Médiakutató

Lábjegyzetek

Bernáth Gábor – Messing Vera: Roma szereplő a „Barátok közt”-ben: Az első fecske

1 A kutatás a budapesti Nyílt Társadalom Intézet (OSI) anyagi támogatásával készült.
2 Bernáth–Messing (1998); Messing (1998; 2000); Vicsek (1996).
3 Ahogy Stuart Hall (1995) fogalmaz: a média „termékei” „a társadalmi világ reprezentációi, képek, leírások, magyarázatok és keretek annak megértéséhez, hogy milyen a világ, és miért működik úgy, ahogy mondják, és ahogy bemutatásra kerül a működése”.
4 Holott – akár a nagy számok törvénye alapján – elvileg minden huszadik alkalommal egy romába kellene botlania az utcán kérdezősködő riporternek.
5 A hivatkozott interjúkutatások során 19 roma szervezet- és intézményvezetőt, a kisebbségi média szerkesztőit, a többségi média 12 szerkesztőjét, a két legnézettebb magyar televíziós sorozat producerét, valamint két nagyobb reklámcég egy-egy munkatársát szólaltattuk meg. Az interjúk nyitott kérdéseket tartalmaztak. Az adatok feldolgozását lásd: Bernáth–Messing (1998).
6 A SzondaPhone 2000 márciusában, közvetlenül a roma tematikának a sorozatba kerülése utáni napokban folytatta le a telefonos kérdezést a Roma Sajtóközpont felkérésére. Az 500 fős mintát a SzondaPhone kérdezési rutinjának megfelelően a telefonnal rendelkező és a válaszadást vállalók kb. 4500 fős mintájából választották ki véletlenszerűen, a demográfiai változók figyelembevételével. A telefonos kérdezés sajátossága, hogy a minta valamelyest torzít a telefonnal jobban ellátott régiók, illetve az ott lakó népesség demográfiai jellemzőinek irányába. E torzításokat a mikrocenzus adatainak megfelelő súlyozással korrigáltuk. A kérdések a következők voltak: 1. Szokta-e nézni a sorozatot? 2. Meglepődött-e Ön, amikor Nóráról kiderült: cigány az apja? 3. Most, hogy kiderült, mit tart benne cigányosnak? 4. Ön szerint a hasonló sorozatokban legyen-e cigányokról is szó?5. Ön szerint szerepeljenek-e az ilyen sorozatokban cigányok? Az adatfelvétel a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) anyagi támogatásával készült.
7 A beszélgetés első felében arra kértük beszélgetőtársainkat: meséljenek arról, mit néznek, hallgatnak egy átlagos napon; mik a kedvenc műsoraik és miért; a számukra fontos kérdések hogyan jelennek meg a médiában; mi a véleményük azzal kapcsolatban, ahogy a magyar média a romákat bemutatja. Van-e olyan jó/rossz emlékük, amelyet említésre méltónak tartanak; képzeljék el, hogy ők szerepelnek a tévében: milyen körülmények és téma kapcsán történne ez, stb. A beszélgetés másik felét egy 20 perces montázs előzte meg a sorozatból. Azokat a részeket válogattuk ki és másoltuk össze, ahol a történetben kiderül: az állami gondozottként felnőtt Nóra apja roma. A film után hagytuk beszélgetőpartnereinket, hogy megosszák velünk első reakciókat, majd megpróbáltuk a következő szempontokat becsempészni a beszélgetésbe: mennyire hiteles a film; szerintük hogyan nézik és interpretálják a filmet a nem romák és a romák; változtat-e a nem romák véleményén, attitűdjein a film; hogyan fejeznék be a sorozatot, kivel mi történne? A beszélgetéseket Síklaki István, Mohácsi Viktória és Bernáth Gábor vezette.