Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Sajtófotó

2012 tél

Tasnádi Róbert:

Tasnádi Róbert:

Miről szólnak a képek?

Sajtófotó, képjelentés, kontextus a média- és kommunikációkutatás nézőpontjából

Az ezredfordulón számos szerző a „képek korszakáról”, „képi fordulatról” ír a vizuális kultúra jellemzése során, és a képeknek jelentőséget és szerepet tulajdonít a megismerésben. A szakirodalom arról tanúskodik, hogy a társadalomkutatásban helyet kaphat a képhasználat. A képekkel való kutatói foglalatosságokat mégis egyfajta óvatos útkeresés jellemzi (legalábbis hazai színtéren). Ez az írás áttekintő jelleggel arra vállalkozik, hogy a szélesebb nyilvánosságnak készülő sajtófényképekre fókuszálva felvázoljon néhány kapcsolatot a képek használata és a társadalomtudományi megismerés között. Feltételezzük, hogy a képek a tudás jellegzetes vizuális formái, továbbá, hogy a fényképek nem önmagukban létező alkotások, hanem egy adott társadalom produktumaiként tekinthetünk rájuk, az általuk közvetített ismeretek, tudások pedig hozzájárulhatnak a társadalmi kommunikáció szociokulturális környezetének megismeréséhez.

Miről szólnak a képek?

Sajtófotó, képjelentés, kontextus a média- és kommunikációkutatás nézőpontjából

2012 nyár

Vitéz Ferenc:

Vitéz Ferenc:

Hazudik-e a sajtófotó?

A kép és a valóság viszonyának értelmezése, avagy a fotó valóságértelmezése médiakontextusban

A tárggyá váló kép (így a fotográfia vizsgálata) izgalmas terepe a vizuális kommunikáció hatáselemzéseinek és a vizuális antropológia kritikai kultúraértelmezésének. A dolgozat a fotográfia valóságreprezentáló képességét, a sajtófotó hitelességét teszi kritika tárgyává, nevesítve néhány, a hitelesség megkérdőjelezésére alkalmas jelenséget (például a manipulációt, a fotón látható „tárgyvalóság” átkontextualizálását), a „posztfotografikus” digitális képek sajátosságaira ellenben nem tér ki – a szándékos hamisítást a diskurzusból kizárja –, így tételezve föl, hogy e fotók indexjellege sem sérül jobban, mint a nyomtatott képé. Arra a tapasztalatra kívánja fölhívni a figyelmet, hogy a média klasszikus manipulációs lehetőségeit messze kimeríti a sajtókép is, de a problémát nem elsősorban maga a kép, hanem sokszor a műfaji besorolás és a fotó megjelenésének közege jelenti. Föltesszük a kérdést, hogy a sajtófotó tényeket vagy véleményeket közöl-e; a tények szelektív képi reprezentációja egy eseményt hogyan konnotál; és miként válik maga a kép az eseménnyé. Mindez fölveti a valóság és reprezentáció fogalma sajtófotó szerinti újraértelmezésének igényét, immár nem valóságreprezentációról, hanem valóság- és (befogadói aspektusból) identitáskonstrukcióról beszélve. A sajtófotó-elemzéshez is szükséges esztétikai-filozófiai aspektus mellett műfaji-etikai, retorikai-diszkurzív, (vizuális) kommunikációkritikai szempontokat is követtünk, figyelembe véve a sajtókép hatalmának és a fotó hatalom általi használhatóságának kérdését.

Hazudik-e a sajtófotó?

A kép és a valóság viszonyának értelmezése, avagy a fotó valóságértelmezése médiakontextusban

Argejó Éva:

Argejó Éva:

Munkácsi Márton, a „magyar származású” fotóriporter

Munkácsi Márton az 1920–1940-es évek világhírű fotóriportere, majd divatfotósa 1928 és 1934 között Németországban, utána az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. A tanulmány bemutatja, hogy pályája elején, Magyarországon milyen intellektuális-szakmai hatások érték, és e korai, meghatározó élményeit miként építette be későbbi sikeres életpályájába. Másfelől azt vizsgálja, hogy a Horthy-korszak Magyarországának lapolvasóihoz mi jutott el a külföldön időközben világhírűvé vált fotóművész munkásságából.

Munkácsi Márton, a „magyar származású” fotóriporter

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink