Publikációs versenyt hirdet a médiakutató. Színvonalas tanulmányokat várunk, elsősorban az új média, migráció, médiajog témában.Az első helyezett díja: 50 000 Ft. A második díj: 30000 Ft, a harmadik díj: 20 000 Ft. Beküldési határidő: 2017. szeptember 30.

Médiakutató

A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl írásokat. A szerkesztőbizottság munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – duplán anonim peer-review rendszerben bírálja el.

A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány és a Koffein Média Kft. adja ki.

A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.

>> Korábbi lapszámok

Tartalomjegyzék – 2017 tavasz-nyár

Médiapolitika

Bátorfy Attila:

Bátorfy Attila:

Az állam foglyul ejtésétől a piac fogvatartásáig.

Orbán Viktor és a kormány médiamodellje 2014 után

Ez a tanulmány a 2014 után, a harmadik Orbán-kormány alatt a magyar médiapiacon történt változásokat mutatja be. A magyar médiarendszer átalakítása már 2010-ben elkezdődött, ennek a folyamatnak ágyazott meg a 2009-es gazdasági válság, amelynek következtében az anyagilag jelentős mértékben meggyengült médiapiac fokozatosan elvesztette a kormányzattal szembeni ellenállóképességét. A legtöbb veszteséges céget a miniszterelnökhöz köthető üzletemberek és oligarchák vásárolták fel, többnyire állami hitelekből, fenntartásuk pedig jószerivel kizárólag állami forrásokból történik. Ugyanakkor az egyre kisebb számú ellenzéki és független médiumot a kormány a rendelkezésére álló adminisztratív, anyagi és propagandaeszközökkel próbálja egyezkedésre kényszeríteni, egyes esetekben elhallgattatni, úgy, hogy a külvilág számára a magyar médiapiac továbbra is sokszínűnek és függetlennek tűnjön.

Az állam foglyul ejtésétől a piac fogvatartásáig.

Orbán Viktor és a kormány médiamodellje 2014 után

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 7-30 o.

Letöltés (PDF)

Médiaelemzés

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Bernáth Gábor – Messing Vera:

Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?

A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába

Az alábbi tanulmány a 2015 nyári menekültválság1 idején történt három meghatározó eseménysorozat médiaábrázolását elemzi Ausztriában és Magyarországon.2 Fősodrú médiumok – televíziók, napilapok és bulvárlapok – híreit vizsgáltuk. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a média miként keretezi az eseményeket, kiket enged szóhoz jutni, milyen képi és nyelvi bemutatások révén tudósít ugyanazon eseményekről. Ugyanakkor lépten-nyomon beleütköztünk azokba az eljárásokba, amelyeket a politikai logika, elsősorban a magyar kormány által felépített politikai kampány indukált, így megpróbáltunk hozzájárulni e gépezet leírásához is. Igyekeztünk bemutatni azokat a diszkurzív stratégiákat, amelyek jól azonosíthatóan szivárogtak be a médiatudósításokba. Egyes médiumok – átvéve a kormányzat retorikáját az arctalan tömeg képi bemutatásaitól az erőszak metaforáin át a drámai nyelvig – médiaszövegekké alakították e politikát. Elemzésünk megmutatja azt is, hogy ez a politikai jelentésképzés azokba a médiumokba is beszivárgott, amelyek nem ebben az értelmezési keretben mutatták be az eseményeket.

Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?

A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 33-53 o.

Letöltés (PDF)

Sükösd Miklós:

Sükösd Miklós:

Buddhizmus a médiában

Az amerikai, a brit és az angol nyelvû kínai újságok értelmezési keretei

Hogyan jelenik meg a buddhizmus a mai médiában? E tanulmány az amerikai, a brit és az angol nyelvű kínai lapok értelmezési kereteit hasonlítja össze 2001–2013 között. A nyugati sajtóban a buddhizmushoz kötődő művészeti, kulturális és politikai cikkek mellett megjelenik a meditáció-központú nyugati buddhizmus témája. A hongkongi független sajtó ezek mellett a hagyományos buddhizmus, a társadalomba ágyazott vallás hétköznapi, gyakorlati kérdéseit tárgyalja nagyobb hangsúllyal. A pekingi pártsajtó a buddhizmus kérdését a kínai nemzeti identitáshoz köti, és az „állami buddhizmus” álláspontját, a hivatalos propagandavonalat képviseli a kínai és a tibeti buddhizmussal kapcsolatban. A lapokban a vallási logika és a médialogika ütközését látjuk. Az újságok rovatai közé nehezen illeszkedik a vallás valósága, a vallási tanítások és gyakorlatok rendszere. Az újságírók által alkalmazott (politikai, kulturális stb.) értelmezési keretek részekre bontják és dekontextualizálják a vallási praxist.

Buddhizmus a médiában

Az amerikai, a brit és az angol nyelvû kínai újságok értelmezési keretei

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 55-74 o.

Letöltés (PDF)

Fényes Erika:

Fényes Erika:

„…a bulvár és a szeriőz között”

Nyáry Krisztiánnal Fényes Erika beszélget

Nyáry Krisztián írásai az átmeneti műfajokban, nemegyszer a hagyományos médialogikát megfordítva működnek: előbb online jelennek meg, s csak utána terjesztik őket nyomtatásban; a bulvár felől közelít a szeriőz tartalmakhoz. A szerzővel a Budapesti Gazdasági Egyetem Társadalomtudományi Intézetének Kommunikációs Szabadegyetemén 2017. április 26-án Fényes Erika beszélgetett a Kőleves Étteremben.

„…a bulvár és a szeriőz között”

Nyáry Krisztiánnal Fényes Erika beszélget

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 75-93 o.

Letöltés (PDF)

Fényes Erika:

Fényes Erika:

Irodalmi téli fagyi vagy szekuláris rítus?

Nyáry Krisztián könyvei és a rituális kommunikáció

A könyvsorozat páratlan népszerűségével összefüggésben az alábbiakban annak okait vizsgálom meg, hogy a Nyáry-féle szövegek miért működhetnek ilyen nagy példányszámban és sikerrel a „valódi” tudományhoz képest, illetve honnan ered a szövegeket bíráló értelmiség képmutató és önbüntető attitűdje a populáris kultúra fogyasztásával kapcsolatban.

Irodalmi téli fagyi vagy szekuláris rítus?

Nyáry Krisztián könyvei és a rituális kommunikáció

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 83-93 o.

Letöltés (PDF)

Médiatörténet

Buchmüller Péter:

Buchmüller Péter:

A kőszegi zsidóság reprezentációja a Kőszeg és Vidéke című hetilapban 1909 és 1939 között

Az első világháború alatt és a két világháború között a politikai és közélet meghatározó eleme volt az erősödő antiszemitizmus. A magyar állam amellett, hogy megkérdőjelezte a dualizmus évtizedeiben lezajlott emancipációt, arra törekedett, hogy eltörölje a korábbi korszak eredményeit. Az első világháborút megelőzően politikai értelemben egyenrangú állampolgárnak tekintett zsidókat a magyar kormányok bűnbakként kezelték, és fokozatosan igyekeztek kizárni őket a magyar nemzetből. A trianoni békeszerződés aláírása után néhány hónappal elfogadott törvényjavaslat, az úgynevezett numerus clausus már a gyakorlatban is elkezdte megvalósítani azt a szemléletet, miszerint a keresztény magyarságot támogatandó szükséges a magyar zsidóság negatív diszkriminációja – első lépésként az oktatás területén. Ugyan az 1938-ban elfogadott első zsidótörvény előtt nem született újabb diszkriminatív törvény, a magyarországi zsidóság számára a két világháború közötti időszak a dualizmus éveihez képest radikálisan új politikai és társadalmi közeget jelentett. A zsidóellenes politika népszerűsítésében nagy szerepet játszott a sajtó. Az alábbi tanulmány a két világháború közötti zsidóellenes politika sajtóbeli megnyilvánulásait mutatja be – összevetve azokat a megelőző évek tendenciáival is – egy kisvárosi közegben, a Kőszeg és Vidéke című hetilap 1909 és 1939 közt tett közléseinek példáján keresztül.

A kőszegi zsidóság reprezentációja a Kőszeg és Vidéke című hetilapban 1909 és 1939 között

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 97-107 o.

Letöltés (PDF)

Béresi Ákos:

Béresi Ákos:

A megtestesült Sátán

A „zsidó bűnöző” képe a Stürmerben

Julius Streicher Der Stürmer című hecclapja a 20. századi újságírás mélypontja. A minden ízében primitív, gyűlöletkeltő és hazugságokkal teli kiadvány mégis kivételes forrásértékkel bír, amennyiben meg akarjuk ismerni a nemzetiszocialista Németország antiszemitizmusának valódi arcát. A lap története végigkísérte az NSDAP történetét; a jelen írás a huszonkét éves időszak bemutatására vállalkozik. Azt próbálom szemléltetni, miként építette fel az újság a zsidó mint bűnöző képét a kezdetektől a Harmadik Birodalom végórájáig. Közben számos izgalmas kérdés merül fel: hogyan illeszkedett ez a fajta képalkotás az általános, illetve a hivatalos nemzetiszocialista irányvonalba? A lap több mint két évtizedig működött. Milyen változásokon ment keresztül, s mi állt e változások hátterében? A zsidó élet mely aspektusait igyekeztek a leginkább kriminalizálni a szerzők és a szerkesztők, és mely területek zsidó lakosságát mutatták be bűnözőként? Ugyan nehéz rá választ kapni, de fel kell tennünk a kérdést: milyen reakciókat váltott ki a lap hasábjain folytatott propaganda? Végül arra is kitér e tanulmány, hogyan jelentek meg a konkrét zsidóellenes intézkedések a Stürmer cikkeiben.

A megtestesült Sátán

A „zsidó bűnöző” képe a Stürmerben

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 109-112 o.

Letöltés (PDF)

Új média

Kriskó Edina:

Kriskó Edina:

Új kihívások a virtuális és a kiterjesztett valóságok korában

E tanulmány a virtuális és a kiterjesztett valóságok világába vezeti el az olvasót. Teszi mindezt azért, hogy rávilágítson néhány olyan új kihívásra és visszaélési módra, amelyet számos professzió kénytelen mérlegre tenni a kommunikációtól a rendészetig bezárólag. A vizsgált tárgykör e percben még sem a jogtudomány, sem a rendészet számára nem a mainstream kutatási vonalat jelenti, (bár eredetileg rendészeti kommunikációs kutatásnak indult a felderítés,) de napirendre tűzésével már nem sokáig késlekedhetünk. A fő kérdésünk: mi történik velünk, az emberrel a közvetített valóságokban, sérülékenységünk milyen új dimenziói nyíltak meg, s milyen jelenségekről kell közösen – multi- és interdiszciplináris közelítésben – gondolkodnunk. Megváltozott a cyberbűnözés jellege és színtere, folyton változásban van a privacy fogalma, ahogyan változunk mi magunk és az a kulturális közeg is, amelyben egyre jobban átszövi életünket a technológia, a mediatizált környezetek, a megfigyelés. Már csak egy lépés a transzhumán lét, ideje tehát megnézni, milyen irányba haladunk…

Új kihívások a virtuális és a kiterjesztett valóságok korában

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 125-137 o.

Letöltés (PDF)

Zelena András:

Zelena András:

Veszteségkommunikáció az újmédia színterein

A XXI. században egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élet legkülönfélébb eseményeinek közlésére és megosztására az újmédia színterein. Lehet e felület a társas média, a fájl- vagy videomegosztó oldalak valamelyike vagy blog. Amíg a hagyományos analóg médiafelületek egyáltalán nem teremtettek lehetőséget a visszacsatolására, addig az újmédia (web2.0) közösségi- és kommunikációtechnikai lehetőségeinek csak mi, felhasználók szabhatunk határt. A veszteségkommunikáció és a közösségi gyászfeldolgozás azon egyedi megjelenését vizsgálom, amelynek során a web2.0-ban közzétett egyéni veszteségélmények közösségi veszteséggé tágulnak, segítve az egyéni trauma és veszteségélmény feldolgozását. Igyekszem átfogó képet rajzolni arról, hogyan teljesedik az egyéni veszteség közösségi gyászélménnyé az újmédia különböző színterein, s milyen támogató lehetőségek, szupportív aktusok segítik a veszteségélményét e felületeken megosztó személyt.

Veszteségkommunikáció az újmédia színterein

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 139-147 o.

Letöltés (PDF)

Havasmezôi Gergely:

Havasmezôi Gergely:

A digitális képek szerepe az online sajtószövegben

A dolgozat a digitális vizuális elemek szerepét kívánja felmérni az online sajtószövegben. A fotók, a videók, a kép és a videó közötti műfajok, a más oldalakról származó betétek, interaktív ábrák stb. egyre gyakoribbak az online sajtóban; a közönség hozzászokott jelenlétükhöz és értelmezésükhöz. Az új online sajtónyelv több jellemzőjében is különbözik az internet előtti sajtószövegtől; ezek egyike az, hogy a vizuális elemek gyakran elválaszthatatlan részét alkothatják. Ám nem minden vizuális elem válik valóban a szöveg részévé: az esetek túlnyomó részében a képek még mindig pusztán illusztrációs célt szolgálnak. Annak, hogy az online sajtó nem mindig használja ki az írott szöveg és a vizuális elemek összjátékából adódó új szöveg lehetőségét, számos oka van. Ilyen a digitális képekkel szembeni minőségi vagy esztétikai kifogás; eredetiségük és manipulálhatóságuk kérdése; továbbá a szervezésbeli problémák: a szerkesztőségek még nem tanulták meg az újságírók és a vizuális szakemberek együttműködését megbecsülni és vezérelni. Amikor azonban e két szakma együtt dolgozik, kiemelkedően értékes eredmények születhetnek.

A digitális képek szerepe az online sajtószövegben

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 149-160 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Sávoly Tamás:

Sávoly Tamás:

A Magyar Rádió története 1953–1956

Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 címû könyvéről

A kötet szerzője Simándi Irén történész, médiakutató a média egykoron meghatározó szegmensének, a rádió történetének kutatója. Pontosabban: a Magyar Rádió és a Magyarország irányába sugárzott „imperialista fellazítás” rádiójának, a Szabad Európa Rádiónak a történetéé. Legújabb munkájában arról ír, hogy miként hatottak a Magyar Rádióban megjelenő, a lakosság legszélesebb körének szánt politikai és gazdasági tárgyú pártpropagandára a Sztálin 1953-as halálát követő változások, valamint képet ad a forradalom időszakának eseményeiről. Egyrészt a rádió intézménytörténetét, működését, másrészt a politikai, társadalmi és gazdasági jelenségek reprezentációját elemzi, amint tette ezt korábbi négy könyvében is: kettőben a Magyar Rádió 1945-től 1952-ig terjedő időszakát (Simándi 2012, 2014), másik kettőben pedig a CIA finanszírozta Szabad Európa Rádiót mutatta be (Simándi 2005, 2006).

A Magyar Rádió története 1953–1956

Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1953–1956 címû könyvéről

Médiakutató 2017 tavasz-nyár 163-164 o.

Letöltés (PDF)

Boldog Dalma:

Boldog Dalma:

Jelenetek a magyar médiatörténetből.

Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről

Mit mondott az 1980-as években Woody Allen Kepes Andrásnak a magyar újságírókról? Miért nem engedték a Magyar Rádióban a „Sajtból van a Hold” című dalt a hírblokkok közelében lejátszani? Be lehetett-e olvasni a Magyar Televízióban arab nyelven a budai vár rekonstrukciójáról szóló hírt? Miért jelentett a „Mazsola és Tádé” egyik jelenete ideológiai problémát a tejtermékek drágulásának napján?

Jelenetek a magyar médiatörténetből.

Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről

Médiakutató 2017. tavasz-nyár 165-166 o.

Letöltés (PDF)

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Megrendelés
<>
2017 tavasz-nyár
> régebbi lapszámok
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink