Belinszki Eszter: A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában
| 1 | Vö. Turner (1990) és Hepp (1999). |
| 2 | Culture and Society című könyvében (először megjelent 1958-ban) Williams sorra veszi egyes fogalmak – például „művészet”, „kultúra”, „demokrácia”, „osztály” – jelentésében az ipari forradalom óta végbement eltolódásokat, és ez képezi az alapját a kultúra és a társadalom fejlődésének összefonódásáról tett elméleti következtetéseinek. Két évtizeddel később Keywords. A Vocabulary of Culture and Society (1976) címmel jelent meg szótárformájú szógyűjteménye, melyben kulcsfogalmak jelentésváltozásait mutatja be. Nem véletlen, hogy módszere hasonlít az irodalomtudományokból ismert tradícióhoz: Williams pályája az irodalomkritikától indult. |
| 3 | Az „osztály” (class) fogalmának használata nem problémamentes. Bár a cultural studies egyértelműen marxista elméleti tradíciókban gyökerezik, és az osztály meghatározása kezdetben valóban a termelési eszközökhöz való viszonyt jelentette ebben az értelemben, a hatvanas évektől fogva jelentéseltolódás figyelhető meg az angolszász nyelvterületen, aminek eredményeként az osztály fogalom részben a hasonló társadalmi-gazdasági helyzetben lévő emberek csoportjának leírására vált használatossá (vö. middle class, upper class). Magyarul a társadalmi réteg kifejezés ezekben az esetekben megfelelőbb. A hetvenes évek szubkultúrakutatásai később a miliő fogalmát helyezték előtérbe. Ezen írásnak nem célja, hogy ezt a problémakört részletesebben kifejtse, ezért a jelentéstartalmak tisztázása végett csak a következő megjegyzést tenném: amennyiben egyértelműen a marxi értelemben vett Klasse-ról van szó, az osztály fogalmat használom, egyébként a társadalmi réteg megnevezés szerepel, ha a csoportképzés alapja a hasonló szocionómiai státusz. |
| 4 | Hoggart és Williams korai írásaiban nem a marxizmus kultúra-fogalma jelenti a kiindulópontot, annak ellenére, hogy például a marxi koncepció kritikus kibővítése nyomon követhető írásaikban. Ezen a ponton egyértelműen különböznek írásaik E.P. Thompson The Making of the English Working Class (1968) című könyvétől, aki kultúraelméletét a marxista tradíció keretei között fejti ki (vö. Turner 1990:69; Hepp 1999:80; Göttlich 1996:195). Később Williams Marxism and Literature (1977) című könyvében részletesen kitér a marxizmushoz való viszonyára és annak változására. A marxista elmélet recepciójához valószínűleg az is nagymértékben hozzájárult, hogy a hetvenes évektől könnyebben lehetett angolul hozzáférni a marxista művekhez. |
| 5 | Volosinov, Valentin N. (1975): Marxismus und Sprachphilosophie Grundlegende Probleme der soziologischen Methode in der Sprachwissenschaft. Berlin: Ullstein. Magyarul: Bahtyin, Mihail Mihajlovics (1986): Marxizmus és nyelvfilozófia In. A beszéd és a valóság. Budapest: Gondolat Kiadó. Több nyugat-európai kiadásban Volosinovot nevezik meg, mint a fenti mű szerzőjét. Bár a tudománytörténet mai álláspontja szerint a Marxizmus és nyelvfilozófia Bahtyin írása, aki politikai okokból jelentette meg asszisztense neve alatt munkáját, így próbálva megtéveszteni a sztálini cenzúrát, a bibliográfiai korrektség okán a jelen cikkben a hivatkozott német kiadás adatait használom. |
| 6 | A „szöveg” itt tág értelemben szerepel. Arra utal, hogy mindenfajta jel, akár vizuális –például egy lyukas zászló –, akár másfajta, a fogalmi gondolkodásban végső soron nyelvi jellé transzformálódik és így nyer jelentéstartalmat; nem pusztán jelek kvantitatív együttesét foglalja magában, amelyek aztán egyenként önmagukban vizsgálhatók volnának. |
| 7 | A két irányzat közötti hasonlóságok és különbségek tárgyalása meghaladja ezen írás kereteit, már csak azért is, mert az egyes irányzatokon belül is az alapfogalmak különböző, heterogén explikációival találkozunk. A cultural studies és a Frankfuri Iskola között bőségesen akadnak hasonlóságok és különbségek, Udo Göttlich Kritik der Medien (1996) című könyvében részletesen kitér ezekre Leo Löwenthal és Raymond Williams munkáinak elemzése kapcsán. |
| 8 | A hírek témaköréhez lásd: Hartley 1982; Eldrigde 1993; Hall 1973a; Hall 1973b. |
| 9 | Mint erre Ien Ang a Dallas nézőiről írt tanulmányában rámutat, Sue Ellen (magyarul Samantha) Ewing figurája éppen azért annyira népszerű a női nézők körében, mert egy a nők életében jól ismert ellentmondásos alaphelyzet fogalmazódik meg benne. Lásd Ang 1985. |