Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2011 nyár

Kultúra

Murai András – Tóth Eszter Zsófia:

Murai András – Tóth Eszter Zsófia:

Magánörömök, közállapotok

A szexualitás ábrázolása a nyolcvanas évek magyar filmjeiben

Tanulmányunk az 1980-as évek magyar filmjeit az erotika és a szexualitás megjelenítésének szempontjából, a szocialista nyilvánosság kontextusában elemzi. A meztelenséget, a szerelmi együttlétet és a nemi aktust ábrázoló filmek sorából két témát emelünk ki. Az egyik a lakáshelyzettel mint akut társadalmi problémával összefüggésben megjelenő, az emberi kapcsolatok kiüresedését érzékeltető szexualitás; a másik a szocialista rendszer kritikájaként, az intolerancia megfogalmazásaként funkcionáló másság ábrázolása két filmben (Egymásra nézve 1982, Mielőtt befejezi röptét a denevér 1989). A művek elemzése során a korabeli kritikák, recenziók, a filmeket övező sajtóvisszhang alapján két kérdésre keresünk választ: mi a szerepe a szexualitás ábrázolásának a Kádár-korszak utolsó évtizedében, és miként reagál a sajtónyilvánosság a téma egyre nyíltabb és tabukat döntő bemutatására?

Magánörömök, közállapotok

A szexualitás ábrázolása a nyolcvanas évek magyar filmjeiben

Új média

„...egyszerűen nagyságrendi, és nem lényegi változásról beszélhetünk”

Brad King 2011. május 11-én tartott előadást a Budapesti Gazdasági Főiskolán, „Hogyan alkalmazhatók a legmodernebb digitális technikák és a közösségi média az üzleti életben?” címmel. Az előadás után a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte az új technológiák hatásáról.

„...egyszerűen nagyságrendi, és nem lényegi változásról beszélhetünk”

Balogh Csaba:

Balogh Csaba:

A politika közösségiweb-használata Magyarországon

A „lájkolás” (tetszikelés) kifejezés beépült a magyar társadalom szókincsébe, és ahogy egyre természetesebbé válik a közösségi web használata, úgy jelenik meg ezen a színtéren is az ebből a szempontból leginkább választópolgárként meghatározható magánszemélyek és a politikai erők közeledése. Bár az utóbbi szereplők üzeneteinek eljuttatásához a közösségi weben leginkább személyre szabható módon a magánszemélyek hozzájárulása is kell, természetesen a politika szereplőinek is sokat kell tenniük azért, hogy a választópolgárok felfigyeljenek rájuk, netán mindennapi online aktivitásuk követőjévé váljanak. Írásomban a magyar politikai erők közösségiweb-használatának témáját járom körül, rámutatva a lehetőségekre és a hazai valóságra is.

A politika közösségiweb-használata Magyarországon

Tóth Tamás:

Tóth Tamás:

Szimuláció és narratíva a számítógépes játékokban

Munkám kiindulópontját az a globális tendencia adja, hogy a fiatalság körében a számítógép egyre inkább teret hódít a hagyományosabbnak tekinthető mozgókép ellenében. Véleményem szerint ez a jelenség párhuzamba vonható a film korai történetével és annak emancipációs folyamatával. Ezzel kapcsolatban a dolgozat felvázol egy fejlődési ívet az egyik legsikeresebb műfajon, a First Person Shotereken keresztül, amely kirajzolja az eddigi lehetséges játékkészítési módokat. Ezek megkülönböztetése során az erős narratívájú játékokkal kapcsolatban a kurrens elméleteket támadva, megpróbál egy mérsékeltebb álláspontra helyezkedni, miszerint a szimuláció és a narráció egyszerre is megjelenhet, csak eltérő szinteken kell azokat értelmezni. Majd ezután bemutatja az új, rendszerfelfogású játékok működési elvét, amely a számítógépes médium egyedi eszközeként szakít az addig jellemző erős narratív kötődéssel, így adva nagyobb szabadságot a felhasználónak.

Szimuláció és narratíva a számítógépes játékokban

Politikai kommunikáció

Szilágyi-Gál Mihály:

Szilágyi-Gál Mihály:

A politika mint termék?

A politikai választás és a vásárlói preferencia különbségéről

A jelen elemzés azonosságtézisként nevezi meg és cáfolja a politikai választást a vásárlói magatartással azonosító álláspontot. A cáfolat nemcsak az azonosságtézist vallókkal szemben érvel, hanem azokkal szemben is, akik e tézist csupán azzal utasítják vissza, hogy a politikai választás másfajta értékeken alapszik, mint a termékvásárlás. A jelen elemzésben vázolt álláspont ugyancsak egy értékjelleget azonosít a politikai választás természetében, ám ezen nem tartalmi/eszmei értéket ért, hanem a politikai választás inherens, normatív elemét. Eszerint az értékmozzanat nem a politika és a termékvásárlás holmi másfajta eszmei lényegében, vagyis nem a politikai preferencia konkrét értéktartalmaiban keresendő, hanem abban, hogy az egyén politikai választása egyszersmind az összes többi emberhez való elkerülhetetlen - bár nem feltétlenül tudatos vagy érzelmi - viszonyulása, míg ez a termékvásárlásra nem vagy legalábbis nem közvetlenül és nem lényegileg igaz. A politikai választás és a vásárlói magatartás mint preferenciafajták különbségét tehát a választás sajátos társadalmi ára jelenti, amely a politikai választás aktusának imént vázolt inherens normativitásában rejlik.

A politika mint termék?

