, az oktatási segédanyagokról, a mozgókép- és médiatanárok helyzetéről, a pedagógiai innovációról a tárgy oktatásában, a mérés és az értékelés problémáiról, érzékeltetni tudja a mozgókép- és médiaórák világának mozgalmasságát is.

Tapasztalatok

Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című könyvéről

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink