Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Sorozatok

2011 nyár

Kupi Krisztina:

Kupi Krisztina:

Ambivalens narratívák a transzplantáció tárgyalásában

A szervátültetés témájának megjelenítése a Grace Klinika című kórházsorozatban

Szerveket követelő sebészek, transzplantációs listát manipuláló gyakornokok, a szervek betakarításának kendőzetlen képei jellemzik a Grace Klinika transzplantáció-narratíváit. Míg a sorozat a szervátültetést az esetek többségében inhumánus eljárásként ábrázolja, újrateremtve ez által a szervhiányért részben felelőssé tehető hiedelmek és mítoszok nagy részét, addig a szervre várakozók testi-lelki szenvedéseinek ábrázolásával felhívja a közönség figyelmét a szervhiányra és annak súlyos következményeire.

Ambivalens narratívák a transzplantáció tárgyalásában

A szervátültetés témájának megjelenítése a Grace Klinika című kórházsorozatban

2010 tavasz

Hermann Veronika:

Hermann Veronika:

„The son of a bitch is the best doctor we have.”

A politikai korrektség kiforgatott diskurzusa a Doktor House címu sorozatban a zsenikultusz, a detektívregény és a populáris kultúra metszéspontjában

A tanulmány a House M.D. (magyarul: Doktor House) című sorozatot vizsgálva azt próbálja föltérképezni, milyen narratív struktúrákon keresztül konstruálódik a sorozat által közvetített, néhány fókuszpontban (hazugság, változás, rejtvény, társadalmi konvenciók) sűrűsödő és viszonylag egységesnek tekinthető világtapasztalat. A főszereplő kontrasztos karakterében egyrészt a romantikus irodalom egyes részeire jellemző omnipotens elbeszélőnek, másrészt a detektívtörténetek – szintén a 19. századra visszavezethető – nyomozófigurájának nyomai fedezhetők föl, a készítők szándéka szerint is egyfajta (posztmodern) ideológia- és társadalomkritikai reflexióként is olvashatóan. A dolgozat megpróbál rávilágítani arra, hogy – a Sherlock Holmes-allúziókon túl – a sorozat miért alkalmazza a detektívtörténet hermeneutikai kódját, és az effajta retrospektíven átértelmezhető szerkesztési eljárás miként járul hozzá az elsődleges ideológiakritikai tartalom közvetítéséhez. Feltételezzük, hogy House figurájának sikere abból a tényből is fakad, hogy a körülötte felbukkanó további karakterek a középkori misztériumjátékok szereplőihez hasonló sematizált figurák, akik mindannyian valamiféle szociális sztereotípia alakzataiként szituálódnak. Megpróbáljuk kimutatni, hogy bár a sorozat valóban aktuális, a kortárs diskurzusban jelen lévő problémákat tematizál, másodlagos narratívája általában a fennálló reprezentációs stratégiákat kódolja újra.

„The son of a bitch is the best doctor we have.”

A politikai korrektség kiforgatott diskurzusa a Doktor House címu sorozatban a zsenikultusz, a detektívregény és a populáris kultúra metszéspontjában

Voloncs Laura:

Voloncs Laura:

„Rólunk szól.”

A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma

A tanulmány célja választ adni arra a kérdésre, hogy hozzájárult-e A Szabó család című folytatásos rádiójáték az 1956-os forradalom utáni kádári konszolidációhoz, és ha igen, mennyiben. Ennek érdekében az 1959-től 1968-ig terjedő időszak – azaz a sorozat indulása és a csehszlovákiai bevonulás között eltelt közel egy évtized – néhány jellemző politikai és kulturális eseményét a műsorfolyam alapján rekonstruálja. Előbb bevezet az 1950-es évek rádiópolitikájába, és feltárja, mi lehetett a Rádió Drámai Osztályának célja a sorozat elindításával, és ismerteti az indulás körülményeit, valamint a stáb és a színészek kiválasztásának menetét. Majd bemutatja a család lakhelyéül szolgáló elképzelt Lapály utcát, a család tagjait, a cselekményszövés és a konfliktuskezelés módját, a műsorban előforduló formai újításokat. Ezután a sorozat által tárgyalt témákból rekonstruálja az 1960-as évek magyar mindennapjait, az elkerült témákból pedig a cenzúra működését. Végül a műsorfolyamról írt kritikákat, a hallgatottsági adatokat, a hallgatói leveleket és a sorozat kultuszát hívja segítségül a befogadástörténet elemzéséhez.

„Rólunk szól.”

A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma

2005 tél

Gayer Zoltán:

Gayer Zoltán:

A befogadás útjain.

A nézői előfeltevések szerepe a sorozatok élvezetében

Sokféle sorozat létezik. Sorozatmeghatározás talán még több. A szerző e tanulmányban megpróbál egy olyan egységes rendszert felállítani, amelyben egy rendezőelv mentén lehet megérteni és elkülöníteni egymástól az egyes sorozatformákat, kiterjesztve a sorozat definícióját a szappanoperától a valóságshow-ig, illetve a hírműsorokig.

