Dr. Sarkady Ildikó: A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban
| 1 | Ptk. 75. § (1) bekezdés. |
| 2 | Ptk. 75. § (2) bekezdés: „A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illetheti meg.” |
| 3 | A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 1949. évi XX. törvény 57. § (1) bekezdés: „A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő.” |
| 4 | Ptk. 85. § (1) bekezdés: „A személyhez fűződő jogokat –; a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel –; csak személyesen lehet érvényesíteni”. |
| 5 | „Közszereplésnek az a megnyilvánulás minősül, amely befolyásolja a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét, a helyi vagy az országos viszonyok alakulását. A társadalom tagjai igénylik, hogy a közéleti szereplők közéleti tevékenységét megismerjék, ezért a közszereplés elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.” Törő Károly: A személyiség jogi védelme. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992. |
| 6 | A Btk. alkalmazásában hivatalos személy: (a) az országgyűlési képviselő, (b) a köztársasági elnök, (c) a miniszterelnök, (d) a kormány tagja, a politikai államtitkár, (e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, (f) az állampolgári és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, (g) a helyi önkormányzati testületek tagja, (h) a közjegyző, (i) Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, (j) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el. |
| 7 | Ügynöktörvény 1. § 13. pont. |
| 8 | Az ügynöktörvény 5. § (6) bekezdése szerint „Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy, hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint a közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja, ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A Levéltár döntésével szemben a levéltári törvény szerint jogorvoslatnak van helye, melynek során a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Bíróság e feladatra kijelölt bírája jár el, ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.” |
| 9 | A Fővárosi Bíróság ezen ügyek megszaporodása miatti leterheltsége olyan fokban nőtt, hogy –; vitatható módon –; alacsonyabb rendű, kerületi bíróságok is eljárnak a Fővárosi Bíróság helyettesítésében személyiségi jogi perekben. |
| 10 | Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB-határozatában úgy fogalmaz, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. |
| 11 | Legfelsőbb Bíróság Bírósági Határozatok (BH) 1993.89. |
| 12 | Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 12. állásfoglalása „II. a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésénél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is.” |
| 13 | Eredeti szöveg hiányában az eljáró bíróság a közlések valóságtartalmát csak közvetett módon, a megjelent tudósítások alapján kénytelen rekonstruálni. „A bíróság számára nehézséget jelentett az, hogy a sajtótájékoztatón az alperes által ténylegesen elmondottak autentikus szövege nem volt megállapítható, arról csak a sajtótudósítások álltak rendelkezésre, amelyek korántsem voltak egységesek ” A Fővárosi Bíróság 19.P.22.374/2004. sz. ítéletének indokolása. |
| 14 | A Fővárosi Bíróság a 27.P.28.553/2005. sz. nem jogerős, elsőfokú ügyben kimondta, hogy a személyiségi jogi perekben jelentősége van annak is, hogy a jogsértő alperes nyilvánosság előtti megnyilvánulása milyen körülmények között történt, gesztusaival, hanghordozásával, stílusával mennyiben járult hozzá a valótlan, illetőleg hamis látszatkeltő közlésekhez. |
| 15 | „Egy országgyűlési képviselőnek valóban joga és kötelessége a közvélemény tájékoztatása a közéleti visszásságokról, anomáliákról, de ezt csak úgy teheti meg, ha kijelentéseit bizonyítékokkal alá tudja támasztani. A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes mindenfajta bizonyított ténytartalom nélkül hozta összefüggésbe a felperes személyét egy olyan jelenséggel, amelyet a társadalmi közfelfogás elítél, negatívan értékel.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.245/2005. jogerős ítéletének indokolása. |
| 16 | Legfelsőbb Bíróság 12., 13., 14., 15. Polgári Kollégiumi állásfoglalások. |
| 17 | Legfelsőbb Bíróság 12. Polgári Kollégiumi állásfoglalása II–;III. |
| 18 | Fővárosi Bíróság 19.P.22.374/2004. |
| 19 | Lásd a 17. lábjegyzetet. |
| 20 | Legfelsőbb Bíróság PK 14. sz. állásfoglalás. |
| 21 | Fővárosi Bíróság 19.P.29.906/2004. sz, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.385/2004. sz. ítéletével helybenhagyott határozata. |
| 22 | Gyurcsány Ferenc sem sportminiszteri, sem pedig miniszterelnöki tisztségében ért és jogerősen megállapított hírnévsérelmi pereiben nem élt a nem vagyoni kártérítés igényével. |
| 23 | Népszabadság: Üzleti célú jóhírnév-sértés 2006. július 3. |