Médiakutató

Lábjegyzetek

Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon

* Az itt olvasható írás eredetileg az alábbi kötetben jelent meg: Sparks, Colin & Tulloch, John (szerk, 2000) Tabloid Tales. Global Debates over Media Standards. New York & Oxford: Rowman & Littlefield Publishers.
1 Valamennyi kelet-közép-európai ország médiarendszerének átalakulására jellemző, hogy a nyomtatott sajtó fejlődése eltért az elektronikus médiáétól. Több kutató leírta: a nyomtatott sajtó viszonylag rövid idő alatt alapjaiban változott meg, működését elsősorban a piaci viszonyok szabályozzák. Ezzel szemben az országos elektronikus média továbbra is kiszolgáltatott a politikai erőknek; az elektronikus média demokratizálódása és piacosodása sokkal lassabb folyamat (lásd például Splichal 1994; Sparks 1998).
2 Nem könnyű a bulvársajtót definiálni. A fogalom olyan lapokra utal, amelyek mind híranyagukban, mind stílusukban eltérnek a hagyományos politikai/minőségi újságoktól. A bulvárlapok általában „könnyű”, színes hírekre, szenzációra, botrányra összpontosítanak, a cikkek rövidebbek, s kevesebb információt tartalmaznak. Ilyen lapok először az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelentek meg a XIX. század második felében. Megjelenésüket és népszerűségüket általában a kereskedelmi célok dominánssá válásával, a reklámpiac fejlődésével, valamint a média kommercializálódásával magyarázzák a nyugati szakirodalomban. A XX. század végére az összes nyugati sajtópiacon jóval meghaladta a bulvárlapok példányszáma a politikai/minőségi lapokét. Nagy-Britanniában például a két legnépszerűbb szenzációlap, a Sun és a Mirror példányszáma 3,7, illetve 2,3 millió; míg a tekintélyes Times 710 ezer, a Guardian 380 ezer példányban kel el naponta.
3 Az egész korszakban a Népszabadság volt a legnagyobb példányszámú napilap. 1987-ben például a Népszabadság 695 ezer példányban kelt el, az Esti Hírlap 200 ezer példányban, a Népsport pedig 282 ezerben.
4 A kommercializálódás fogalma arra a folyamatra utal, amelyben meghatározóvá válik a piaci részesedés növelése és a nyereségtermelés, miközben más – politikai, társadalmi és kulturális – médiafunkciók a háttérbe szorulnak. A kommodifikáció fogalma a médiatermékekben a kommercializálódás következtében bekövetkező változásokra utal.
5 Forrás: Médiagnózis.
6 Forrás: Médiagnózis.
7 A magyar napilappiac első külföldi befektetője Robert Maxwell volt, aki 1989. végén felvásárolta a Magyar Hírlap 40 százalékát. Maxwellt hamarosan követte a News International Group, amely 1990. januárjában többségi tulajdonra tett szert a Mai Napban. Az első külföldi befektetők közé tartozik a multinacionális Bertelsmann csoport is, amely 1990. júliusában döntő tulajdonhányadot szerzett a piacvezető Népszabadságban.
8 A külföldi tőke fontos szerepet játszott a sajtópiac más szegmensei, majd az elektronikus média átalakulásában is. A megyei napilapok piacán 1994-ben például a külföldi befektetők a piac 81,8 százalékát birtokolták; a női lapok piacán részesedésük 1996-ban 65,8 százalék volt.
9 A JMG Ost Press csoportnak további érdekeltségei is vannak a magyar lappiacon, valamint más kelet-közép-európai sajtópiacokon. Magyarországon a vállalaté a Magyar Hírlap és számos hetilap is.
10 A Postabanké volt az egyik legnagyobb, magyar tulajdonban álló médiabirodalom, amely egyaránt kiadott napilapokat, hetilapokat és más periodikákat. Kelet-Közép-Európában általános jelenség volt a rendszerváltás utáni években az, hogy állami tulajdonban álló bankok a médiapiacon fektettek be – ugyanakkor számos kérdést is felvetett azzal kapcsolatban, hogy e befektetési döntések nem jelentettek-e közvetett állami beavatkozást.
11 A svájci alapú, nemzetközi médiavállalat a kilencvenes évek első felében Kelet-Közép-Európában és Ázsiában is szisztematikusan terjeszkedett. 1991. és 1995. között a vállalat belépett a cseh, a szlovák, a román, a bolgár, a lengyel, a magyar, a vietnami és a kínai piacra. A vállalat legfontosabb külföldi piaca a cseh lett: a cég itt 14 újságot, köztük három napilapot ad ki.
12 A Ringier mindkét piacon összefogott egy másik külföldi befektetővel, bár megtartotta a részvények többségét. A Cseh Köztársaságban a német Axel Springerrel, Magyarországon pedig az amerika Gannet Co.-val, a USA Today kiadójával működött együtt.
13 A média internacionalizálódásának fogalma azokra a változásokra utal, amelyek következtében a média termelése, iparági és piaci működése, a termékek tartalma és fogyasztása egyre inkább nemzetközivé válik. A globalizáció fogalma eltérő folyamatokra utal a különböző területeken. Így a gazdaságban a világgazdaság nemzetközivé válását, a politikában a nemzetközi kooperáció növekedését, a kultúrában a nyugati kulturális értékek és szimbólumok elterjedését jelenti. Anthony Giddens definíciója szerint a globalizáció „azon társadalmi kapcsolatok világméretű elmélyülése, amelyek összekapcsolják az egymástól távoli közösségeket” (Giddens 1997:19).
14 A Népszabadság nemcsak tartalmában, de megjelenésében is többször változott. 1989. októberéig a lap alcíme „a Magyar Szocialista Munkáspárt lapja” volt, majd „szocialista napilap”, végül 1994 májusától „országos napilap” lett.
15 A Népszabadság a nyolcvanas évek közepén még több mint 700 ezer, a kilencvenes évek közepén már csak körülbelül 300 ezer példányban kelt el.
16 Szakosodott lapok egy-egy szűk területről közölnek információkat. E típusba tartoznak például a sportlapok és a hirdetési újságok. Ezek abból a szempontból közelebb állnak a bulvárlapokhoz, hogy a minőségi lapokkal szemben nem foglalkoznak politikai, társadalmi vagy gazdasági kérdésekkel. Bulvárlapnak mégsem tekinthetjük őket, hiszen szakosodnak, és nem keresik a szenzációt.
17 Forrás: Szonda Ipsos (1995).
18 Az ábra nem jelent meg az eredeti cikkben.