Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Tartalomjegyzék – 2012 nyár

Sajtófotó

Vitéz Ferenc:

Vitéz Ferenc:

Hazudik-e a sajtófotó?

A kép és a valóság viszonyának értelmezése, avagy a fotó valóságértelmezése médiakontextusban

A tárggyá váló kép (így a fotográfia vizsgálata) izgalmas terepe a vizuális kommunikáció hatáselemzéseinek és a vizuális antropológia kritikai kultúraértelmezésének. A dolgozat a fotográfia valóságreprezentáló képességét, a sajtófotó hitelességét teszi kritika tárgyává, nevesítve néhány, a hitelesség megkérdőjelezésére alkalmas jelenséget (például a manipulációt, a fotón látható „tárgyvalóság” átkontextualizálását), a „posztfotografikus” digitális képek sajátosságaira ellenben nem tér ki – a szándékos hamisítást a diskurzusból kizárja –, így tételezve föl, hogy e fotók indexjellege sem sérül jobban, mint a nyomtatott képé. Arra a tapasztalatra kívánja fölhívni a figyelmet, hogy a média klasszikus manipulációs lehetőségeit messze kimeríti a sajtókép is, de a problémát nem elsősorban maga a kép, hanem sokszor a műfaji besorolás és a fotó megjelenésének közege jelenti. Föltesszük a kérdést, hogy a sajtófotó tényeket vagy véleményeket közöl-e; a tények szelektív képi reprezentációja egy eseményt hogyan konnotál; és miként válik maga a kép az eseménnyé. Mindez fölveti a valóság és reprezentáció fogalma sajtófotó szerinti újraértelmezésének igényét, immár nem valóságreprezentációról, hanem valóság- és (befogadói aspektusból) identitáskonstrukcióról beszélve. A sajtófotó-elemzéshez is szükséges esztétikai-filozófiai aspektus mellett műfaji-etikai, retorikai-diszkurzív, (vizuális) kommunikációkritikai szempontokat is követtünk, figyelembe véve a sajtókép hatalmának és a fotó hatalom általi használhatóságának kérdését.

Hazudik-e a sajtófotó?

A kép és a valóság viszonyának értelmezése, avagy a fotó valóságértelmezése médiakontextusban

Argejó Éva:

Argejó Éva:

Munkácsi Márton, a „magyar származású” fotóriporter

Munkácsi Márton az 1920–1940-es évek világhírű fotóriportere, majd divatfotósa 1928 és 1934 között Németországban, utána az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. A tanulmány bemutatja, hogy pályája elején, Magyarországon milyen intellektuális-szakmai hatások érték, és e korai, meghatározó élményeit miként építette be későbbi sikeres életpályájába. Másfelől azt vizsgálja, hogy a Horthy-korszak Magyarországának lapolvasóihoz mi jutott el a külföldön időközben világhírűvé vált fotóművész munkásságából.

Munkácsi Márton, a „magyar származású” fotóriporter

Térkép

„A BBC semleges modellje nem működik egy olyan országban, amelynek teljesen más a történelme”

Paolo Mancini a Nyugaton túli médiarendszerekről

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól.

„A BBC semleges modellje nem működik egy olyan országban, amelynek teljesen más a történelme”

Paolo Mancini a Nyugaton túli médiarendszerekről

Közszolgálat

Iványi György:

Iványi György:

Kérdések és válaszok

A Szól a rádió 2.0 csoport „Köz, szolgálat, média” című konferenciája

A Szól a rádió 2.0 Facebook-csoportot Mong Attila hozta létre 2010 őszén, a közmédiában bekövetkezett változások követésére. 2012. április 22-én a csoport tagjai – eseti, kiscsoportos sörözésektől, kávézásoktól eltekintve – először találkoztak a fizikai térben: az ELTE Gólyavárában egymással és a nyilvánossággal. Válaszokat keresve egy olyan problémahalmazban, amelyben néha a kérdéseket sem könnyű megtalálni. „Mint egy halom hasított fa...”

Kérdések és válaszok

A Szól a rádió 2.0 csoport „Köz, szolgálat, média” című konferenciája

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

Homokot a sivatagba?

Közszolgálatiság a 21. században

Amellett érvelek, hogy a közszolgálatiság hagyományos felfogása mára anakronisztikussá vált, ezért a közszolgálati televíziók küldetését újra kell gondolni, és a hagyományos közszolgálati televíziós műsorszolgáltatás felfüggesztését is meg kell fontolni.

Homokot a sivatagba?

Közszolgálatiság a 21. században

Bayer Judit:

Bayer Judit:

A közszolgálatiság funkciójának, struktúrájának és finanszírozásának európai elvei és szabályai

Előadásom arra a kérdésre próbál választ kínálni, hogy miként is kellene a közszolgálatiságot jól, európai módon ellátni. Nem igaz az, hogy sehol se lenne leírva: a felügyelő hatóság vagy a közszolgálati média nem állhat a kormány irányítása alatt. Az Európa Tanács számos dokumentuma kimondja a politikai függetlenség követelményét, az Európai Unió pedig a közszolgálati média hatékony, átlátható finanszírozását és annak ellenőrzését várja el.

A közszolgálatiság funkciójának, struktúrájának és finanszírozásának európai elvei és szabályai

Gálik Mihály:

Gálik Mihály:

A közmédia (PSM) határai, formái jelentősége

Az előadás a közszolgálati műsorszolgáltatás intézményétől a közszolgálati média kialakulásáig vezető utat foglalja össze röviden. Ugyan magyar szerzőket, példákat is idéz, de nem a magyar közmédia állapotáról szól, hanem a nemzetközi kutatási eredmények és a kialakult legjobb gyakorlatok (best practices) alapján próbál következtetésekre jutni. Nyilvánvalónak látszik, hogy egyrészt a közszolgálati média vagy közmédia ma már messze több, mint a közszolgálati rádiózás és televíziózás, másrészt pedig a közmédia szerepét nem veheti át a közösségi média. Ugyanakkor a közmédia jövője a legszorosabb kapcsolatban van a közösségi médiával, a civilekkel való szervezett együttműködéssel, amely talán a közjót szolgáló fennmaradásának záloga.

A közmédia (PSM) határai, formái jelentősége

Hammer Ferenc:

Hammer Ferenc:

Amiből nem engedhetünk, ami jó lenne és ami mindegy: a közmédia 2012-ben

A közmédia mibenlétével, illetve normáival kapcsolatban sok félreértést okoz, hogy a mai problémákat a tegnap válaszaival kívánjuk orvosolni. Sokszor a közmédia intézményi szerkezetét, működését, illetve a közmédia tartalmait teszik mérlegre annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy jól vagy rosszul működik-e a közmédia. Ezek a faktorok jóllehet fontosak, de úgy vélem, immár következményei egy alapvetőbb meghatározottságnak, nevezetesen annak, hogy a meghatározott intézményrendszer működése és az általa előállított köztartalmak milyen tágabb politikai és szakmai erőtérben készülnek, és milyen víziók vezérlik a közönség mibenlétét illetően.

Amiből nem engedhetünk, ami jó lenne és ami mindegy: a közmédia 2012-ben

Vince Mátyás:

Vince Mátyás:

Az ingyenesség ára – miért nem kell díjmentes hírügynökség?

Az új magyar médiaszabályozás nyomán hírszolgáltatásának jelentős részét díjmentesen kliensei rendelkezésre bocsátó MTI – mint ingyenes nemzeti hírügynökség – „unortodox” szervezeti forma. Az ingyenesség következménye minőségromlás, a magyar hírtér jelentős uniformizálódása. A részleges díjmentesség az EU versenyszabályait is sértheti. Ugyancsak „unortodox” megoldás, hogy nemcsak a közrádiót és a köztévéket terelték egy fedél alá, hanem hozzájuk csapták a nemzeti hírügynökséget is. Az így kialakult szervezet tarthatatlanul bonyolult, hiányoznak az egyértelmű jogi és felelősségi viszonyok.

Az ingyenesség ára – miért nem kell díjmentes hírügynökség?

Vincze Ildikó:

Vincze Ildikó:

A közmédia lopakodó átalakítása

A magyar közmédia intézményi átalakítása már 2010-ben megtörtént, azt csak megerősítette az új médiatörvény 2011-ben. A törvényekben és országgyűlési határozatokban szereplő nyilvános lépések mellett azonban a valódi átalakítás kézi vezérléssel, titokban, lopakodva történt. Ennek eredményeként a közszolgálati médiaszolgáltató részvénytársaságok függetlensége, szervezeti önállósága megszűnt, funkciójukat betölteni nem tudják. Dolgozóik törvényi felhatalmazás nélkül kerültek át a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz, amely gazdálkodó szervezetként úgy végzi ténylegesen a közszolgálati médiaszolgáltatást, hogy sem tulajdonosi, sem társadalmi, sem cégbírósági felügyelet nincs felette.

A közmédia lopakodó átalakítása

Politikai kommunikáció

Merkovity Norbert – Major Stella – Harkai Ágnes:

Merkovity Norbert – Major Stella – Harkai Ágnes:

A magyar országgyűlési képviselők interaktivitás-kutatása

A politikusokkal szemben szinte már elvárás, hogy használják az új információs és kommunikációs technológiákat, jelen legyenek a közösségi oldalakon és folyamatosan frissítsék státuszukat. Az viszont már nem világos, hogy ez az elvárás csak az őket kutatóktól származik-e, vagy a választóknál is jelen van e kritérium. Tanulmányunkban a kutatói elvárás oldaláról közelítjük a témát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar Országgyűlés képviselőinek hány százaléka válaszol az általunk küldött elektronikus levélre. Az interaktivitás kutatás 2011 nevet kapott empirikus kutatás során minden parlamenti képviselőnek azonos tartalmú e-mailt küldtünk ki. Egy hétig vártuk a válaszokat, majd a beérkezett levelek alapján frakciók, nem, életkor és az Országgyűlésbe kerülés módját vontuk be a vizsgálatba. Ezek alapján tudtuk felvázolni a tipikus válaszoló képviselő profilját. Az elemzés során az interaktivitás fogalmának problémakörét is megvizsgáltuk. Ez alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a magyar képviselők nem különböznek lényegesen a nyugati kollegáiktól, nem fedezhető fel olyan „nemzeti” jellemvonás, ami ne lenne magyarázható a nemzetközi trendekkel.

A magyar országgyűlési képviselők interaktivitás-kutatása

Történelem

Záhonyi-Ábel Márk:

Záhonyi-Ábel Márk:

Filmcenzúra Magyarországon a Horthy-korszak első évtizedében

A Horthy-korszak filmpolitikájának fontos összetevője volt a cenzúra, amelynek intézménye a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (OMB) volt. Az intézmény – többek között – az ideológiai szűrő funkcióját is betöltötte. Ezen tevékenység reprezentációjaként maga a Bizottság állította össze döntéseiből az OMB Döntvénytár (1920–1929) című válogatást, amely egyrészt a korabeli cenzúra működésének kiemelt forrása, másrészt a filmes műfajokra és stílusokra vonatkozó reflexiói miatt is figyelmet érdemel.

Filmcenzúra Magyarországon a Horthy-korszak első évtizedében

Kultúra

Balkányi Nóra:

Balkányi Nóra:

A Beatles-innováció

A Beatles együttes vizuális kommunikációja és a hatvanas évek

Dolgozatomban a Beatles vizuális kommunikációjának újszerűségével foglalkozom, amely innováció a hatvanas évek második felében lefektette a nem lineáris narratívával rendelkező, nem előadás-alapú, konceptuális videoklip-esztétika alapjait. Előbb az együttes történetében releváns, a korszakban bekövetkezett mediális változásokat vizsgálom (így a televízió elterjedését, a rádióállomások új műsorstruktúrájának kialakulását, illetve a filmkép és -hang viszonyát), majd egy nagyjátékfilmet (Egy nehéz nap éjszakája, 1964) és több promóciós kisfilmet (például Strawberry Fields Forever, 1967) elemzek a formanyelv újszerűségére koncentrálva.

A Beatles-innováció

A Beatles együttes vizuális kommunikációja és a hatvanas évek

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink