Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Terror

2009 tél

Tamási Erzsébet:

Tamási Erzsébet:

Sztereotípiák virágzása: a média és a női terroristák

A terrorista nők szenzációt jelentenek a médiában. A szenzáció mögött jól kirajzolódnak a mindennapokban és a tudományban egyaránt használatos nemi sztereotípiák. A terrorista nőkkel kapcsolatos médiakutatások megrajzolták a terrorista nők általános médiaképét. Ezek a nők a végső kétségbeesést szimbolizálják, sokkal inkább áldozatok, mintsem cinikus, civil polgárokat, köztük gyerekeket pusztító gyilkosok. A női merénylőt inkább áldozatnak tekintik, mint elkövetőnek, korábbi sérelmeinek feltárása, megmagyarázása együttérzést kelt. A férfi terroristával ellentétben a nő a „fekete özvegy”, aki erőszakhoz folyamodik, mert megfosztották a férfitól, megerőszakolták, elrabolták, családját kiirtották, agymosásban részesítették. Mindeközben a hasonló szociális helyzetű, magánéletével kínlódó terrorista férfiak iránt a média semmiféle szimpátiát nem tanúsít.

Sztereotípiák virágzása: a média és a női terroristák

2004 tél

Szabó Sára:

Szabó Sára:

Katasztrófamaraton avagy „a tények gigantikus elkendőzése”

Az ikertornyok elleni merénylet élő közvetítése

2001. szeptember 11-én öngyilkos merénylők eltérített utasszállító repülőgépeket vezettek a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyainak és a washingtoni Pentagon épületének. A terrorcselekmény híre a globalizálódó nyilvánosságban alapvető fontossággal bírt a hírpiac minden szereplője számára. Így a precedens nélküli esemény minden eddigitől eltérő szerepvállalást követelt a médiától. A globális médiát vezérlő amerikai elektronikus média a műsor megszakítása és az élő adás, vagyis a katasztrófamaraton műfaja mellett döntött. Az esemény rendkívüli hordereje és hírértéke miatt a világ számos helyi tévéadója, adását szintén megszakítva, az atlantai központú CNN hírtelevízió képeire váltott. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy ez a döntés helyes volt-e. Mennyiben szolgálta a katasztrófamaraton a rossz ügyet, és mennyiben töltötte be a katasztrófahelyzetben oly szükséges orientációs szerepet? Szükséges volt-e a globális közönséghez is azonnal élő adás formájában eljuttatni az információt? Mint látni fogjuk, a döntés helyességére vonatkozóan nem adható egyértelmű igenlő válasz, a mérleg másik serpenyőjében pedig a hírműfaj számos hátrányát találjuk.

Katasztrófamaraton avagy „a tények gigantikus elkendőzése”

Az ikertornyok elleni merénylet élő közvetítése

2002 ősz

Rita D. Jacobs:

Rita D. Jacobs:

Szüntelen zaj

Egy amerikai médiamán vallomásai egy évvel szeptember 11-e után

Az alábbi írás áttekinti a kortárs amerikai médiát bíráló újságírók és társadalomkritikusok legfontosabb állításait, és felidézi a média hétköznapjainak valóságát. Ezután azt vizsgálja meg: hogyan reagáltak a 2001. szeptember ll-én adódó válsághelyzetre az egyébként mind felszínesebbé váló televíziós hírműsorok.

Szüntelen zaj

Egy amerikai médiamán vallomásai egy évvel szeptember 11-e után

Dessewffy Tibor – Dányi Endre:

Dessewffy Tibor – Dányi Endre:

A beomló idő és a tecnológia szövedéke

Az Egyesült Államokat 2001. szeptember ll-én ért terrortámadás a legtöbb társadalomtudós szerint a fejlett világ történelmének jelentős fordulópontját jelenti. Abban már jóval kisebb az egyetértés, hogy mindez mit jelent a jövőre nézve. Kétségtelen, hogy a New York-i és washingtoni tragédia jóval túlmutat önmagán: már az elmúlt egy évben is komoly gazdasági és politikai következményei voltak. Jelen írásunkban a traumatikus szeptember ll-i eseményeknek egy olyan aspektusával foglakozunk, amely a biztonsági és a külpolitikai fejleményekhez képest első látásra kevésbé fontosnak tűnhet. Meggyőződésünk azonban, hogy a tömegkommunikáció mintáinak megváltozása sokat elárul a terrortámadások utáni világ szabályrendszerének átalakulásáról.

A beomló idő és a tecnológia szövedéke

2002 tavasz

Radikális tanácstalanság

Egy konferencia hozzászólásai

Az ELTE Média Tanszéke 2001 decemberében konferenciát rendezett a 2001. szeptember 11-e után kialakult helyzetről. A résztvevők a támadással kapcsolatban felmerülő kérdések közül a média és a terrorizmus viszonyára összpontosítottak, mert úgy vélték: a terroristák nemcsak az épületeket akarták lerombolni, de a média-teret is igyekeztek megszállni. Egyszerre történt tömeggyilkosság és szimbolikus agresszió, a mediális figyelem kisajátítása. Hol ér véget az eseményekről való tudósítás, és hol kezdődik az eseményekbe való mediális beavatkozás, azaz az eseményeknek a médián keresztül való alakítása? Milyen hatással volt a média „katasztrófa-maratonja” a demokráciának mint a kollektív döntéshozatal hasznos víziójának elképzelésére? Fel kell-e áldoznunk a szólásszabadságot? Hogyan látja az Egyesült Államok, az arab világ és a többi érdekelt fél egymást, illetve saját magát a szeptemberi események után? A vita résztvevői ezekre a kérdésekre kerestek választ. Az alábbiakban Monroe Price médiakutató, Csepeli György szociálpszichológus, Hammer Ferenc szociológus, Braun Róbert kommunikációs szakember, Nádori Péter újságíró, György Péter esztéta, Halmai Gábor alkotmányjogász és Sajó András alkotmányjogász hozzászólását közöljük, tömörített formában.

Radikális tanácstalanság

Egy konferencia hozzászólásai

2001 tél

Katona Éva:

Katona Éva:

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Mi történt a hazai szerkesztőségekben szeptember 11-én?

„Metafizikai mutáció – vagyis az emberek világképének radikális és globális átalakulására – nagyon ritkán kerül sor az emberiség történetében. Metafizikai mutációnak számított például a kereszténység megjelenése. Amikor létrejön egy metafizikai mutáció, következetesen és tökéletesen kifejlődhet anélkül, hogy ellenállásba ütköznék, és bár nem az a célja, elsöpri a gazdasági és politikai rendszereket, az esztétikai ítéleteket és a társadalmi hierarchiákat is. Nincs olyan emberi erő, amely útját állhatná térhódításának – csak egy új metafizikai erő megjelenése.” (Houellebecq, M.: Elemi részecskék. Budapest: Magvető, 2001, 8. o.) A magyar média történetében eddig nem szakadt olyan próbatétel egyetlen szerkesztőségre sem, mint a szeptember 11-i terrortámadások információáradatának a lehetőségek szerinti leggyorsabb és legakkurátusabb feldolgozása és kezelése. Hogyan birkózott meg a magyar média azzal a hírsorozattal, amely nyitóakkordja lehet egy új metafizikai mutációnak, azaz egy olyan univerzális társadalmi, gazdasági és kulturális fordulatnak, amely globális és lokális szinten egyaránt gyökeresen és széleskörűen átformálja a világ társadalmi rendszereit? A tanulmány azt próbálja feltérképezni, miért jelent meg/hangzott el az egyes médiumokban az, ami megjelent/elhangzott, illetőleg miért szolgáltathatott az egyik médium gyorsabb, pontosabb és sokrétűbb információt, mint az akár ugyanolyan népszerű, ám eltérő szerkesztőségi/technikai háttérrel rendelkező másik.

Metafizikai mutáció és a magyar újságírás. Mi történt a hazai szerkesztoségekben szeptember 11-én?

Mi történt a hazai szerkesztőségekben szeptember 11-én?

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink