Lábjegyzetek

Vicsek Lilla – Keszi Roland – Márkus Marcell: A menekültügy képe a magyarországi nyomtatott sajtóban 2005-ben és 2006-ban

1	Jelen írás a kvantitatív tartalomelemzés eredményeinek egy részét tartalmazza. Kvalitatív szövegelemzést is végeztünk, de annak az eredményeit ebben a cikkben nem ismertetjük.
2	A kutatás az „Önállóan – egyenlő esélyekkel” – N.E.E.D.S. Network, Education, Employment, (Anti)Discrimination, Socialisation” című EQUAL Program „Menedékkérők társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának támogatása” elnevezésű intézkedése végrehajtási szakaszának keretében a KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet koordinálásával készült. A szerzők köszönetüket fejezik ki Pál Juditnak, aki a cikkek szelektálását végezte, és Arnold Petrának, aki a kódutasítások kidolgozásában és a cikkek végső szelektálásában segített. Köszönjük Font Brigitta munkáját, aki az analízis korábbi változatainak kidolgozásában vett részt. Hálásak vagyunk Klenner Zoltánnak és Kováts Andrásnak elemzésünkhöz fűzött értékes megjegyzéseiért.
3	A menekültügyi eljárás folyamata (utolsó letöltés: 2007. március 16.).
4	Ez utóbbi kategóriát a szabályozás egyes években az idegenrendészet alá, máskor a menekültügy alá sorolja.
5	Bár ők a Kurt Lewin Alapítvány kutatásától eltérően egy év sajtóanyagát vizsgálták, nemcsak egy hónapot, ugyanakkor mintát vettek a megjelenő lapszámokból is. Emiatt a kifejezetten menekültekkel foglalkozó cikkek száma nagyon csekély a mintában, különösen az 1990-es és a 2000-es évre vonatkozóan.
6	A kiválasztás keresőszavak alapján, a Magyar Nemzet online elérhető adatbázisában, illetve a Népszabadság helyben használható (nem online), szabadszavas keresést lehetővé tevő adatbázisában történt. Ezek közül az újságok nyomtatott verziójában megjelent cikkeket választottuk ki.
7	Az elemzett cikkek sokaságát egyrészt azon cikkek képezték, amelyek címében vagy szövegében szerepeltek a következő menekültügyi kifejezések: menedékkérő, menedéket kér, védelmet kér, menekültstátuszt kérelmező, menedékjogot kérelmező, menekül, menekült, menekültstátuszt elnyert, befogadott, menedékes, menekültügy, illetve e kifejezések bármilyen ragozott formája. Másrészt azon cikkeket is vizsgáltuk, amelyek címében vagy szövegében szerepeltek a következő idegenrendészeti vagy egyéb kifejezések: bevándorló, bevándorlás, bevándorolt, migráns, migráció, feketemunkás, feketemunka, vendégmunkás, vendégmunka, letelepedett, hontalan, illetve e kifejezések bármilyen ragozott formája, tartalma pedig érinti a menekültügyet. Az idegenrendészeti kifejezések azért kerültek a keresőszavak közé, mert számos esetben előfordult, hogy a cikk írója idegenrendészeti kifejezést használt, miközben menekültügyi személyre gondolt, például bevándorlónak nevezte a menedékkérőket. Ugyanígy a köznyelvre is jellemző a kifejezések nem megfelelő vagy pontatlan használata. Ha az idegenrendészeti kifejezések kimaradtak volna a keresőszavak közül, akkor nem kerültek volna be a vizsgált populációba a menekültügy témáját érintő, azonban a menekültügyi személyeket idegenrendészeti vagy egyéb kifejezésekkel illető cikkek, így csökkent volna a kutatás érvényessége.
8	Az elemzés tárgyát tartalmilag a kutatás fókuszába illő cikkek képezték. Az olyan, nem a témát érintő, de jelzőként, szóösszetétel tagjaként vagy mondatrészként előforduló, a fentebb felsorolt menekültügyi vagy idegenrendészeti kifejezések valamelyikét tartalmazó cikkek nem kerültek bele a vizsgált populációba, mint például „Hétvégén jószerével elmenekül az ember Pestről”, „A bevásárlóközpont igazi menedék” stb. Az elemzésbe azon cikkek sem kerültek be, amelyek azokról a személyekről szólnak, akik természeti katasztrófa miatt menekültek el az adott országból (vagy az adott országban a nekik felállított táborban maradtak). Az újságírók menekülteknek nevezik őket, azonban ők – a Genfi Konvenció értelmében – nem azonosak a menedékkérőkkel, illetve a menekültstátuszt elnyert személyekkel, így nem esnek vizsgálatunk tárgykörébe.
9	Az egyes cikkekben több ország több módon szerepelhetett, éppen ezért, ha összeadjuk az oszlopban szereplő százalékokat, azok több mint száz százalékot tesznek ki.
10	Esélyprogram menekülteknek. Népszabadság, 2005 április 9., 7. o.
11	Az egyes cikkekben több idődimenzió szerepelhetett, éppen ezért, ha összeadjuk az oszlopban szereplő százalékokat, azok több mint száz százalékot tesznek ki.
12	Befogadó, toleráns: ha az újságírók vagy az általuk megszólaltatottak a kormányzati politika, illetve civil társadalom menekültüggyel szembeni pozitív ítéletét fejezik ki. Ellenséges, előítéletes: ha az újságírók vagy az általuk megszólaltatottak a kormányzati politika, illetve a civil társadalom menekültüggyel szembeni ellenséges ítéletét fejezik ki.
13	Azt vizsgáltuk pusztán, milyen megoldási javaslat jelent meg a cikkben – azt nem, hogy a szerző egyetért-e a javaslattal.
14	Fontos figyelembe venni a táblázat értelmezésénél, hogy egy cikkben több megoldási javaslat is szerepelhetett.
15	Ez az arány a Népszabadságban a cikkek közel 67, míg a Magyar Nemzetben közel 45 százaléka. Az összes cikkre nézve pedig: 57 százalék .
16	A két származást tartalmazó táblázat értelmezése során lényeges figyelembe venni egyrészt azt, hogy egy cikkben több nemzetiség/állampolgárság is megjelenhetett, másrészt az, hogy voltak cikkek, amelyekből a származási helyről pusztán a földrész derült ki.
17	Számos cikkből nem derült ki egyértelműen, hogy egy személy állampolgárságáról vagy nemzetiségéről írnak-e, így e kódkategóriákat nem különítettük el. Abban a speciális esetben, ha egy cikkből kiderül valakinek az állampolgársága és nemzetisége is, és ez a kettő nem egyezik meg, akkor azt mindkét helyre kódoltuk (például az erdélyi magyarokról szóló cikket a magyar és román kategóriához is).
18	Fegyveres konfliktus nem szerepel a Genfi Konvencióban (mint ami alapján menekültstátusz adható), a menedékes definíciója miatt szerepeltetjük a felsorolt okok között.
19	Jelen kutatásunk szűk – a menekültügy jogi jelentésével operáló – téma meghatározását azon tágabb EQUAL projekt célkitűzései határozták meg, amelynek vizsgálatunk részét képezte.