Médiakutató

Lábjegyzetek

Pásztor Gyöngyi – Péter László: A kolozsvári BBTE magyar diákjainak médiafogyasztási szokásai

1 A rendszerváltást követően a sajtóban megjelent címek közül válogatva: „Polgárok! Román testvérek! Győztünk! A Zsarnok megbukott! A hatalom a nép kezében van”, Libertatea, 1989. december 22, 1. szám, „A Szabadság Karácsonya”, Romániai Magyar Szó, 1989. december 23, „Elérkezett a szabadság”, Hargita Népe, 1989. december 23.
2 A romániai kereskedelmi URH-rádiózás 1993 nyarán kezdődött a nagyvárosokban, egyszerre a BBC World Service román nyelvű híradásaival.
3 A főbb romániai tévécsatornák nézettsége: Rating: TVR1 6,1 %, PROTV 9,3 %, Antenal 7,1 %, Acasa 4,2 %, Prima 3,6 %; Share: TVR1 15,6 %, PROTV 24 %, Antenal 18,4 %, Acasa 10,8 %, Prima 8,8 % Más 22,4 %. Forrás: TNS/CSOP, 2002. január 1.-május 14.
4 Romániai CNA (az Audiovizuális Tanács, a magyarországi ORTT megfelelője) rendelkezései szerint nem lehet kábeltévé vállalkozást működtetni legalább napi három órás önálló, helyben szerkesztett műsor nélkül. Kolozsváron az NCN a legjelentősebb helyi tévécsatorna.
5 Lásd: www.factsdata.net/romania.
6 A „kétórás indoktrináció” kifejezés a román közszolgálati televízió napi 18 és 20 óra közötti, a kommunista politikai nevelés szerepét betöltő adásaira vonatkozik: félórás híradót, propagandisztikus dokumentumfilmet és játékfilmet sugároztak a Román Kommunista Párt szerepéről, majd az adást az éjszakai híradó zárta. A kulturális jellegű műsorok (például a kínai kulturális forradalom által ihletett „Megéneklünk Románia” című proletkultista folklórfesztivál) vagy a földműveseknek szánt programok is Ceausescu és a kommunista párt szerepéről és küldetéséről szóltak. Mindezt homogenizáció és az „új ember” kialakítása érdekében.
7 A tévénézés mint tevékenység egyben a boldogság (és gazdagság) egyik vélt forrásává vált. Az 1999-2001 között heti rendszerességgel megszervezett és nagy nyereményeket felkínáló „bingó” szerencsejátékok televíziós, interaktív közvetítése is jelentősen hozzájárult ehhez. A Prima TV kivételével mindegyik televíziónak volt saját „bingó” játéka.
8 BOP: A „Barométernek” nevezett közvélemény- és szociológiai kutatás-sorozat (románul Barometrul de Opinie Publica – BOP) Romániában nyolc éve, 1994-ben indult, a Nyílt Társadalom Alapítvány (Soros Alapítvány) anyagi támogatásával.
9 Lásd Péter (2000).
10 A kérdőív öt, egymáshoz szervesen illeszkedő kérdésblokkból állt. Az első rész az identifikációs kérdésekból, a szocio-kulturális háttérre vonatkozó, a diákok szociális helyzetére utaló kérdésekból áll. A második rész a médiafogyasztási szokásokat, illetve a különböző információforrások szerepét és intenzitását méri, valamint a politikai, közéleti hírekkel, hírforrásokkal szembeni attitúdöket. A harmadik rész a választásokkal, a várható politikai részvétel intenzitásával, a preferenciákkal, elvárásokkal foglalkozik; ebben a részben szerepelnek a politikai kultúrára, politikai aktivitásra és a jövóképre vonatkozó kérdések. A negyedik rész a diákszervezetekkel szembeni magatartást és elvárásokat, az ötödik a szabadidős tevékenységeket méri. Kötött kvótás mintát használtunk. A kvóták: a fakultás, szak, évfolyam, nem. A minta esetében a kiszámított hibaküszöb + / – 4,5 százalék (P = 0,95).
11 A mélyinterjúkat (összesen ll-et) 2002 áprilisában készítettük. A mélyinterjúk során a következé dimenziókra helyeztük a hangsúlyt: 1. közéletre való figyelés, 2. információforrások, 3. szelekciós mechanizmusok, 4. motivációk.
12 Az egyetem 1872-ben alakult. 1879-ben a Ferenc József Tudományegyetem nevet kapta. 1919-ben Erdély Romániával való egyesülésének következményeként Szegedre költözött, és a kolozsvári egyetem jogutódjaként működött. Kolozsváron új egyetem kezdte el működését, az Universitatea Romana a Daciei Superioare, amely 1927-ben az Universitatea Regele Ferdinand I din Cluj nevet vette fel. Az 1940-es határmódosulás után a „magyar egyetem” – a Ferenc József jogutódja – visszaköltözött Kolozsvárra, a román nyelvű Universitatea Regele Ferdninánd pedig Szebenbe és Temesvárra. 1944-ben a magyar egyetem helyben maradásáról született döntés, és elkezdődtek az egyeztetések a román egyetem visszatéréséről. Megalakult a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem és a román nyelvű Babes Tudományegyetem, a két intézmény 1959-ben Babes-Bolyai Tudományegyetem néven egyesült, és ezt a nevet viselte az 1980-as évek közepéig, amióta a hivatalos okiratok úgy hivatkoznak rá, mint Universitatea din Cluj. Az 1989-es rendszerváltás után tért vissza hivatalosan is a Babes-Bolyai névhez.
13 A BBTE multikulturális egyetem 20 fakultásán román, magyar és német nyelven folyik szakoktatás. Összesen 25 921 diák tanul itt, ebből magyar nyelven 4435. Az egyetemnek összesen 5148 magyar nemzetiségű diákja van, ugyanis 17 fakultáson folyik a magyar nyelvű szakoktatás (a Görög Katolikus Teológia Fakultáson, az Ortodox Teológia Fakultáson, valamint az Európa Tanulmányok Fakultáson nincsen magyar tagozat). Lásd még a BBTE Rektorátusának Hivatalos Nyilvántartását (2001).
14 Románia legnépszerűbb tévécsatornája 1995. december 1. óta sugároz, s ezzel alternatívát nyújtott az addig monopolhelyzetben lévő állami közszolgálati TVR1-nek. Az Antena 1 szintén kereskedelmi tévécsatorna, amely a jelenlegi kormánykörökhöz áll közel.
15 A példaanyagokat a mélyinterjúkból, valamint a fókuszcsoportos interjúkból idézzük.
16 A fókomponens-elemzés azt mutatja meg, hogy milyen belső kapcsolatok vannak az elemzésbe bevont változók (ebben az esetben a hallgatott és nézett adások) között. A változók közötti kapcsolódásokból rajzolódnak ki a főkomponensek.
17 A százalékok azt jelzik, hogy az adott faktor az összvariancia hány százalékát tartalmazza.
18 www.transindex.ro, erdélyi közéleti internetes napilap. Olyan vitafórumokat is tartalmaz, amelyek a diákközéletet is érintik.
19 Székelyföld, amelyet Kovászna (Háromszék), Hargita és Maros megye képez. A BBTE-n tanuló diákok valamivel több mint fele ezekből a megyékből származik.