Médiakutató

Lábjegyzetek

Törőcsik Ferenc: Szerbiai sajtópropaganda az 1990-es évek elején és közepén

1 Mihalj Kertesz bácspalánkai (Vajdaság) magyar nemzetiségű szocialista párti politikus. Közreműködött az úgynevezett antibürokratikus forradalom megszervezésében, amelynek következtében a Vajdaság politikai vezetése lemondásra kényszerült, átadván helyét a Slobodan Milosevic irányvonalát elfogadó politikusoknak. 2000. október 5-én a rendszerrel együtt bukott ő is.
2 Propaganda: meghatározott céllal, politikai, gazdasági, vallási stb. eszmék, tanítások és vélemények terjesztése. A propaganda különösen nagy szerephez jutott a tömegek feletti totális ellen6rzést megszerezni akaró fasiszta és kommunista diktatúrákban (Markó 1992: 224).
3 1992-ben szövetségi választásokat tartottak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az SZSZP ekkor szerezte meg a szavazatok 30 százalékát.
4 Horvátországban Tudjman elnök pártja, a Horvát Demokrata Közösség (HDK) 42 százalékkal végzett az első helyen, mégis a mandátumok 69 százalékát szerezte meg (Juhász 2000: 208-210).
5 1987 szeptemberében Milosevic vette át a vezetést a Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottságában.
6 A Politika Szerbia legrégebbi és legtekintélyesebb lapjának számított, 1904-ben alapították. Az újságírás magas színvonala jellemezte a titói időkben is.
7 A Politika és a kormány rossz viszonyát jelezte az is, hogy a lap 1992 nyarán kritikai álláspontra helyezkedett Belgrádnak a boszniai háborúba való belekeveredése ügyében.
8 A lap a szerb elnök támogatását nem kérdőjelezte meg, a háborúban való részvételt viszont igen (Markotic 1994).
9 Republika, 1997,167-168. szám.
10 A Studio B független tévéadótól például a sugárzáshoz elengedhetetlenül fontos berendezéseket lopták el (Markotic 1994).
11 1989. március 28-án megtörtént Szerbiában az alkotmánymódosítás, így a tartományok (Vajdaság, Koszovó) autonómiája névlegessé vált. A nacionalista érzelmek felkorbácsolása érdekében a Belgrádi TV Koszovó problémáját sulykolta nap mint nap. Ugyanis az 1970-es és az 1980-as években a szerb lakosság tömeges kivándorlásra kényszerült ebből a tartományból a gazdasági nehézség és a növekvő albán nemzeti mozgalom folyományaként. A középkori szerb állam kiterjedtségére alapozva hivatalosan is propagálták az úgynevezett koszovói mítoszt, célként pedig a szerb nép „bölcsőjének visszaszerzését” határozták meg. A koszovói szerbek szenvedéseiről szóló részletes riportok, valamint a középkori történelemre való gyakori hivatkozások segitették az elnök nemzetpolitikai stratégiájának megfogalmazását, illetve a liberális ellenzék háttérbe szorítását (Simic 1994).
12 Az ekkor leginkább elterjedt szólam szerint kerüljön „minden szerb egy államba”. A sovén propaganda tragikusan végződött, valóban majdnem minden szerb egy államba került, csak ellentétes előjellel. Ugyanis Horvátországból és Boszniából több százezer szerb nemzetiségű lakos menekült az anyaországba.
13 A jugoszláv szövetségi, tartományi valamint helyhatósági választásokra 1992 után 1996-ban került sor.
14 A Borba című napilap egykor a Jugoszláv Kommunista Párt szócsöve volt, majd Tito halála után függetlenné vált. Pártatlansága, szakmai tekintélye miatt szembekerült a rezsimmel. A szövetségi kormány semmisnek nyilvánította a lap privatizálását, amelyet a „társadalmi tulajdon kisajátításának” tekintett. így 1995 februárjától a piacon két Borba jelent meg, egyikük a Nasa Borba (Djukic 2001: 202-203). A Nasa Borba napjainkban Danas címen jelenik meg.
15 Milan Martic a horvátországi, Radovan Karadzic a boszniai szerbek vezetője volt.
16 A szerb-horvát-bosnyák békeegyezményt Daytonban írták alá 1995. november 21-én.
17 Négy évvel korábban, 1991 augusztusában ugyancsak „hatalmi puccs” történt az állami tévénél (Mladenovic 1991).
18 November 29-e a titói Jugoszlávia megalakulásának emlékére állami ünnep volt egészen 200l-ig.
19 A Kettes Program célja az volt, hogy reális szintre hozzák az árfolyamot, majd konvertibilissé tegyék a dínárt, megszüntessék a kiviteli és a behozatali engedélyeket, feloldják az árkorlátozást, a pénzforgalmi szolgálatot pedig a központi bank felügyelete alá helyezzék. Ezt a gazdasági programot a daytoni békeegyezményt követő napokban kívánta útjára bocsátani a bankkormányzó (Dragoslav Avramovic), a politikai vezetés csak részben támogatta, majd ellenállt.
20 Szerbül: drzavna televizija. Ezért nem közszolgálati tévének fordítottam. Az intézmény közszolgálati nevéről és jellegéről 2002 júliusában döntött a szerb parlament.
21 A Borba példányszáma például 35 000 és 42 000 között volt az 1993-as év els6 felében. Augusztusra ez a szám 7 500-ra csökkent. A hatalomhoz közel álló Vecernje novosti példányszáma (70 000) 1993 augusztusára 20 százalékkal csökkent az év elejéhez képest (AFP, 1993. augusztus 14., idézi Markotic 1994).
22 JUL – Jugoszláv Egyesült Baloldal, amelynek elnöke Mirjana Markovic, Slobodan Milosevic felesége.
23 Ekkor a papír világpiaci ára 1500 dínár/tonna volt (Ikonic 1995).
24 Kis-Jugoszláviáról van szó.
25 1997-ben, válságának mélypontján, két szerbiai marketingügynökség közvélemény-kutatása is a lap vezető helyét mutatta ki, a legmagasabb példányszámú politikai magazin volt. Belgrádban 105 ezer olvasóval a második helyen állt, és köztársasági szinten ugyancsak hasonló pozíciót foglalt el, azonban az első helyen álló lapok (Bazar, Nede/jni Telegraf) profilja jelentősen eltér a NIN-étől, vagyis nem kimondottan politikai magazinok. (NIN, 1997. november 13.)