Michael Kunczik: A demokratikus újságírás
| 1 | Churchill azt is mondta, hogy: „Minden demokrácia alapja az, hogy az embereknek szavazati joguk van. Ha ettől a joguktól megfosztják őket, azzal csúfot űznek az összes oly gyakran használt magasröptű demokratikus frázisból. A demokrácia tisztelete mögött mindig a kisember áll, amint besétál a kis fülkébe a kis ceruzájával, és kis ikszet tesz a kis papírlapra. Sem szónoklatok, sem terjengős viták nem csökkenthetik ennek a jelentőségét. A népnek jogában áll kívánságai és érzései szerint megválasztani képviselőit” (idézi Gilbert 1991: 802). |
| 2 | Thomas Hobbes (1588–1679) szerint az emberiséget a „mindenki mindenki elleni háború” állapotában leledzőnek kell tekinteni. Hobbes szerint az ember legalapvetőbb mozgatórugója a hatalom iránti vágy, amely csak a halállal szűnik meg (Leviatán, 1651). |
| 3 | A bíróság például így érvelt egy 1958-as ítéletében: „A vélemény szabad kinyilvánításához való jog mint az ember személyiségének legközvetlenebb társadalmi kifejeződése az egyik legnemesebb emberi jog. (…) A liberális demokratikus kormányzati rendszer számára nélkülözhetetlen, mert csak így jöhet létre az a folyamatos intellektuális vita, a vélemények ütközése, amely az ilyen rendszerek éltető eleme. Bizonyos értelemben ez minden szabadság alapja…” (Meyn 1994: 6). |
| 4 | A másik három szerep a következő volt: (4) a sajtó szolgálja a gazdasági rendszert azzal, hogy a hirdetéseken keresztül segíti az eladók és vevők egymásra találását; (5) a sajtó szórakoztat (de csak a „jó” szórakoztatás tartozik ide, akármit jelentsen is); (6) a sajtó megőrzi a pénzügyi autonómiát, így megvéd a különböző érdekektől való függéstől. |
| 5 | A Kunczik által itt nem említett negyedik normatív sajtóelmélet a totalitárius koncepció – A szerk. |
| 6 | James Curran 1996-ban fejtette ki a „civil média” koncepcióját; ennek része a sok, gyakran nagyon kicsi médium, amely nem nyereség-orientált, hanem a nyilvános szféra különböző ügyeit karolja fel (például a környezetvédelmet, a kisebbségek, feministák ügyét stb.). |
| 7 | Michels a saját személyére nézve is levonta a következtetést: meggyőződéses szociáldemokratából az olasz diktátor, Benito Mussolini lelkes követőjévé vált. |
| 8 | A beosztottak közötti hozzáállások sokféleségéről, illetve a mozgalmak vezetői és követőik meggyőződésének eltéréseiről lásd például Marx és Wood (1975: 383f). |
| 9 | Az angol eredetiben szereplő humanity szó egyaránt fordítható emberiségnek és humanizmusnak – A fordító. |
| 10 | A hírértéket meghatározó tényezőkről lásd még Jenei Ágnes írását ugyanebben a számunkban – A szerk. |
| 11 | Az újságíró és a forrás viszonyáról lásd még Ószabó Attila – Vajda Éva írását ugyanebben a számunkban. A szerk. |
| 12 | Külső szabadságon azt értjük, hogy a hatóságok nem avatkozhatnak a média működésébe. A belső szabadság a média olyan belügyeire vonatkozik, mint a kiadók és az újságírók közötti hatalom megoszlása (Németországban a tulajdonosnak jogában áll megszabni lapja általános orientációját). A kezdő újságírók önként elfogadják a kiadó által diktált szerkesztőségi irányzatot. |
| 13 | Bernays szerint „a PR-tanácsadó nemcsak tudja, mi a hírérték, de ezzel a tudással olyan helyzetbe kerül, hogy maga tudja csinálni a híreket. Ő teremti az eseményeket” (1923: 197). |