Közszolgálat

2013 ősz

Lányi András:

Lányi András:

Lássuk, uramisten, mire megyünk ketten!

A Médiakutató 2012. nyári számában olvasható a Szól a rádió 2.0 csoport „Köz, szolgálat, média” címmel rendezett konferenciájának több hozzászólása, köztük Bajomi-Lázár Péter „Homokot a sivatagba!” című írása. A közszolgálatiság hagyományos értelmezésének 21. századi létjogosultságát vitató álláspontra Lányi András válaszolt. Az alábbiakban Lányi hozzászólását és az azt követő rövid vitát közöljük.

Lássuk, uramisten, mire megyünk ketten!

Médiakutató 2013 ősz 103-106 o.

Letöltés (PDF)

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

Közszolgálati média: a feneketlen kút

Médiapolitika nincs, csak médiapolitikák vannak: különböző megközelítések, amelyek különféle ideológiákból – a közjó mibenlétéről alkotott, empirikusan nem vagy csak nehezen igazolható vagy cáfolható feltevésekből – vezetik le az ideális médiáról vallott elképzeléseiket. Ezért tulajdonít más szerepet a közmédiának a liberális, a konzervatív, a szociáldemokrata és a zöld elemző. És ezért van az, hogy a Lányi Andrással való vitánk, amely a felszínen a közszolgálati médiáról szól, valójában a közjó mibenlétéről folyó, vagyis ideológiai – ideológiák közötti – vita, amelyben nehéz, talán lehetetlen közös nevezőre jutni. Ebben a vitában én a liberális (az egyik lehetséges liberális) álláspontot képviselem.

Közszolgálati média: a feneketlen kút

Médiakutató 2013 ősz 106-111 o.

Letöltés (PDF)

Lányi András:

Lányi András:

Néhány észrevétel Bajomi-Lázár Péter válaszához

Bajominak szinte mindenben igaza van egy képzelt vitapartnerrel szemben, aki rengeteg olyan tarthatatlan dolgot állít, amit én soha sem tennék. Kár, hogy nem velem vitatkozik.

Néhány észrevétel Bajomi-Lázár Péter válaszához

Médiakutató 2013 ősz 111-113 o.

Letöltés (PDF)

2013 tavasz

Tóth Loretta:

Tóth Loretta:

Hogyan szórakoztat az udvariatlanság?

Az offenzív viselkedés megjelenése a Magyar Televízió kvízműsoraiban

Az udvariatlanság szórakoztató eszközként való megjelenésének vizsgálatához a Magyar Televízió két népszerű vetélkedőjét, a Maradj talpont!-t (angolul: Who’s Still Standing?) és a szintén külföldről vásárolt formátumon alapuló Magyarország, szeretlek! című kvízműsort választottam. A hétköznaponként adásba kerülő Maradj talpon!-nál a 2012. január 3-a és 9-e közötti öt műsort, míg a hetente jelentkező Magyarország, szeretlek!-nél a 2012 januárjában sugárzott öt vasárnapi adást elemeztem.

Hogyan szórakoztat az udvariatlanság?

Az offenzív viselkedés megjelenése a Magyar Televízió kvízműsoraiban

Médiakutató 2013 tavasz 7-17 o.

Letöltés (PDF)

2012 nyár

Iványi György:

Iványi György:

Kérdések és válaszok

A Szól a rádió 2.0 csoport „Köz, szolgálat, média” című konferenciája

A Szól a rádió 2.0 Facebook-csoportot Mong Attila hozta létre 2010 őszén, a közmédiában bekövetkezett változások követésére. 2012. április 22-én a csoport tagjai – eseti, kiscsoportos sörözésektől, kávézásoktól eltekintve – először találkoztak a fizikai térben: az ELTE Gólyavárában egymással és a nyilvánossággal. Válaszokat keresve egy olyan problémahalmazban, amelyben néha a kérdéseket sem könnyű megtalálni. „Mint egy halom hasított fa...”

Kérdések és válaszok

A Szól a rádió 2.0 csoport „Köz, szolgálat, média” című konferenciája

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

Homokot a sivatagba?

Közszolgálatiság a 21. században

Amellett érvelek, hogy a közszolgálatiság hagyományos felfogása mára anakronisztikussá vált, ezért a közszolgálati televíziók küldetését újra kell gondolni, és a hagyományos közszolgálati televíziós műsorszolgáltatás felfüggesztését is meg kell fontolni.

Homokot a sivatagba?

Közszolgálatiság a 21. században

Bayer Judit:

Bayer Judit:

A közszolgálatiság funkciójának, struktúrájának és finanszírozásának európai elvei és szabályai

Előadásom arra a kérdésre próbál választ kínálni, hogy miként is kellene a közszolgálatiságot jól, európai módon ellátni. Nem igaz az, hogy sehol se lenne leírva: a felügyelő hatóság vagy a közszolgálati média nem állhat a kormány irányítása alatt. Az Európa Tanács számos dokumentuma kimondja a politikai függetlenség követelményét, az Európai Unió pedig a közszolgálati média hatékony, átlátható finanszírozását és annak ellenőrzését várja el.

A közszolgálatiság funkciójának, struktúrájának és finanszírozásának európai elvei és szabályai

Gálik Mihály:

Gálik Mihály:

A közmédia (PSM) határai, formái jelentősége

Az előadás a közszolgálati műsorszolgáltatás intézményétől a közszolgálati média kialakulásáig vezető utat foglalja össze röviden. Ugyan magyar szerzőket, példákat is idéz, de nem a magyar közmédia állapotáról szól, hanem a nemzetközi kutatási eredmények és a kialakult legjobb gyakorlatok (best practices) alapján próbál következtetésekre jutni. Nyilvánvalónak látszik, hogy egyrészt a közszolgálati média vagy közmédia ma már messze több, mint a közszolgálati rádiózás és televíziózás, másrészt pedig a közmédia szerepét nem veheti át a közösségi média. Ugyanakkor a közmédia jövője a legszorosabb kapcsolatban van a közösségi médiával, a civilekkel való szervezett együttműködéssel, amely talán a közjót szolgáló fennmaradásának záloga.

A közmédia (PSM) határai, formái jelentősége

Hammer Ferenc:

Hammer Ferenc:

Amiből nem engedhetünk, ami jó lenne és ami mindegy: a közmédia 2012-ben

A közmédia mibenlétével, illetve normáival kapcsolatban sok félreértést okoz, hogy a mai problémákat a tegnap válaszaival kívánjuk orvosolni. Sokszor a közmédia intézményi szerkezetét, működését, illetve a közmédia tartalmait teszik mérlegre annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy jól vagy rosszul működik-e a közmédia. Ezek a faktorok jóllehet fontosak, de úgy vélem, immár következményei egy alapvetőbb meghatározottságnak, nevezetesen annak, hogy a meghatározott intézményrendszer működése és az általa előállított köztartalmak milyen tágabb politikai és szakmai erőtérben készülnek, és milyen víziók vezérlik a közönség mibenlétét illetően.

Amiből nem engedhetünk, ami jó lenne és ami mindegy: a közmédia 2012-ben

Vince Mátyás:

Vince Mátyás:

Az ingyenesség ára – miért nem kell díjmentes hírügynökség?

Az új magyar médiaszabályozás nyomán hírszolgáltatásának jelentős részét díjmentesen kliensei rendelkezésre bocsátó MTI – mint ingyenes nemzeti hírügynökség – „unortodox” szervezeti forma. Az ingyenesség következménye minőségromlás, a magyar hírtér jelentős uniformizálódása. A részleges díjmentesség az EU versenyszabályait is sértheti. Ugyancsak „unortodox” megoldás, hogy nemcsak a közrádiót és a köztévéket terelték egy fedél alá, hanem hozzájuk csapták a nemzeti hírügynökséget is. Az így kialakult szervezet tarthatatlanul bonyolult, hiányoznak az egyértelmű jogi és felelősségi viszonyok.

Az ingyenesség ára – miért nem kell díjmentes hírügynökség?

Vincze Ildikó:

Vincze Ildikó:

A közmédia lopakodó átalakítása

A magyar közmédia intézményi átalakítása már 2010-ben megtörtént, azt csak megerősítette az új médiatörvény 2011-ben. A törvényekben és országgyűlési határozatokban szereplő nyilvános lépések mellett azonban a valódi átalakítás kézi vezérléssel, titokban, lopakodva történt. Ennek eredményeként a közszolgálati médiaszolgáltató részvénytársaságok függetlensége, szervezeti önállósága megszűnt, funkciójukat betölteni nem tudják. Dolgozóik törvényi felhatalmazás nélkül kerültek át a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz, amely gazdálkodó szervezetként úgy végzi ténylegesen a közszolgálati médiaszolgáltatást, hogy sem tulajdonosi, sem társadalmi, sem cégbírósági felügyelet nincs felette.

A közmédia lopakodó átalakítása

2010 tél

Bajomi-Lázár Péter – Vaclav Stetka – Sükösd Miklós:

Bajomi-Lázár Péter – Vaclav Stetka – Sükösd Miklós:

Közszolgálati televíziózás az Európai Unióban

Médiapolitikai dilemmák Nyugat– és Kelet–Közép–Európában

Az elmúlt évtizedekben a kereskedelmi televíziók megjelenése Európa–szerte megingatta a közszolgálati televíziók pozícióját. Nézőik nagy részét elvesztették, műsorpolitikájuk és finanszírozásuk legitimitása megkérdőjeleződött. E problémák azonban nem egyforma mértékben sújtották a különböző országok köztévéit. Írásunkban az európai uniós tagállamok közszolgálati televízióinak helyzetét tekintjük át, összevetve a régi és az új tagállamok médialátképét. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy az átalakult médiarendszerben van-e még helyük a köztévéknek, és ha igen, miben állhat új szerepük. E kérdésre a közönségpiac, a finanszírozás és a társadalmi–politikai felügyelet összehasonlító elemzésével igyekszünk választ adni, három (liberális, szociáldemokrata, illetve ökológiai) forgatókönyvet vázolva fel.

Közszolgálati televíziózás az Európai Unióban

Médiapolitikai dilemmák Nyugat– és Kelet–Közép–Európában

2007 nyár

Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina:

Csepeli György – Dessewffy Tibor – Hammer Ferenc – Kitzinger Dávid – Magyar Gábor – Monory Mész András – Rozgonyi Krisztina:

Közszolgálat a digitális korban

Ezzel a vitaanyaggal a közszolgálati média szerepéről, feladatairól szóló diskurzushoz szeretnénk hozzájárulni – egy különösen izgalmas, változásokkal teli időszakban. Célunk a változást sürgető jelenségek, az új problémák és lehetőségek feltárása, a fogalmi tisztázás, a szakmai horizont szélesítése volt. Olyan, eddig nem tematizált összefüggéseket is tárgyalunk, amelyek nélkül a látványosan és gyorsan átalakuló médiavilágban nem lehet működőképes koncepciót alkotni a közszolgálati média fenntartására és fejlesztésére. A változások érintik a médiavilág teljes értékláncát, technológiai, szolgáltatási, üzleti és szabályozási aspektusait, s összefüggnek más területek (például a távközlés, az informatika, a memóriaintézmények) átalakulásával, ezért lehetetlen hosszú távú előretekintést megrajzolni. Helyzetértékelésünkben hangsúlyozottan öt-hatéves távban gondolkodunk, következtetéseink és értékeléseink az ennyi idő alatt reálisan várható trendeken alapulnak. Bízunk abban, hogy munkánk az ennél hosszabb távon sejthető változásokra való felkészülést is szolgálja – a vitában alakuló szemléletmód és az ezen alapuló döntések révén.

Közszolgálat a digitális korban

Koltay András:

Koltay András:

A közszolgálati média fogalma

A sajtószabadság újkori megszületése (1989) óta Magyarországon folyamatos a politikai-társadalmi vita a médiáról, illetve annak jogi szabályozásáról, miközben óhatatlanul kevesebb energia marad az alapok megkeresésére. Ez az írás a közszolgálati média mibenlétére keres lehetséges válaszokat, illetve azt kutatja, mennyire tekinthető időszerűnek a XXI. század elejének új médiakörnyezetében a közszolgálatiság fogalmának megőrzése. A vizsgálódás végén arra a következtetésre jut, hogy – az idők folyamán megváltozott célokkal ugyan, és folyamatos újraértelmezési kényszer alatt, de – a közszolgálatiság fogalmának ma is van létjogosultsága. A közösséget összetartó erő is lehetne akár a közszolgálati műsorszolgáltatás, amely nem egyes, kiemelt csatornákhoz kötődik elsősorban, hanem inkább megvalósítandó célokat jelent. A közszolgálatiság „privatizálása”, tehát színtisztán magántulajdonú adókon történő megvalósulása azonban a jelenlegi helyzetben aligha lenne lehetséges.

A közszolgálati média fogalma

2005 tavasz

György Péter:

György Péter:

Közszolgálat a globális technokultúra korában

A Magyar Rádió lehetséges stratégiája

Az alábbi tanulmány áttekinti a Magyar Rádió (MR) funkcióját, kitüntetett szerepét a 20. századi magyar nyilvánosságban és kollektív emlékezetben. Emellett felvázol egy lehetséges forgatókönyvet arról, hogy a Rádió miként maradhat a nemzeti diskurzus egyik alapvető intézménye, és miként teljesítheti a közszolgálat rá háruló feladatát. A szerző részletesen elemzi azokat a megváltozott kulturális és technikai feltételeket, amelyek között a rádiózásnak a jövőben működnie kell.

Közszolgálat a globális technokultúra korában

A Magyar Rádió lehetséges stratégiája

2004 ősz

Agárdi Péter:

Agárdi Péter:

A Magyar Rádió utolsó 15 éve

A közszolgálati média jövőjének kérdése hosszú ideje napirenden van Magyarországon is. Az alábbiakban – a vitaindítás szándékával – a Magyar Rádió helyzetéről közlünk elemző és értékelő írást. A szerző, Agárdi Péter a rádiókuratórium MSZP által jelölt tagja.

A Magyar Rádió utolsó 15 éve

2002 tél

Domány András – Mádl András:

A Kossuth téri tüntetés és a magyar rádió

2002 nyár

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában

A rendszerváltás után Közép-Kelet-Európában megkezdődött az állami televíziók közszolgálati televízióvá való átalakítása. E modernizáció csak részben volt sikeres: az átalakuló köztévék sem szakmai identitásukat, sem közönségüket nem találják a kereskedelmi médiumok által uralt piacon; nem ritkán alulfinanszírozottak, szerkesztőik pedig politikai nyomással küszködnek. Az alábbi írás a közép-kelet-európai régió állami televízióinak közelmúltját és mai helyzetét tekinti át, összevetve Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia köztévéinek sajátosságait.

Közszolgálati televíziózás Közép- Kelet- Európában

Buzder Lantos Gábor:

Buzder Lantos Gábor:

EstFM

Egy közszolgálati magánrádió a kereskedelmi rádiók piacán

Az alábbi írás az EstFM rádió történetét veszi górcső alá alakulásától, 1999 végétől 2002 elejéig, amikor a tulajdonosok elbocsátották a rádió 19 alkalmazottját. Az események leírása mellett összehasonlítja a többségi és a kisebbségi tulajdonosok motivációit, érdekeit, és megvizsgálja, milyen stratégiai szemléletek kerültek egymással szembe a rádió eddigi működése folyamán.

EstFM

Egy közszolgálati magánrádió a kereskedelmi rádiók piacán

2001 tél

Alina Mungiu-Pippidi:

Alina Mungiu-Pippidi:

Államiból közszolgálatit

A kelet-közép-európai televíziók sikertelen reformja

A tanulmány górcső alá veszi a közép-kelet-európai országok állami televízióinak átalakulását a demokratikus változások első tíz évében. Azt vizsgálja, sikeres volt-e az állami televíziók közszolgálativá való átalakítása a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Továbbra is politikai ellenőrzés alatt állnak-e a vizsgált közszolgálati televíziók, vagy függetlenné váltak? E kérdésre a szerző az említett országokban az utóbbi tíz évben elfogadott médiatörvények vizsgálatával és háttérinterjúk alapján keres választ. A közszolgálati televíziózás alakulását a kereskedelmi televíziók megjelenésével kialakult új gazdasági környezet összefüggésében elemzi. Általános következtetése az, hogy a közszolgálati televízióknak fel kell venniük a versenyt a piacon, és ki kell elégíteniük a közönség igényeit, ha fenn akarnak maradni.

Államiból közszolgálatit

A kelet-közép-európai televíziók sikertelen reformja

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

Cinzia Padovani – Michael Tracey – Lustyik Katalin:

A közszolgálati média helyzete

Nemzetközi kitekintés

Hogyan érvényesülhet a közszolgálatiság filozófiája a digitális kor zsúfolt, globális, és mindinkább kereskedelmi alapokon működő médiapiacán? Mely területeken, elsősorban kik számára, és milyen érvek alapján élvezhet legitimitást a közszolgálati média? A brit, ausztrál, kanadai és olasz közmédia mai helyzetét vizsgáló tanulmány ezekre a kérdésekre keres választ.

A közszolgálati média helyzete

Nemzetközi kitekintés

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

A közszolgálati média jövője

A magyarországi közszolgálati televíziók alacsony nézettsége és finanszírozási nezhézségei felvetik a kérdést, hogyan kellene ezeket az intézményeket megreformálni. A Sajtószabadság Központ és a Független Médiaközpont nyilvános beszélgetést rendezett, amelyen a vitavezető Bajomi-Lázár Péter arról faggatatta a meghívott szakembereket, ők hogyan alakítanák át a közmédiát. A 2001. október 30-án tartott beszélgetésen részt vett Győrffy Miklós, a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció Tanszékének vezetője, Pekár István, a Duna Televízió elnöke és Tímár János, az Országos Rádió és Televízió testület SZDSZ által jelölt tagja. A vitához hozzászólt Zöldi László sajtókutató, Soós Tibor médiajogász, Szente Péter, a BBC nyugalmazott munkatársa, Bayer Judit médiajogász, Marsovszky Magdaléna kultúrakutató és Kováts Ildikó médiakutató.

BBC vagy RAI? A közszolgálati média jövője

A közszolgálati média jövője

2001 nyár

Rácz Zsuzsa:

Rácz Zsuzsa:

Egy fejezet a BBC történetéből

Gyökeresen megváltozott az a környezet, amelyben a mai közszolgálati médiumoknak működniük kell. Az alábbi írás a brit sajtóban megjelent írások és szakmai vitaanyagok alapján azokat a politikai, gazdasági és technológiai változásokat mutatja be, amelyek az elmúlt két évtizedben saját szerepértelmezésének átgondolására késztették a közszolgálati média modelljének tekintett BBC-t. Ezután felidézi az így létrejött reformokat, és értékeli azok társadalmi visszhangját.

Egy fejezet a BBC történetéből

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink
Facebook