Médiakutató

Lábjegyzetek

Herendy Csilla: Weboldal-fejlesztés: innovatív és hagyományos módszerek II.

1 A magyarorszag.hu oldallal kapcsolatban 2007 tavaszán tekintetkövetéses és online fókuszcsoportos vizsgálatokat végeztem.
2 Szeretnék köszönetet mondani Síklaki István témavezetőmnek a szakmai iránymutatáson túl elsősorban azért, hogy lehetővé tette: gyakorlati jelleggel hozzáférhessek a technológiákhoz, amelyek a jelen kutatás alapját képezték. Köszönöm Borbély Viktor szakmai segítségét is. Köszönettel tartozom Jenei Ágnesnek is, amiért kitartóan gondozta és „gyomlálta” írásom mindkét fejezetét.
3 Az online fókuszcsoportos kutatás módszertani kérdéseit Síklaki (2006a; 2006b) alapján mutatom be.
4 A szemantikus differenciál (Semantic Differential) az intervallumskála egyik változata, az érzelmi attitűdöket, valamint az érzések irányát és intenzitását vizsgáló kvalitatív módszer.
5 „A kollázskészítés az érzelmi attitűd vizsgálatának igen kifinomult technikája. A kollázs elkészítése során előzetesen gondosan kiválogatott képanyag áll a résztvevők rendelkezésére, amelyből válogatva olyan képet készítenek, amely segítségével ki tudják fejezni az attitűdtárgy világát, atmoszféráját” (Síklaki, 2006b: 96).
6 A képrendezés során a moderátor arra kéri a fókuszcsoport résztvevőit, hogy a különböző képeket rendezzék sorrendbe úgy, hogy egyik oldalra kerüljön a „leginkább valamilyen”, a másik oldalra pedig a „legkevésbé valamilyen” (Síklaki, 2006b).
7 A befejezetlenmondat-technika során a fókuszcsoport résztvevői az attitűdtárgyra vonatkozó befejezetlen állításokat kapnak, feladatuk, hogy befejezzék azokat (Síklaki, 2006b). Például: „A magyarorszag.hu színvilága szerintem …”
8 A kutatás során kísérleti és kontrollcsoporttal dolgoztam. A tekintetkövetéses vizsgálat résztvevői (hat fő) alkották a kísérleti csoportot. Az online kutatásban a kísérleti csoport mellett egy hétfős kontrollcsoport is részt vett; tagjai a kísérleti csoport tagjaihoz hasonló végzettségűek és korúak voltak, azaz olyan budapesti és vidéki internet-felhasználók, akik potenciálisan kapcsolatba kerülhetnek a közigazgatási portálokkal és a magyarorszag.hu oldallal. Összesen hat női és hét férfi, öt vidéki és nyolc budapesti tagja volt a csoportoknak (a vidéki résztvevők közül ketten Budapesten dolgoznak). A 13 főből két főnek van középfokú végzettsége, a többiek (11 fő) felsőfokú végzettségűek. Átlagéletkoruk 30 év (29,92) volt a vizsgálat időpontjában. Érdeklődési területük szerteágazó, az információs technológiá­tól a kommunikáción át a kerámiáig, az újságírástól a kutyás sportokig terjedt. A csoportokból hárman PhD-hallgatók.
9 A kutatás résztvevői által „elmondottakat” (leírtakat) szó szerint idézem.
10 A BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató központjának (ITTK) éves beszámolója szerint: „A nemzetközi rangsorok népes mezőnyéből kiemelkednek a Waseda, valamint a Brown egyetemen kifejezetten az elektronikus kormányzatra vonatkozóan készült összehasonlítások. A japáni Waseda Egyetem E-kormányzati Intézete (Institute of e-Government) 2006-ban már a második alkalommal készítette el e-kormányzati ranglistáját: ezúttal 32 országban mérték fel, hogy mennyit fejlődött az elektronikus közigazgatás egy esztendő alatt. A számos kritérium figyelembevételével felállított lista tíz legjobbja: 1. Egyesült Államok, 2. Kanada, 3. Szingapúr, 4. Japán, 5. Dél-Korea, 6. Németország, 7. Tajvan, 8. Ausztrália, 9. Egyesült Királyság és 10. Finnország. Figyelemre méltó, hogy az első öt között 3 ázsiai ország található” (ITTK, 2007: 14-15).
11 Kiemelve, hogy a kutatás kis mintán zajlott, eredményei pedig távolról sem nevezhetők reprezentatívnak. Ugyanakkor utalnék Jacob Nielsen írására, aki szerint a weboldalak tesztelésekor ideális megoldás öt résztvevővel dolgozni, hiszen öt fő a weboldallal kapcsolatos ergonómiai és navigációs hibák jelentős részét észre tudja venni (Nielsen, 2000).
12 Ez a részlet rímel egy korábbi kutatásra, amelyről Síklaki István: Vélemények mélyén című könyvének (Síklaki, 2006b) 19. oldalán ír. Az említett vizsgálat során Nisbett és Wilson a vásárlói választás mozgatórugóit keresték a következőképpen: egy áruház előtt elhelyezett standon nejlonharisnyákat tettek egymás mellé, és az arra haladókat arra kérték meg, hogy nyilatkozzanak: melyiket tartják a legjobb minőségűnek és miért. Balról jobbra haladva, a harisnyák közül a baloldalit a „fogyasztók” 12 százaléka, az eggyel mellette lévőt 17 százaléka, a jobbra eggyel lévőt a „fogyasztók” 31 százaléka, a jobboldalon elhelyezkedőt pedig 40 százalékuk tartotta a legjobb minőségűnek. Valójában az emberek négy teljesen egyforma harisnyát hasonlítottak össze, a minőség megítélésekor pedig valójában a legfontosabb tényező a sorrendben elfoglalt hely volt! A „fogyasztók” nem voltak tudatában annak, hogy a választásukat pontosan mi motiválta (a sorrendiség), döntésüket pedig „ésszerű” magyarázatokkal indokolták.
13 Nielsen szerint egy ilyen kis minta – öt-hat fő – is alkalmas arra, hogy a vizsgált weboldalak legnagyobb hibái felszínre kerüljenek (Nielsen, 2006).
14 A Scanpath-analízis és a Hotspot-képek a tekintetkövetéses vizsgálat során készülnek. A Scanpath analízis képei a fixációk szekvenciáját, valamint az egyes fixációk idejét adják meg. A vizuális figyelem mértékét az úgynevezett Hotspot-képek mutatják.
15 Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a véleményváltozás valódi oka az lehetett-e, hogy az oldalon nehezen találták meg a kísérleti csoport tagjai az információkat, és ezért frusztráltak lettek, vagy inkább az eye-tracker berendezés használata hagyhatott bennük mély nyomot? (Köszönettel tartozom Rudas Tamásnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az eshetőségre a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációtudományi Doktori Iskolájának Kvantitatív vizsgálatokkal foglalkozó kurzusán, 2008 őszén.) Elképzelhető, bár ez inkább előfordulhatna a tanulmány első részében említett fejre szerelhető megoldás esetében, amely valóban kényelmetlen és nehéz. Jelen vizsgálat során azonban a vizsgálati alanyoknak semmi más dolguk nem volt, mint helyet foglalni egy képernyő előtt. A feltételezés mindezzel együtt nem alaptalan. Egy esetleges későbbi vizsgálat során megfontolandó lehet több csoporttal dolgozni, így az egyik kontrollcsoport eye-tracker berendezés nélkül kereshetné a funkciókat az adott oldalon, és kiszűrhetőek lehetnének az eye-tracker berendezéssel kapcsolatos esetleges véleményváltozások.
16 Az elemzés során Denzin (1978) által leírt a háromszögeléses elemzési módszert alkalmazom, miszerint a kvalitatív és a kvantitatív módszerek együttes alkalmazásával átfogó és részletes képet kaphatunk a kutatás tárgyáról, valamint: „Two points (and their angles) are used to determine the unknown distance to a third point” (Tashakkori & Teddlie, 1998: 41) és „Triangulation refers to the use of more than one approach to the investigation of a research question in order to enhance confidence in the ensuing findings” (Bryman, é.n.).
17 A kutatás nem vizsgálta az oldalon található összes menüpont megtalálhatóságát, hanem csak néhány kiemelt funkcióra korlátozódott. Ezek között szerepeltek a weboldalak legjellemzőbb, általánosnak mondható navigációs lehetőségei (e-mail-írási lehetőség, honlap-térkép, keresés a portálon, kezdőoldalra visszajutás, dátum), a magyarorszag.hu információi alapján a leggyakrabban keresett funkciók, kattintási lehetőségek („Adó- és járulékbevallás”, „Család, otthon”, „Cégkereső”) és egyéb, témaspecifikus menüpontok: „Nem találja? Telefonáljon!”, „Keresési tippek”, „A legkeresettebb ügyek témák szerint”, „Hívjon – ügyfélvonal 198”), valamint a magyar címer.
18 A betűméret növelése nehézkes is egyben: ha a böngészőben – a webes szokásoknak megfelelően – növelni próbáljuk a betűméretet (Nézet › Szövegméret), az oldalon található feliratok egymásra csúsznak, a feliratok egy része olvashatatlan lesz. Ezzel együtt az egyéb feliratok, az oldalon képként megjelenő menüpontok ugyanolyan méretűek maradnak. Ez különösen az 50 évnél idősebbek számára jelenthet olvasási problémát.
19 Ismét szeretném kiemelni azt a tényt, hogy a kutatás résztvevői fiatal, gyakorlott internet-felhasználók voltak, akik elmondásuk szerint korábban már meglátogattak közigazgatási weboldalakat.