Médiakutató

A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl írásokat. A szerkesztőbizottság munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – duplán anonim peer-review rendszerben bírálja el.

A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány és a Koffein Média Kft. adja ki.

A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.

>> Korábbi lapszámok

Tartalomjegyzék – 2026 tél

Platformok

Németh Erzsébet

Az online agresszió pszichológiai háttere

Az önértékelés, a társas figyelem és az énvédelem integrált modellje

Az online agresszió az egyik legjelentősebb társadalmi és kommunikációs probléma a digitális nyilvánosságban, amelynek hátterét számos pszichológiai és kommunikációelméleti megközelítés vizsgálta már. Tanulmányunk célja egy integrált pszichológiai modell kidolgozása, amely az online agressziót az önértékelés szabályozása, a társas figyelem iránti szükséglet és az énvédő mechanizmusok összefüggésében értelmezi. Kiindulópontunk az, hogy a digitális platformok nem új pszichológiai szükségleteket hoznak létre, hanem a társas összehasonlítás, az önbemutatás és a társas visszajelzések sajátos működése révén felerősíthetik a meglévő motivációkat. A modell központi eleme a figyelemre méltóság szükséglete, amelynek a digitális környezetben kialakuló kontingens formája hozzájárulhat az önértékelés sérülékenységéhez és a torzult társas összehasonlításhoz. Ezek különböző frusztrációs folyamatokat – összehasonlítási, figyelmi, státus- és identitásfrusztrációt – indíthatnak el, amelyek aktiválhatják az énvédő mechanizmusokat. Az online agresszió e folyamat egyik lehetséges, rövid távon feszültségcsökkentő, hosszabb távon azonban maladaptív kimenete. A modell empirikusan tesztelhető feltevéseket kínál, és további kutatási irányokat jelöl ki.

F. Takács István

Függőségre tervezve?

A platformdesign és az algoritmikus környezet szerepe a serdülők problémás közösségimédia-használatában

A jelen tanulmány azt vizsgálja, milyen pszichológiai és médiatechnológiai folyamatokon keresztül kapcsolódhatnak a közösségimédia-platformok design- és algoritmikus sajátosságai a serdülők problémás médiahasználatához. Az integratív szakirodalmi áttekintés a problémás közösségimédia-használat fogalmát, a platformaffordanciákat, a jutalmazáson alapuló tanulást és a szokásképződést, továbbá a természetes megállási pontok ritkulását és az algoritmikus személyre szabást tekinti át. Külön figyelmet kapnak a serdülőkori fejlődési sajátosságok, az egyéni sérülékenységek és a mentális egészségi kimenetek. A rendelkezésre álló eredmények alapján az látható, hogy a platformdesign alakíthatja a használat folyamatosságát és az önszabályozás feltételeit; a hosszabb távú oksági kapcsolatok bizonyítékai viszont korlátozottak. Mindez többtényezős értelmezést indokol, azt jelezve, hogy a megelőzés kiterjed az egyéni és a társas környezetre, a platformok kialakítására és a szabályozásra is.

Mesterséges intelligencia

Bayer Judit

Ki beszél, amikor az MI ír?

Médiajog és -etika új perspektívában II.

E tanulmány a generatív mesterséges intelligencia hivatásos újságírók és hagyományos hírszervezetek általi alkalmazásának jogi kérdéseit vizsgálja, különös tekintettel a szerzői jogra, a jogellenes tartalomért viselt felelősségre és a véleménynyilvánítás szabadságára. Az uniós szabályozás, a szakirodalom és a nemzetközi jogviták elemzésével elkülöníti a tanítóadatok felhasználásának, a modellek finomhangolásának és a generált tartalmak védelmének kérdéseit. Bemutatja a médiavállalatok licencelési és peres stratégiáit, valamint az emberi alkotói közreműködés jelentőségét a szerzői jogi védelem szempontjából. A felelősségi viszonyokat a fejlesztők, a kiadók és az újságírók tevékenysége és a rendszer működésére gyakorolt hatásuk alapján tárgyalja. Bemutatja, hogy az automatizálás nem helyettesítheti a szerkesztői felelősséget: a jogszerű és etikus alkalmazáshoz emberi ellenőrzésre, az újságírói források védelmére és világos szerkesztőségi szabályokra van szükség.

Krasztev Péter

Úgy tanul, ha kérdez…

Interpretáció, hermeneutika és a nagy nyelvi modellek

E tanulmány a mesterséges intelligenciát az interpretáció filozófiai problémájának újragondolására használja fel. Amellett érvel, hogy nem az a döntő kérdés, hogy interpretál-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy miért éljük meg interpretációként a vele folytatott párbeszédet akkor is, amikor a másik oldalon nincs emberi tudat. Max Weber, Marcel Mauss, Norbert Elias, Clifford Geertz, Hans-Georg Gadamer és a hermeneutikai történetírás néhány meghatározó felismerésére támaszkodva arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az interpretációt, hanem olyan technológiai közeget hoz létre, amely új fényben mutatja meg a megértés emberi feltételeit.

Magyar média

Angyalffy Dávid – Németh Renáta – Buda Jakab

Az Index nyelvezetének vizsgálata a 2020-as tulajdonosváltást követően gépi tanulási módszerekkel

A szerkesztéspolitikai változások kvantitatív kimutatása a számítási módszerek fejlődésével a médiakutatás fősodrának eszköztárába emelkedett. Kutatásunk az Index tartalmainak változását vizsgálja a 2020-as tulajdonosváltást követően, gépi tanulási módszerekkel. Proxy-alapú megközelítést alkalmaztunk: három, a szöveg különböző sajátosságaira érzékeny modellt tanítottunk be a HVG és az Origo 2019-es, illetve 2021-es belföldi cikkein, majd a betanított modellekkel az Index azonos időszakból származó cikkeit soroltattuk be HVG-szerű, illetve Origo-szerű csoportokba. Az eredmények arra utalnak, hogy az Index bizonyos nyelvi-szövegszintű mintázatokban közelebb került az Origo referenciakorpuszához. Az interpretálhatósági elemzés azonosította az eltolódás stilisztikai és tematikus markereit is.

Közszolgálat

Cseh Gabriella – Bodrogi Bea

Közmédia új alapokon

A közszolgálatiság társadalmi, intézményi és digitális feltételei

E szakpolitikai tanulmány a magyar közszolgálati média megújításának három, egymással összefüggő dimenzióját vizsgálja: a társadalommal való kapcsolat intézményesítését, a függetlenség és az elszámoltathatóság garanciáit, valamint a közszolgálati feladat digitális teljesítésének feltételeit. Kiindulópontja az, hogy a digitális korszakban a közszolgálatiság nem írható le pusztán intézményi státussal vagy meghatározott tartalomtípusok előállításával. A közmédia közfeladata csak akkor teljesülhet hitelesen, ha tartós, kölcsönös és bizalomra méltó kapcsolatot képes fenntartani a társadalom különböző csoportjaival. A tanulmány e kapcsolati megközelítésből vezeti le a társadalmi szükségletek rendszeres feltárására és visszacsatolására, az intézményi autonómia megerősítésére, továbbá a technológiai autonómiára, a digitális láthatóságra és a közszolgálati ajánlórendszerekre vonatkozó szabályozási következtetéseket.

Coming up in our English special issue

Opryshko, Dariia

‘Soft Power’ in the Twisted Mirror of Disinformation and Propaganda

This paper investigates the role and importance of “soft power” elements in the dissemination of disinformation and propaganda. It highlights the differing approaches adopted by democratic countries and authoritarian regimes towards the concept of soft power. The analysis focuses on the instrumentalisation of soft power elements such as the media, culture, religion, education, and science in the spreading of disinformation and propaganda, illustrated through the example of Russia and the Russkiy Mir concept. The paper concludes that strategies designed to counter disinformation and propaganda should extend beyond fact-checking and the improvement of media literacy, adopting instead a more comprehensive and holistic framework. Such strategies should also encompass the safeguarding of the values targeted by information attacks. Finally, the author proposes a series of measures that states may implement to counter Foreign Information Manipulation and Interference (FIMI).

Facebook
Médiakutató beszélgetések

2025

November Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.

2024

Június A távírótól az internetig: két bináris hálózat összevetése. Boldog Dalmával Jamriskó Tamás beszélget.

Május Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen? - Gosztonyi Gergellyel és Lendvai Gergellyel Jamriskó Tamás beszélget.

Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.

Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató

Január Milyen a magyar médiarendszer? Hibrid vagy autoriter rezsim? Bátory Attilával, Sipos Balázzsal és Sükösd Miklóssal Bajomi-lázár Péter beszélget.

2022

Március Szamizdat vagy valami más? Bolla Ritával, a Nyomtass te is! aktivistájával Bajomi-Lázár Péter beszélget.

Politikai pártok a közösségi médiában. Hogyan működnek a mikrotargetált reklámok, és mi lehet a szerepük a jövőben? - Bene Márton társadalomkutató

Február Mi az a cenzúra? Hol a határ cenzúra és szerkesztés között? Gosztonyi Gergely médiajogásszal Bajomi-Lázár Péter beszélget

Január Ment-e a világ előbbre a computerek által?

2015

Április „Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget

2014

Október Epizódok a budapesti gettó történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget

2010

Szeptember Pártosság vagy pártatlanság? A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.

2009

November A frankfurti és a birminghami iskola – Császi Lajossal és Istvánffy Andrással Bajomi-Lázár Péter beszélget

Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-43