Tartalomjegyzék – 2012 ősz

Médiapolitika

Móricz Ilona:

Móricz Ilona:

Bevezető a magyarországi helyzetképhez

A Médiakutató magyar fordításban adja közre Tóth Borbála „A digitális média feltérképezése: Magyarország” című tanulmányát, amely angolul 2012 februárjában jelent meg. Az országjelentés része annak 60 országot felölelő, A digitális média feltérképezése elnevezésű nemzetközi projektnek, amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány Média Programja kezdeményezett. E projekt azokat a lehetőségeket és kockázatokat elemzi, amelyek a digitális média térhódítását jellemzik világszerte. Elsősorban arra a kérdésre keres választ, miként hat a hagyományos média átalakulása a politikai, gazdasági és társadalmi eseményekről beszámoló hírmédiára, amely alapvető fontossággal bír a demokratikus társadalmakban.

Bevezető a magyarországi helyzetképhez

Tóth Borbála:

Tóth Borbála:

A digitális média feltérképezése: Magyarország

Vezetői összefoglaló

2010 közepe óta a magyarországi médiáról szóló vitát az új, messzemenő következményekkel járó médiatörvénycsomag – gyűjtőnevén a 2010-es médiaszabályozás – határozza meg. Az új médiatörvények a digitális korszak szükségleteihez igyekeznek igazítani az ország jogrendszerét, ám a médiaszabályozás kihat e jelentés szinte valamennyi egyéb témájára: a digitális átállás feltételeire és menetrendjére, az elfogulatlan és sokszínű információkhoz való hozzáférésre és az újságírók munkájára is.

A digitális média feltérképezése: Magyarország

Vezetői összefoglaló

Polyák Gábor:

Polyák Gábor:

Médiaszabályozás és gazdasági mozgástér

Esetek és tapasztalatok a hazai médiapiacon

A média olyan gazdasági jószág, amelynek esetében a vállalkozások gazdasági mozgástere és közvetve profitabilitása más ágazatokhoz képest jóval nagyobb mértékben függ a szabályozási keretektől. E tanulmány egyes szabályozási eszközök gazdasági jelentőségét igyekszik bemutatni, részben a hazai médiapiachoz kapcsolódó esettanulmányokon keresztül, részben szakértői interjúk felhasználásával. Elemzi különösen a piacralépési, a hozzáférési és a médiakoncentrációt korlátozó előírásokat, a reklámszabályozást, valamint a tartalomszabályozásból eredő gazdasági terheket.

Médiaszabályozás és gazdasági mozgástér

Esetek és tapasztalatok a hazai médiapiacon

Nyirő Nóra – Csordás Tamás – Horváth Dóra:

Nyirő Nóra – Csordás Tamás – Horváth Dóra:

Mindenki másképp vesz részt

A közönségrészvétel marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól. Az uralkodó új marketinglogikának megfelelően a cégek rákényszerülnek arra, hogy egyre komplexebb cserefolyamatok során ragadják meg és vonják be fogyasztóikat közvetlenül üzleti folyamataikba. A fogyasztói részvétel ebben a kontextusban nem ér véget a márka iránti figyelemnél, a vállalat vagy a szervezet által indított elektronikus „szájreklámnál” és az egyéb, a vállalatot érintő interaktív, az interneten keresztül elérhető üzeneteknél. Maguk a fogyasztók, a célközönség tagjai is hirdetéseket hoznak létre és közvetítik azokat a szervezetek érdekében vagy az ellen, valamint új termékeket fejlesztenek több közös alkotófolyamat során, és az új árazási modellek bevezetése kapcsán nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Így a felhasználók által generált tartalmak elterjedése és fejlődése marketing- és üzleti szempontból is meghatározóvá válik. Jelen tanulmány célja, hogy a marketing- és a marketingkommunikációs szakirodalom alapján áttekintsük a közönségrészvétel jelenségének fogalmait és taxonómiai elemeit, s a kulcsfogalmak azonosításán, magyarázatán és csoportosításán keresztül javaslatot tegyünk az angol nyelvű fogalmak magyar nyelvű használatára.

Mindenki másképp vesz részt

A közönségrészvétel marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése

Digitália

Kiss Gábor Zoltán:

Kiss Gábor Zoltán:

1001 videojáték, amivel játszanunk kell?

Játékörökség, megőrzés, kánonok

A videojáték folyamatosan változó, technikailag gyorsan elévülő médium, mely a kereskedelmi kezdetei, a hetvenes évek óta számtalan platformon hódított és tűnt el (szó szerint) nyomtalanul. A médium közel negyvenéves története során technikai kuriózumból önálló művészi kifejezésformává vált, és platformok tucatjait hagyta maga mögött. A videojáték létmódja – hozzáférhetősége, tárolása, fennmaradása és utóélete, valamint a videojáték-kánon létrejötte – ugyanakkor csak az utóbbi években vált egyre sürgetőbb kérdéssé. A videojátékok archiválását célzó újabb kísérletek azt mutatják, hogy a médium kulturális örökségének megőrzése kollektív feladat, melyben a játékosok, a játékipar és a hagyományos kulturális intézmények mellett a játék kritikai vizsgálatára is fokozott szerep vár a jövőben. A dolgozat a játék archiválásának és hozzáférhetőségének korábbi és jövőbeli módjaival foglalkozik, valamint a kánon koncepciójának a játékra alkalmazhatóságával. A videojáték gyorsan változó természete megnehezíti a vele kapcsolatos általános konszenzus kialakulását. A konszenzus hiánya ugyanakkor módot ad a kísérletezésre, és termékenyítőleg hat a párbeszédre. A kritika dolga az, hogy lépést tartson a kifejezésforma fejlődésével, hogy a tárgyának megfelelő fogalmi prototípusokkal szolgáljon, és hogy megpróbálja szabatos fogalmi alapokra helyezni tovatűnő, efemer tárgyát.

1001 videojáték, amivel játszanunk kell?

Játékörökség, megőrzés, kánonok

Hatáskutatás

Vicsek Lilla – Bauer Zsófia:

Vicsek Lilla – Bauer Zsófia:

Biotechnológiai kockázatok és előnyök a médiában és a közönség körében: őssejtkutatás és őssejtkezelések

Az Egészségügyi Tudományos Tanács álláspontja szerint az orvostudományi kutatások között a legígéretesebbek közé tartoznak az őssejtkutatások. Magyarországon is folynak kutatások az őssejtek lehetséges orvosi felhasználásairól, illetve egyes betegségeknél terápiás eszközként is alkalmazzák e technológiát. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, miként jelennek meg a sajtószövegekben az őssejtkutatásokkal és -terápiás alkalmazásukkal kapcsolatos előnyök és kockázatok/hátrányok, illetve miként értelmezik az előnyöket és a hátrányokat a közönség tagjai. Vizsgáltuk azt is, hogyan támaszkodnak a laikusok erőforrásként diskurzusaik során a médiatartalmakra. A kutatás során öt napilap tartalomelemzését és hét fókuszcsoportos beszélgetés elemzését végeztük el. A csoportokban elhangzó vélemények sok tekintetben tükrözték a médiumokban megjelenő domináns beállítást (gyógyítás = legfőbb előny, a terápia magas ára = legfőbb hátrány). Bár egyes résztvevők különböző analógiákat alkalmazva megfogalmaztak olyan lehetséges jövőbeni kockázatokat is, amelyek hiányoztak a média üzeneteiből, az is megfigyelhető volt, hogy sok szempont, amely hiányzott a médiából, a laikusok diskurzusaiból is kimaradt. Eredményeink tehát arra is rámutatnak, hogy a hírközlésben jelenlévő hiányok tükröződhetnek a közönség tagjainak diskurzusaiban.

Biotechnológiai kockázatok és előnyök a médiában és a közönség körében: őssejtkutatás és őssejtkezelések

Életmód

Murai András – Tóth Eszter Zsófia:

Murai András – Tóth Eszter Zsófia:

„Doktor úr kérem …”

Diskurzusok a szexualitásról az Ifjúsági Magazinban (1965-1989)

Az Ifjúsági Magazin közel 300 lapszámát végigkövetve kirajzolódik, hogyan érvényesült a szocialista rendszerben a nyilvános beszéd közvetett kontrollja - többek között - a szexualitásra vonatkozóan. Az IM két és fél évtizedes szocialista időszakbeli történetéből olyan jellemző témákat, műfajokat és módszereket emelünk ki, amelyek megmutatják, hogyan igyekezett a magazin befolyásolni a fiatalok értékítéletét és terelgetni szexuális magatartását. A lap írásai olyan hatalmi mechanizmust mutatnak, amely nem egyszerűen helyet adott, jogot biztosított a szexualitásról és a párkapcsolatokról való beszédnek, hanem előállította azt, miközben mindvégig megtartotta az arról folyó diskurzus kontrollját.

„Doktor úr kérem …”

Diskurzusok a szexualitásról az Ifjúsági Magazinban (1965-1989)

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink