Tóth Judit: Szóla Rádió. Közösségi rádiózás Debrecenben
| 1 | A tanulmány az ELTE Kommunikáció szakán készült diplomamunka rövidített változata. A témában való elmélyedés lehetoségét beszélgetésekkel segítették: Fehér Zsuzsa, ORTT Monitoring Szolgálat; Péterfi Ferenc, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete ügyvivo testületének tagja; Tímár János, ORTT-tag; Vajda Éva, a Tilos Rádió munkatársa, a diplomamunka témavezetoje; Weyer Balázs, a Tilos Rádió kuratóriumának elnöke; Debrecenben pedig a Szóla Rádió kuratóriumi tagjai, musorkészítoi, technikusai: Giczey Péter, Szabó Tibor, Mester István jelenlegi kuratóriumi tagok, Groskáné Piránszki Irén volt kuratóriumi tag, Váradi Ferenc, a rádió felekos szerkesztoje, és a munkatársak: Bakó Csaba, Barabás Attila, Dobi Jánosné, Gárdonyi Szilárd, Gebei Éva, Gulácsi Gábor, Hajósi Kata, Harmati Judit, Huszti László, Kálmán András, Kálnai Sándor, Kató Tünde, Kiss Viktória, Kolozsvári Attila, Komiszár János, Nádházi Zoltán, Nagy Lajos, Piroska Tímea, Sárvári Géza, Szabó Gergo, Szabó Kriszta, Szemenyei György, Szentgyörgyi Rozi, Tóth András. |
| 2 | Az AMARC, az európai szabad rádiókat tömöríto civil szervezet kiadványa szerint a közösségi rádiókat leginkább stílusuk különbözteti meg a kereskedelmi és szolgáltató rádióktól. A közösségi rádiónak nem célja, hogy reklámbevételekhez jusson a magas hallgatottságnak köszönhetoen. Egy közösség muködteti, és hallgatói is szervesen hozzátartoznak ehhez a közösséghez. A közösségi rádió soha nem gazdasági szervezet, bevételeit musorkészítésre fordítja. |
| 3 | Az alapító tagok Koppányi István, Halász János, Groskáné Piránszki Irén, Giczey Péter és Vincze Béla voltak. |
| 4 | Ez egy keleti URH-s (OIRT) frekvencia, használatának történelmi okai vannak. A rendszerváltáskor – az egykori szocialista országokhoz képest megkésve – Magyarország használatba vette a nyugati URH-s (CCIR) frekvenciákat, de a keleti frekvenciák is használatban maradtak. Az egyik legnagyobb probléma már akkor az volt, hogy kevés a szabad, földfelszíni sugárzásra alkalmas frekvencia. (Többek között ezek elosztásának felügyeletére és az üzemeltetés ellenorzésére jött létre az Országos Rádió és Televízió Testület az 1996-os médiatörvény értelmében.) A Szóla Rádió azért pályázott keleti frekvenciára, mert biztos volt benne, hogy nyugati frekvenciát nem nyerhet, illetve mert a munkatársai tudták, hogy 24 órás adást nem tudnának készíteni. |
| 5 | Igaz, hogy a keleti frekvencián kívül a Szóla Rádió fogható kábelen is, a 101,5 MHz-es frekvencián, azonban ma nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy kábelen keresztül nemcsak tévét nézni, hanem rádiót hallgatni is lehet. Ráadásul a kábel helyhez köti a rádióhallgatást, holott a médium egyik nagy elonye a mobilitás. |
| 6 | Mindez azt is eredményezi, hogy a musorkészítok szinte csak informális csatornákon keresztül kapnak visszajelzéseket hallgatóiktól. Ilyen eset volt például, amikor az egyik albérletet kereso technikus eljutott egy idos nénihez, aki éppen a Szóla Rádiót hallgatta, és elmondta, hogy reggelenként ez a kedvenc adója. A néni nem tartozik ugyan egyik célcsoporthoz sem, mégis megfogta a rádió mássága, a kereskedelmi adóktól eltéro stílusa. |
| 7 | Támogatók, csatlakozott szervezetek: Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete, Civil Ifjúsági Alapítvány, Civil Szervezetek Együttműködési Fóruma, Csapókerti Közösségi Ház, Debreceni Jazz Egyesület, Debreceni Utcai Szociális Segítők Egyesülete, Divat és Művészet Alapítvány, Életfa Segítőszolgálat Egyesület, Hangfogó Kulturális egyesület, Helikon Kulturális Egyesület, Hullámtörő Kulturális Egyesület, Humán Fejlesztők Kollégiuma Egyesület, Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány Regionális Civil Információs Központja és Civil Közösségi Adattára, Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület, Kuckó Művésztanya Kulturális Egyesület, Mezőn Ifjúsági Iroda, Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, Non-Profit Humán Szolgáltató Szervezetek Megyei és Városi Szövetsége, Roma Polgárjogi Alapítvány, Simonyi Óbester Egyesület, S.O.S. Egyesület a Szenvedélybetegekért, Több Szem Pont Kulturális és Oktatási Egyesület, Vízöntő Kulturális Egyesület, Zenevonat Kulturális Egyesület. |
| 8 | Talán egy ilyen alkalmazott hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a Szóla Rádió iratait legalább három helyen, rendezetlen formában lehet megtalálni – eltekintve a kulcsfontosságú iratoktól, amelyek egy helyen vannak. |
| 9 | A rádió debreceni zenéket bemutató műsorából lett az a sajátos nap, amikor 2001. március 8-án a rádió kizárólag debreceni együttesek zenéit játszotta. Eleinte féltek, hogy nem tudnak hat órát megtölteni a cívis város zenéjével, ám a gyűjtőmunka során rádöbbentek, hogy a kínálat rendkívül széles. A jövőben havi rendszerességgel terveznek ilyen napokat, mert az ötlet nagy sikert aratott a vendégek és a hallgatók körében. |
| 10 | Nagy Tibor: Szóla Rádió – Reggeli Magazin. Egyetemi Élet, 2000. május 18-31, 21. o. |
| 11 | (hamvas): Megdöglesz Skizo! Mai Nap, 1999. április 8. |
| 12 | Nagy-Britanniában fesztiválokhoz is kapcsolódhat egy-egy rádióstúdió működése, ami egy-két napig tartó adást jelent. |