Médiakutató

Lábjegyzetek

Bayer Judit: A szolgáltatók felelősségének szabályozása a legújabb alkalmazások és az amerikai tapasztalatok fényében

1 17 U.S.C.A. 512. § (a–d). Emellett mentesítette a felelősség alól a nem nyereségérdekelt oktatási intézményeket is, amennyiben internetszolgáltatói tevékenységet végeznek. Erre azért volt szükség, mert számos jogi eljárás indult az egyetemi gépeken keresztül letöltött szerzői jogokat sértő tartalmak miatt az egyetemek ellen [Uo. 512.§ (e)].
2 Uo. (b)(2)(E)(i–ii).
3 Uo. (c)(3).
4 Ezek: a védett mű megjelölése, annak a tartalomnak a megjelölése, amely az állítás szerint sérti a műhöz tapadó jogokat, valamint a panaszos elérhetősége.
5 Electronic Frontier Foundation (EFF) (2005) “Briefing Paper: Internet Service Provider Safe Harbors And Expedited Subpoena Process in the US Digital Millenium Copyright Act and Recent Bilateral and Freetrade Agreements”, www.eff.org, 6–7.
6 Pollack felveti, hogy a téves robottalálatokat szándékos tévesztésnek is lehetne tekinteni („One wonders if automatic searching robot mistakes would be considered »knowing« misrepresentations by copyright holders”).
7 Electronic Frontier Foundation (EFF) (2005) “Briefing Paper: Internet Service Provider Safe Harbors And Expedited Subpoena Process in the US Digital Millenium Copyright Act and Recent Bilateral and Freetrade Agreements”, www.eff.org.
8 17 U.S.C.A. 512. § (g)(2)(B).
9 CDA 230. § (c).
10 * Lásd még Lustyik Katalin „A netpornográfia és az amerikai gyermek” című írását lapunk 2000. őszi számában – A szerk.??Uo. 230. § (e).
11 További példa: a DMCA Pennsylvania államban pedofil oldalt csak bírói ítéletre távolíthat el, ezt pedig csak hatósági személy kezdeményezheti (PA ST 18 PaCSA §7626(2), és PA ST 18 PaCSA §6312).
12 A korai amerikai jogi felfogás szerint az internetszolgáltatókat úgy kell tekintetni, mint a könyvárusokat, és felelősségüket ennek analógiájára megállapítani.
13 Annak ellenére, hogy a tervezet jóval felhasználó-barátabb, mint az amerikai DMCA, jelentős civil tiltakozási mozgalom szerveződött a felhasználók jogai védelmében. Az értesítési-értesítési eljárás tűnik az egyetlen olyan részének, amelyet nem támadnak. A szabályozás felhasználóbarát mivolta például azzal jellemezhető, hogy fájlcserélő hálózat útján jogvédett zeneszámok letöltése nem valósít meg jogsértést, csak azok feltöltése vagy üzletszerű felhasználása.
14 Copyright Bill C-60 Canada (2005), 40.2.(3); 31.1.(5), http://www.parl.gc.ca/38/1/parlbus/chambus/house/bills/government/C-60/C-60_1/C-60-4E.html.
15 A telekommunikációs vállalkozások tulajdonosai és dolgozói eredetileg is mentesítve voltak a felelősség alól a kommunikáció definícióján belül megfogalmazott kivétel révén. Elképzelhető, hogy ez a megoldás volt az elöljárója a később a szerzői jogi törvénybe is beiktatott kivételnek, amely a kommunikáció köréből kiveszi a közvetítést, így oldja meg az internetszolgáltatók mentesítését.
16 Telecommunications Act Canada, 1993: 36. § „[E]xcept where the Commission approves otherwise, a Canadian carrier shall not control the content or influence the meaning or purpose of telecommunications carried by it for the public”.
17 Elhíresült az a kanadai bírói eljárás, amelyben az Ernst Zündel által fenntartott neonáci honlapot tiltotta be az emberi jogi döntőbíróság (Human Rights Tribunal), azonban – mivel a honlap tárhelye az Egyesült Államokban volt – a bírói ítéletet nem lehetett végrehajtani (Zundel v H.M.The Queen and others, 1992).
18 CNews (2006) Law and Order “CRTC won‘t block hate sites”, http://cnews.canoe.ca/CNEWS/Law/2006/08/23/1775956-cp.html.
19 Electronic Frontier Foundation (EFF) (2005) “Briefing Paper: Internet Service Provider Safe Harbors And Expedited Subpoena Process in the US Digital Millenium Copyright Act and Recent Bilateral and Freetrade Agreements”, www.eff.org.