Szabó Krisztina: A személyzet bosszúja: Mailáth országbíró meggyilkolása
| 1 | Szécsen Antal az elhunyt országbírót méltató, az Akadémián megtartott búcsúbeszédében találtam néhány utalást Mailáth pályájára. Baracs Domokosnak a gyilkosságról 1906-ban írt munkája tartalmaz egy biográfiát, amely azonban szinte szóról szóra megegyezik a Pesti Hírlapban 1883. március 30-án közzétett életrajzzal. Feltételezem, hogy Baracs a sajtó alapján dolgozott, így én is csak a lapok információira hagyatkozhattam. |
| 2 | Az uralkodó 1860. május 31-én megnyitotta az úgynevezett megerősített birodalmi tanácsot, amelybe magyar politikusokat is meghívott. |
| 3 | Pesti Hírlap, 1883. március 30. |
| 4 | Az Októberi Diploma „konszolidálta” a politikai helyzetet, újraszabályozta a Habsburg Birodalom közjogi viszonyait. Az uralkodó visszaállította az ország- és tartománygyűléseket, és ígéretet tett arra, hogy a törvényhozás folyamatába bevonja az országgyűléseket és a birodalmi tanácsot is. Magyarország szempontjából jelentős volt a Magyar és az Erdélyi Udvari kancellária és a Magyar Helytartótanács visszaállítása. |
| 5 | Egyetértés, 1883. március 30. |
| 6 | Pesti Hírlap, 1883. március 31. |
| 7 | Egyetértés, 1883. március 30. |
| 8 | Nemzet, 1883. március 29. |
| 9 | Nemzet, 1883. március 30. |
| 10 | Nemzet, 1883. április 1. |
| 11 | Pesti Hírlap, 1883. április 1. |
| 12 | Nemzet, 1883. március 29. |
| 13 | Pesti Hírlap, 1883. március 31. |
| 14 | A modern kriminológiai módszerek megjelenésérollásd Thornwaid (1969). A szerző ismerteti a legfontosabb tudományos felfedezéseket, illetve azt a folyamatot, melynek során a rendőrség ezeket a nyomozás során alkalmazni kezdte. A legfontosabb ezek közül a személyazonosítást forradalmasító ujjlenyomat volt, azonban a Scotland Yard is csak a Mailáth-gyilkosság után mintegy 20 esztendővel, 1901-ben állította fel az első ujjlenyomat-nyilvántartót. Az emberi és állati vér megkülönböztetése, illetve a vér biztos azonosítása szintén csak évtizedekkel később terjedt el. |
| 15 | Egyetértés, 1883. március 30. |
| 16 | Pesti Hírlap, 1883. április 3. |
| 17 | Nemzet, 1883. április 1. |
| 18 | Rendőri Közlöny, 1898/50. |
| 19 | Nemzet, 1883. április 7. |
| 20 | Nemzet, 1883. április 15. |
| 21 | Nemzet, 1883. május 2. |
| 22 | Uo. |
| 23 | Egyetértés, 1883. október 2. |
| 24 | Uo. |
| 25 | Egyetértés, 1883.október 5. |
| 26 | BTK. 279. §: „Aki embert szándékosan megöl, ha szándékát nem előre fontolta meg: a szándékos emberölés bűntettét követi el, és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.” |
| 27 | Uo. |
| 28 | Spanga Pál 1881. május elsején öngyilkosságot akart elkövetni adósságai miatt, de a rendőrök közbeléptek, s még hét forint büntetést is fizetnie kellett csendháborításért. |
| 29 | Egyetértés, 1883. október 5. |
| 30 | BTK. 71.§: „A tettesek és azok felbujtói az elkövetett búntettre vagy vétségre határozott büntetéssel büntetendők.” |
| 31 | Egyetértés, 1883. október 6. |
| 32 | 1896: Friss Újság; 1904: A Nap; 1910: Az Est. |
| 33 | A Pesti Hírlap a Légrády-fivérek vállalkozásaként 1878-ban indult. Az első, üzleti alapon működő magyarországi újság. Kormánypárti (a kaucióhoz Tisza Kálmán is hozzájárult) napilap, amely könnyed hangvételével, aktuális híranyagával és népszerű témákat feldolgozó mellékleteivel próbálta meghódítani az olvasókat. |
| 34 | A Budapest című lapot Wodiáner Fülöp alapította 1877-ben. Függetlenségi szlogeneket hangoztató, de a Függetlenségi Párt politikájához képest szélsőségesebb néplap, amelynek célcsoportja a kispolgárság volt. A példányszám növelése érdekében a vezércikk helyett szenzációs bűntényeket, közéleti szereplőket, egzotikus jelenségeket vagy egyéb érdekes eseményeket bemutató lépeket közölt. |
| 35 | A fentiekhez képest a Nemzet és az Egyetértés jóval tárgyilagosabban tájékoztatott, információik hitelesek voltak. Ugyanakkor rövidebb terjedelemben és kevesebbet foglalkoztak a bűnténnyel. |
| 36 | Hármas halálítélet, mely Spanga Pál és két büntársa: Pitély Mihály és Berecz János, mint az országbiró gyilkosai fölött kimondatott 1883. évi október 6-án. Budapest, 1883. |
| 37 | Uo.: 7-8. 1884-ben, kevéssel a kivégzés után jelentette meg Bagó Márton kiadója A három felakasztott. Megható történet két részben s a halálra ítélt szegény bünösök éneke című ponyvafüzetet. |
| 38 | Libériás haramiák, Budapest, 1919: 18. |
| 39 | A városegyesítés korától az 1880-as évek közepéig súlyos gazdasági recesszió akadályozta a fejlődést, amely az árak folyamatos emelkedésével, a munkanélküli réteg felduzzadásával és a megélhetési bűnözés terjedésével járt együtt. |
| 40 | Mély vallásosság; szigorú, puritán erkölcsök; a család szentségének hangsúlyozása; a magántulajdon védelmének fontossága; a nemi eltévelyedés, bűnözés elutasítása. |
| 41 | Az Egyetértés publicistája, de szépirodalmi értékű novelláskötetet is megjelentetett Nagyvárosi képek címmel. |
| 42 | Vasárnapi Újság, 1883. június 3. |
| 43 | Uo. |