Médiakutató

Lábjegyzetek

Szigeti Péter: A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén

1 Kalligram 1998 (7-9): 167.; Luke Ford amerikai újságíró www.lukeford.com címen egy részint pornótörténeti jellegű, adatbankként is használható, részint pedig a pornográfiával kapcsolatos vitafórumul szolgáló weboldalt működtet.
2 1986-ban jelent meg Oláh Tamás szerkesztésében a Fejezetek a szexualitás történetéből című könyv, amelyben Buda Bélának a pornográfiáról szóló rövid fejezete, „A pornográfia” (Oláh 1986: 226-232), máig az egyik legalaposabb magyar nyelven írt összefoglaló jellegű áttekintés a témáról. Buda szövegén ugyan erősen érezhető, hogy olyan korban született, amikor a pornográfia a féllegalitás, az „éppen-hogy-megtűrtség” birodalmába tartozott, mégis számos fontos információval szolgál az általam vizsgált korszakot illetően is. A témát legalaposabban a Kalligram című folyóirat járta körül: 1998-ban összevont tripla számot szentelt a kérdésnek. Jól használható Király Jenő Frivol Múzsa című, a tömegkultúra esztétikáját megalkotó monográfiája is, amelyben a szerző pornófilmek elemzésén keresztül elsősorban a pornográfia hatásmechanizmusát tárja fel. Figyelemreméltó Kömlődi Ferencnek a nemzetközi pornótörténet egyes fejezeteit tematikusan bemutató sorozata, amelynek részei az Index internetes portál „Kultúra” rovatában (http://www.index.hu) olvashatóak. Ezekből az írásokból idővel összeállhat egy szubjektív, de alapos műfajtörténet.
3 A kifejezést szabadon értelmezem, az általában megszokottnál tágabb időhatárokat szabva: vizsgálódásaim körülbelül az 1873 és 1939 közötti időszakot ölelik föl.
4 A tanulmány az ELTE BTK Kommunikáció szakán készített diplomamunka rövidített változata.
5 A tanulmányban található statisztikai adatok szerint 1869-ben Budapestnek 280 349 lakosa volt, 1896-ban 617 856, 1900-ban 717 681, az első világháború utolsó évében, 1918-ban pedig már 1 010 000 személyt számoltak össze. Összehasonlításul a Monarchia másik két kiemelt szerepű városának lakossága a következőképpen alakult: az elővárosaival 1890-ben összekapcsolt Bécs 1865-ben 470 000, 1890-ben 1 342 000, 1910-ben pedig már több mint 2 millió lakost számlált (Friedrich Gottas és Hanák Péter adatai, Budapesti Negyed 1998 (tél): 49, 73.); az 1784-ben szintén kisebb települések egyesítésével megszülettet modem kori Prágában 1869-ben 240 000, 1900-ban 540 000, 1910-ben 617 000, az 1930-as népszámlálás idején pedig 848 000 ember élt (Havranek 1974: 124).
6 Ezzel a számmal Budapest igen előkelő helyen állt a világ nagyvárosainak rangsorában, még akkor is, ha például a kávéház-ellátottság tekintetében világelsőnek számító Párizsban már a 19. század elején több mint négyezer café működött. (Blond & Blond 1971: 282).
7 „A kontinentális európai nagyvárosokat jellemző intenzív utcai szociabilitás okaként leggyakrabban a rossz lakásviszonyokat említik a kortársak éppúgy, mint a történészek. A szűkös magánéleti tér, a zsúfolt otthonok mintegy taszították az embereket a tágas és egyéni elkülönülésre több lehetőséget nyújtó nyilvános terekre.” – írja Gyáni Gábor (Gyáni 1996: 60).
8 Ha alaposan körülnézünk a városban, még ma is találhatunk ilyeneket. Ráday Mihály Jelenetek a pesti utcán című könyvében bemutat néhány példát (Ráday 1998: 294-306): XI., Budafoki út 10/A; V. Aulich u.3.; XIV., Ajtósi Dürer sor 25/B; VII. Wesselényi u. 18.; VII., Dózsa György út 54.; V. Károly körút 14.
9 Egyetértek John Ellis-szel, aki szerint „Nincs egységes definíció a pornográfiáról, sokkal inkább állandó hatalmi harc folyik a különböző definíciók között.”. (Ellis 1997: 94.) Az egyszerűség kedvéért én a szavak mai köznapi értelemben vett jelentését értem erotika, illetőleg pornó alatt, nyitva hagyva annak a lehetőségét hogy mindenki ott húzza meg a határt, ahol akarja.
10 Idézi: Miklóssy (1989: 106).
11 Azt, hogy a szexképek iránt nálunk is volt kereslet, bizonyíthatják azok a francia eredetű képek, amelyekre egy magánygyűjteményben (Kardos Sándor operatőr és fényképgyűjtő tulajdona) bukkantam: a képeslap-alapra nyomott, igényesen fényképezett, művészien beállított aktfotókat egy párizsi székhelyű cég katalógusából lehetett megrendelní.
12 A külföldi filmtörténeti irodalomból alaposan áttekinti a témát Cathal Tohill & Pete Tombs Immoral Tales. European Sex and Horror Movies 1965-1984, Al Di Lauro & Gerald Rabkin Dirty Movies: An Illustrated History of the Stag Film, 1915-1970 és Bernd Schulz Die Geschichte des erotischen Films című munkája.
13 Lásd http://www.queendom.com/sex-files/pomography/pom-history.html
14 Joe A. Thomas: „Gay Male Video Pornography: Past, Present and Future,” In Weitzer (2000: 49-66). Németországból több felvilágosító munkát is ismerünk az I. világháború utáni időből. Az 1918-ban a szifilisz veszélyeiről szóló Es werde licht (S lőn világosság) című film főszereplője a berlini kabaré rendkívül népszerű sztárja, Anita Berber, rendező-producere pedig az a Richard Oswald volt, akiben a német horror- és thrillerműfaj egyik úttörőjét is tisztelhetjük, és akinek a nevéhez a következő években számos egyéb szexuális témájú felvilágosító film is kapcsolható, például a Die Prostitution I. és II. (Prostitúció I-II.) Ismerünk korai német homoszexuális felvilágosító munkát is: 1919-ben forgatták Conrad Veidt főszereplésével az Anders als die Andern (Mások mint mások) című művet, amelyben – vélhetően a homoerotikus jelenetek kicenzúrázásának elkerülése érdekében – narrátorként közreműködik a neves szexológus, Dr. Magnus Hirschfeld. A műfaj még az 1930-as években is rendkívül népszerű volt: Eric Bender rendező hatalmas sikereket aratott egy Helga nevű fiatal lány szexuális öntudatra ébredését bemutató sorozatával. Az első, Helga (Helga) című filmet nemsokára követte a Michael und Helga (Michael és Helga), a Helga und die Manner (Helga és a férfiak) és a Die kleine Helga (A kis Helga). Lásd Tohill & Tombs (1995: 44).
15 Ungewitter volt a német naturalizmus főideológusa: az 1903-ban megjelent Az embereknek újra mezetlennek kell lenniük című brosúrája és a nem sokkal később kiadott A meztelenség fejlődéstörténeti, egészségügyi, erkölcsi és művészeti megvilágításban című könyve a mozgalom Bibliájának számított (Oláh 1986: 246).
16 Lásd http://www.emayzine.com/lectures/1920s193.htm
17 Például: „A mulató Budapest”, 1906. október 20.3.; A Mozi-színpad című lap 1913/1. számában olvasható cikk alaposan bemutatja a filmszínházakban összegyűlt közönséget: elegánsabb, nagyobb mozik előadására főleg a hölgyek jönnek, akik beszaladnak uzsonna előtt vagy után, ilyenkor kevés a férfi, sok a diák, a korán fekvő nyárspolgár. Este 19-22 óra között folyik az élénk, pezsgő élet, mivel a banki, irodai munka vége után a hivatalnokok, katonatisztek, ügyvédek, orvosok, tanárok, papok, képviselők, kereskedők érkeznek, a külterületeken pedig kisiparosok, kiskereskedők, munkások. Éjjel 10 óra után új, különleges közönség érkezik: a „mozi-lump”, aki vacsora vagy színház után tér be (Fabó 1997: 202).
18 A körülbelül 4 millió lakosú Berlinben 260, a nagyjából ugyanilyen népes Londonban 400 mozi működött ekkoriban (Fabó 1997: 199).
19 SaturnFilms: Die erotischen Anfänge der österreichische Kinematographie (Filmarchiv Austria, 1999; a forgatókönyvet írta és a filmet összeállította: Michael Aschenbach és Paolo Caneppele).
20 Lásd http://www.likeford.com
21 Ibid.
22 William Rostler: „Contemporary Eritic Cinema”, idézik a http://www.lukeford.com -on.
23 A SatumFilm produkciói a német és osztrák kereskedelmi televíziócsatomák által az 1970-es évek óta tucatszámra gyártatott, bárgyúságuk ellenére is igen sikeres szexvígjátékok előfutárainak tekinthetők.
24 Például A Mulató Budapest 1906. október 20. 2.
25 Például A Mulató Budapest 1906. november 3. 2.
26 Például A Mulató Budapest 1906. október 27. 2.; A Mulató Budapest 1906. november 17.2.
27 Kosáry & Németh (1985: 470).
28 Lásd például Tábori & Székely (1908: 49-55).
29 1906-ban például a budapesti rendőrfőkapitány vezetésével tartottak nagyszabású konferenciát a Városházán a prostitúcióról. Lásd Zimmermann (1998: 45).