A befogadás útjain.

A nézői előfeltevések szerepe a sorozatok élvezetében

2003 tél

Soós Zsuzsanna:

Soós Zsuzsanna:

Hogyan főzzünk szappanoperát?

Életünk korai időszakának fontos élménye a mese, de később, felnőttként is ott él bennünk a gyermek, aki olykor valamilyen őt elringató, megnyugtató mesére vágyik. Lehet, hogy a szappanoperák ezt a szükségletet elégítik ki? És ha igen, mi a vonzó ezekben a felnőttmesékben? Mit olvashatunk ki szerkezetükből? Milyen szabályszerűségeket lehet felfedezni egy vége-hossza nincs sorozat egyes epizódjai közt? A fenti kérdések megválaszolásában segít a „Híresek és gazdagok” című argentin filmsorozat 80 részének szövegnyelvészeti elemzése.

Hogyan főzzünk szappanoperát?

2001 ősz

Antalóczy Tímea:

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise II.

Sorozatok magyar szemmel

A magyar filmes hagyományoktól teljesen eltérő, a dél-amerikai sorozatokhoz teljességgel hasonló, csupán ármány és szerelem köré szerveződő történeteket elmesélő sorozatok nem jöttek még létre hazánkban. A magyar filmkészítőknek azonban sikerült bebízonyítaniuk, hogy mi is tudunk nagy nézőszámot produkáló filmes produkciókat előállítani. A két népszerű magyar termék, a „Szomszédok” és a „Barátok közt” című sorozat között nehéz, de lehetséges párhuzamot vonni. A szappanoperákat elemző tanulmánysorozat második része e két sorozatot veti össze.

A szappanoperák genezise és analízise II.

Sorozatok magyar szemmel

2001 nyár

Antalóczy Tímea:

Antalóczy Tímea:

A szappanoperák genezise és analízise I.

Bármennyire könnyű műfaj a szappanopera, bármennyire távol áll a dokumentarista műfajoktól, alapvetően mégiscsak valóságelemeket tartalmaz. Olyan élethelyzeteteket jelenít meg, amelyek részeikben, jeleneteikben, történetfolyamukban reális elemeket hordoznak. Ezek a felnőtt mesék a különböző társadalmak anomáliáiból épülnek fel, azokból a lehetséges élethelyzetekből, mindennapi mozzanatokból, amelyekben létezünk. Nemcsak nekünk, hanem rólunk is szólnak. Egyfajta erkölcsi tanulságot kapunk a sorozatoktól. A szappanopera szórakoztató játék egészen addig, ameddig a néző el tudja különíteni a mese virtuális valóságát a valós világtól. Ahhoz, hogy ezt folyamatosan képes legyen megtenni, ismernie kell a sorozatok nyelvét, szerkezetét, típusait, a tartalmak igazi jelentését. A kétrészes tanulmány második része a Médiakutató következő számában jelenik meg. (Folyt. köv.) Az írás az MTA Szociológiai Kutatóintézet Módszertani füzetek sorozatában (sorozatszerkesztő: Füstös László) 2001-ben azonos címmel megjelent kötet alapján készült.

A szappanoperák genezise és analízise I.

2000 ősz

Gayer Zoltán:

Gayer Zoltán:

Szappanoperák

Van-e titok, és mi az? Mi húzódhat meg a szappanopera, mint műfaj sikere mögött? Az alábbi tanulmányban a szerző először a szappanoperák tipológiájára tesz javaslatot. Ezután a médiahasználati szakirodalom alapkategóriáiból kiindulva felvázolja a szappanoperák különböző nézői olvasatából adódó potenciális használati stratégiákat; ezek között megtaláljuk a napi sorozatokhoz fűződő negatív, elítélő viszonyt is, amely az egyéni identitás kidomborítójaként működik. Derek tettei és mérhetetlen gonoszsága miatt Meg teljesen kiborult. Ben próbálja megnyugtatni a lányt azzal, hogy ezekért a dolgokért nem Meg, hanem egyedül Derek a felelős. Közben Annie megtudja, hogy még az is lehetséges, hogy Trey valójában Cole gyermeke... ugyanakkor Florentino unszolására Veronica jelentkezik Fernandó Hosé házába házvezetőnőnek. Rosalinda mostanában egyre rosszabbul érzi magát és fáj neki, hogy Fedra nem engedi, hogy lássa gyermekét. Alex elrohan Fedrához, elmeséli, hogy mi történt a klubban előző este. Nagyon dühös, amiért Fernando José nem hagyja békén Rosalindát.

Szappanoperák

Állásfoglalás
Legolvasottabb
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Megrendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink