Médiakutató

Lábjegyzetek

Bernáth Gábor – Messing Vera: Szélre tolva

1 A kutatás a TÁMOP-5.5.4/B-09/1-2009-0005-ös projekt keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült. A televíziós elemzésekhez nagy segítséget nyújtott a NAVA. Ezúton is szeretnénk megköszönni Kovács Évának, Sárközi Gábornak, Szalai Júliának és Zádori Zsoltnak, hogy a kézirathoz fűzött megjegyzéseikkel segítették e cikk elkészültét.
2 A kódolást három kódoló végezte. Az adatok megbízhatóságát a kódolókat betanításával, valamint egy almintán párhuzamos kódolással biztosítottuk. Ahol a kódolók rendre eltérő kódot használtak (inter-coder reliability alacsony volt) kihagytuk az elemzésből. Ezúton is szeretnénk megköszönni a kutatásban részt vevő munkatársak: Sárközi Gábor, Kállai Szilvia, Nagy Helga, és Lakatos Elza munkáját.
3 A lapok minden második száma, a televíziós híradók minden negyedik adása került a mintába.
4 Ebben a kategóriában is nagyon eltérő esetek találhatóak: az egyik szélső pont lehet, hogy például a Cozma-gyilkosságról szóló tudósításokban már nem kellett újra és újra elismételni, hogy az elkövetők közül többen cigányok, mert ez köztudomású volt a korábbi beszámolókból. A másik véglet az, amikor nem a konkrét személlyel vagy történettel kapcsolatos előzetes tudásunk, hanem a cigányokról való „általános tudásunk” alapján döntünk: amikor egy-egy arc vagy név automatikusan ebbe a kategóriába sorolja a befogadóban a szereplőt.
5 A kérdéses eseteket a kódolók egymással és a kutatásvezetőkkel konzultálva döntötték el.
6 1996–97-ben minden lap átlagosan minden második-harmadik nap, 2000-ben pedig minden második nap közölt cikket a romákkal kapcsolatban.
7 Az összehasonlító táblák értelmezésekor szem előtt kell tartani a négy minta eltéréseit: az 1997-es, az 1993-es és az 1988-as kutatások nagyon hasonló mintán készültek két országos és négy megyei napilapot vizsgáltak hat hónapos időszakban (Messing, 2008, Bernáth & Messing, 1998). A 2000-es kutatás mintáját hat országos napilap október 15. és december 15. között megjelent számai adták. Az adatok az eltérések ellenére is összevethetőek: elég hosszú időszakot ölelnek fel ahhoz, hogy a különbségeket ne a mintavételi időszak vagy a médiumok specialitásai magyarázzák.
8 A könnyebb átláthatóság érdekében a táblázatban vastagított betűkkel szedjük a nagy növekedést és kurzívval a jelentős csökkenést mutató témákat.
9 Ezt a jelenséget jól mutatja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a roma integrációra fordított összegekről szóló vizsgálatának meglehetősen torz és leegyszerűsítő közértelmezése, amelyet mantraként ismételget a közpolitika. Az ÁSZ vizsgálatának mindössze egyetlen megállapítása került a szélesebb közvéleménybe, miszerint „tíz év alatt 120 milliárd forintot költött a kormányzat roma programokra. ” A jelentés azonban elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ennek az összegnek csak egy kicsiny töredékét költötték rászoruló romákra, a támogatás zöme nem jutott el a célcsoporthoz. A média azonban eddig a megállapításig már csak ritkán jutott el, többnyire a támogatási összeget közölte csupán. (Bernáth, 2011)
10 A bűnözés tematikáját négy nagy ügy határozta meg: a Cozma-gyilkosság tárgyalása, a romagyilkosok pere, a Gyöngyöspatán történt események és az OCÖ elnökének büntetőügye. E négy ügy együttesen a bűnözésről szóló tudósítások több mint felét (55 százalékát) tette ki.
11 A minta a gyöngyöspatai konfliktus első két hetét foglalta csak magában.
12 Magyar Nemzet, 2011. február 9.
13 Például a Külügyminisztérium által kiadott Európai Tükör 2011/3-as, teljes egészében a romák helyzetének rendelt számában http://www.euvonal.hu/kulugy/upload/M_15/rek5/6954/Europai%20Tukor%20marcius.pdf; (utolsó letöltés: 2012. február 1.), vagy Andor László az EU Szociális és Foglalkoztatáspolitikai Biztosának és Balog Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár közös cikke a Turun Sanomat című finn napilapban http://balogzoltan.fidesz.hu/index.php?id_cikk=13846 (utolsó letöltés: 2012. február 1.).
14 Lásd http://mno.hu/migr/balavany_gyorgy_tibor_a_hazugsagszolgaltato-375981 (utolsó letöltés: 2012. február 1.). A szerkesztőségi cikkről szóló vitát lásd: http://mno.hu/migr/hvghu-kontra-magyar-nemzet-382895 (utolsó letöltés: 2012. február 1.).
15 „Törvény embere” = rendőr, ügyvéd, bíró, katona, (hivatalos) polgárőr, természetőr.
16 Kovácsvágáson, egy szegény borsodi faluban meggyilkoltak egy idős asszonyt a saját házában. A TV2 tudósítása akkor született, amikor még nem volt gyanúsítottja a bűncselekménynek. A tudósításban használt vágóképeken sokat sejtetően a helyi cigánytelep első, romos házát, majd a telep irányába baktató ételhordót cipelő roma fiatalok képét mutatják (TV2 2011.március 13.). Kiskunlacházán 2008-ban ismeretlen tettes(ek) meggyilkolt(ak) egy fiatal lányt. Akkor a településen sokan, többek között a polgármester is, nyíltan a helyi cigányokat gyanúsították a bűncselekmény elkövetésével, aminek következtében súlyos etnikai feszültség alakult ki a településen. Később, a nyomozás során kiderült, hogy az elkövető nem roma volt (Népszabadság, 2010. november 23.).
17 Az ombudsman Gyöngyöspatáról készült jelentése szerint: „Gyöngyöspata közbiztonsági helyzetéril a helyi, „régi” polgárőrség vezeőije azt mondta, hogy a bűncselekmények száma és súlya nem kirívó [...] Minden meghallgatott helyi vezetőnek is az volt a véleménye, hogy a helyi roma közösség többsége semmiféle bűncselekményt nem követett el.”
18 Az ombudsman gyöngyöspatai jelentése: http://www.kisebbsegiombudsman.hu/data/files/203198066.pdf (utolsó letöltés: 2012. február 1.).
19 TASZ: Árnyékjelentés a gyöngyöspatai eseményekről. 2011. szeptember 27., http://tasz.hu/files/tasz/imce/tasz_gyongyospata_arnyekjelentes_110927.pdf (utolsó letöltés: 2012. február 1.).?
20 A csoportok létrehozását a roma szereplők szerepeinek K-Means klaszterelemzésével készítettük.
21 A könnyebb áttekinthetőség kedvéért félkövérrel szedtük azokat a számokat, amelyek egy-egy médium esetében kiemelkedően magasak voltak, így annak roma-képét jellemzték.