A politikai választás és a vásárlói preferencia különbségéről

Kisebbség

Hu Shenshen:

Hu Shenshen:

A 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációja

E tanulmány célja a 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációjának vizsgálata, s ezen keresztül a kelet-közép-európai országokra jellemző szimbolikus határok és sajátosságok újságírói szemléletformálásra gyakorolt hatásának bemutatása. Először röviden vázolom, miként és miért okozott az úgynevezett francia köztársasági értékeken alapuló integrációs politika hosszú évtizedek óta lappangó feszültséget, amely végül 2005-ben lázadássá fokozódott a francia külvárosokban. Majd a zavargások magyar sajtóvisszhangját vizsgálom, az eseményeket követő két hónapban megjelent írások alapján.

A 2005-ös franciaországi külvárosi zavargások magyar médiareprezentációja

Sorozatok

Kupi Krisztina:

Kupi Krisztina:

Ambivalens narratívák a transzplantáció tárgyalásában

A szervátültetés témájának megjelenítése a Grace Klinika című kórházsorozatban

Szerveket követelő sebészek, transzplantációs listát manipuláló gyakornokok, a szervek betakarításának kendőzetlen képei jellemzik a Grace Klinika transzplantáció-narratíváit. Míg a sorozat a szervátültetést az esetek többségében inhumánus eljárásként ábrázolja, újrateremtve ez által a szervhiányért részben felelőssé tehető hiedelmek és mítoszok nagy részét, addig a szervre várakozók testi-lelki szenvedéseinek ábrázolásával felhívja a közönség figyelmét a szervhiányra és annak súlyos következményeire.

Ambivalens narratívák a transzplantáció tárgyalásában

A szervátültetés témájának megjelenítése a Grace Klinika című kórházsorozatban

Történelem

Andreides Gábor:

Andreides Gábor:

A Magyar Távirati Iroda története a második világháború alatt

Az 1939. szeptember 1-jén kitört második világháború, a bevezetett rendkívüli intézkedések a Magyar Távirati Iroda munkáját is messzemenőkig befolyásolták. A hírügynökség az adott körülmények és feltételek között igyekezett autonómiáját a lehető legtovább megőrizni. A háború alatt az MTI-t érő első nagy csapás elnöke, leveldi Kozma Miklós 1941. december 7-én bekövetkezett halála volt. A kijelölt utód vitéz Náray Antal, valamint Kozma negyedszázados munkatársai minden szorgalmuk és tehetségük ellenére sem tudták megakadályozni a Kozma által felépített cégbirodalom szétesését.

A Magyar Távirati Iroda története a második világháború alatt

Kritika

Myat Kornél:

Myat Kornél:

A késő-modern médiapolisz filozófiai alapvonalai

Roger Silverstone Médiaerkölcs (Media and Morality) című könyvéről

Roger Silverstone második, magyar nyelven olvasható könyve olyan időszakban jelent meg, amikor különösen aktuális a médiát érintő kérdésekről beszélni, amikor a médiát olyan átalakításoknak, szabályozási törekvéseknek vetik alá, amelyek működésének meg nem értéséről, a vele kapcsolatos tévképzetek széles körű jelenlétéről árulkodnak. Ezek eloszlatásában is segíthet a világhírű brit médiakutató utolsó műve, amely a globális, mediatizált társadalmak kommunikációs, morális válságáról, emberiességünk fenntartásának fontosságáról, a média és a médiahasználó megváltozott szerepéről kíván filozofikus hangvételű útmutatást adni.

A késő-modern médiapolisz filozófiai alapvonalai

Roger Silverstone Médiaerkölcs (Media and Morality) című könyvéről

Guld Ádám:

Guld Ádám:

A hangok útján

Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor (szerk.) Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című könyvéről

Napjainkban a média aktuális jelenségei körül zajló diskurzusok elválaszthatatlanul összefonódnak olyan témákkal, amelyek korábban nem, vagy csak közvetett kapcsolatban álltak a kommunikáció mediatizált formáival. A médiakultúra vagy médiatársadalom viszonyai között fokozottan érvényes, hogy a média technológiájában és annak használatában bekövetkező változások alapjaiban strukturálnak át olyan rendszereket mint amilyenek a fogyasztás, a stílus, a divat illetve ezekkel összefüggésben a személyes- vagy csoportidentitás jellegzetes mintázatai. Kevés terület van, ahol ezek az átalakulások olyan gyorsan és látványosan történnek, mint ahogyan az a zene előállítása, terjesztése és fogyasztása esetében tapasztalható. Lényegében ezek azok a folyamatok, amelyekre a Zenei hálózatok című könyv szerkesztői reflektálni kívánnak. Ahogyan a kötet bevezetőjében megfogalmazzák, céljuk nem az, hogy értékítéletet mondjanak a zenei piacokon zajló átalakulások felett. Ehelyett társadalomtudományos igénnyel mutatják be az újmédia által meghatározott, zenei preferenciák mentén szereveződő közösségek dinamikáit. Az összegyűjtött tanulmányok ennek megfelelően feltérképezik, hogy miként formálódnak ma az egyes zenei színterek és műfajok, a zenei ízlések mentén megjelenő kulturális csoportosulások, valamint, hogyan értelmezhetőek a kortárs viszonyok között az olyan fogalmak mint a mainstream és az underground, a szubkultúra és a popkultúra vagy az ideológia és a politika. Az írások nagy része a már ismert társadalomtudományos fogalomtár felfrissítésének feladatát is vállalja, így a szerzők vizsgálják az olyan fogalmi koncepciók átalakulását és továbbélését, amelyek a szubkulturalista és poszt-szubkulturalista gyakorlatok, valamint az alternatív közösségi modellekkel kapcsolatban artikulálódnak.

A hangok útján

Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor (szerk.) Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című könyvéről

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink