Kéz a kézben a lejtőn? Martin József Péterrel, a Transparency International Magyarország vezetőjével Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató szerkesztője beszélget a korrupció és a sajtószabadság összefüggéseiről. Budapest, Kőleves Étterem, 2020. február 26.

Médiakutató

A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl írásokat. A szerkesztőbizottság munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – duplán anonim peer-review rendszerben bírálja el.

A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány és a Koffein Média Kft. adja ki.

A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.

>> Korábbi lapszámok

Tartalomjegyzék – 2020 tavasz

Köszöntés

Szijártó Zsolt:

Szijártó Zsolt:

Médiakutatás a digitális korszakban

A 70 éves Császi Lajos köszöntése

2008 őszén, ezelőtt több mint 10 évvel jelent meg a Médiakutató című lapban Császi Lajos tanulmánya „Médiakutatás a kulturális fordulat után” címmel (Császi 2008). A szöveg, amely a két évvel később beadott és megvédett akadémiai doktori dolgozatban is alapvető hivatkozási pontként volt jelen, fontos szerepet játszik a magyar médiakutatás történetében (Császi 2010). Azzal a modernista-társadalomtudományi paradigma mentén gondolkodó, elsősorban a média társadalmi-politikai jelentőségét hangsúlyozó felfogással szemben kínált valós alternatívát, amely a magyar médiakutatás mainstream vonulatát szinte a kezdetektől jellemezte. Egy olyan interdiszciplináris és transznacionális kutatási tradíció elméleti, történeti és módszertani rekonstrukcióját végezte el a szerző, amely mindhárom, a tömegkommunikáció kutatását meghatározó nagy modernista irányzattal szembefordult. Egyszerre fogalmazott meg kritikát a frankfurti iskola politikai gazdaságtanra alapuló kritikai társadalomelméletével, a szociológia deskriptív, statisztikai jellegű vizsgálataival és a szemiotika szövegközpontú megközelítéseivel szemben. A Császi-féle új, általa posztmodern-kulturális paradigmának nevezett megközelítés fő újdonsága abban rejlett, hogy a mindennapi élet és a média kapcsolatát állította középpontba, fontos szerepet szánt a populáris kultúra tanulmányozásának, és a média szerepét a kulturális fogyasztás komplexitásában vizsgálta.

Médiakutatás a digitális korszakban

A 70 éves Császi Lajos köszöntése

Médiakutató 2020. tavasz 5-8 o.

Letöltés (PDF)

Emlékezet

Müllner András:

Müllner András:

Önmagunk mássága

A Privát történelem mint a Mass Observationmozgalom magyar változata

E tanulmányban Császi Lajosnak egy korai részvételi antropológiai mozgalomról, a Mass Observationről írott elemzéséből kiindulva egy sajátos magyar példán, a Privát történelem című rövidfilmen keresztül azt vizsgálom, hogyan értelmezhető részvételi kutatásként, illetve „önmagunk kutatásaként” a privátfilm utólagos felhasználása, kisajátítása. Bódy Gábor és Tímár Péter filmje, a Privát történelem esetében egy különleges viszony megkonstruálásáról beszélhetünk: az általuk megrendezett „részvételi kutatás” amatőr résztvevője egy privát filmkészítő, aki 30–50 évvel azelőtt forgatta családi filmjeit, hogy Bódyék filmet vágtak az anyagból. Bartosék önmagukat prezentálták a családi filmezés révén, Bódyék pedig egyrészt a háború előtti archív anyagon megjelenített privát életet, másrészt és áttételesen talán a velük kortárs magyar civil társadalom eredetét, illetve aktuális lehetőségeit kutatták az 1970-es években. A Privát történelem (egyik) alapkérdése az, hogy mik voltak az önreprezentáció eszközei és lehetőségei a háborút megelőző években egy zsidó család számára, és ezen keresztül és tágabban az, hogy mit jelent a privát kép egy autoriter társadalomban.

Önmagunk mássága

A Privát történelem mint a Mass Observationmozgalom magyar változata

Médiakutató 2020. tavasz 11-23 o.

Letöltés (PDF)

Médiahatások

Gálik Mihály:

Gálik Mihály:

Visszhangkamrák és szűrőbuborékok

A hírfogyasztásról szóló vita a digitális hálózati média-ökoszisztéma világában

Az elmúlt három évtizedben mind a közügyekről szóló hírek előállítása és terjesztése, mind fogyasztásuk, használatuk számottevően megváltozott. Az ezredfordulót követően az online platformokon, hírportálokon történő személyes hírválogatás, valamint a felhasználók által előállított hír- és információs tartalmak vizsgálata bekerült a kommunikációkutatások főáramlatába. Nagyjából a 2010-es évek elejére, a Web 2.0-s környezetben a téma kiegészült az algoritmikus hírválogatás vizsgálatával. Az a sokak által vélelmezett és még az ezredfordulón megfogalmazott fordulat, miszerint a hírforrások elérhetőségének bővülésével egyidejűleg de facto beszűkül az egyének figyelmét megragadó, az általuk kiválasztott hírek és információk köre, a mértékadó kutatási eredmények tanúsága szerint nem következett be. Ugyanakkor a visszhangkamra és a szűrőbuborék elnevezéssel közismertté vált metaforák vagy – ha úgy tetszik – hype által leírt jelenség mégiscsak létezik a digitális hálózati hírmédia világában, csak kicsit másként, mint ahogy azt a megfogalmazói előrevetítették.

Visszhangkamrák és szűrőbuborékok

A hírfogyasztásról szóló vita a digitális hálózati média-ökoszisztéma világában

Médiakutató 2020. tavasz 27-35 o.

Letöltés (PDF)

Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:

Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:

Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében

Ez a tanulmány a transznacionális szolidaritás és a közbeszéd összefüggéseit vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy milyen kapcsolat van a médiafogyasztás, a menekültek iránti szolidaritás és a menekültekkel kapcsolatos vélemények kifejezése között olyan emberek esetében, akik két, jelentős eltéréseket mutató nemzeti médiatér hatásainak vannak kitéve, ráadásul maguk is transznacionális mozgásban vannak. A média hatását mind a hagyományos, mind a közösségi média esetében megvizsgáltuk. A szolidaritást kétféleképpen operacionalizáltuk: egyrészt a cselekvések szintjén (szolidáris cselekvésnek tekintve a Németországban végzett menekülteket segítő jótékonykodást, valamint fizetett munkát), másrészt az attitűdök szintjén, a menekültek segítésére irányuló véleményeket véve figyelembe. A Németországban élő magyarok körében végzett survey és interjús vizsgálat eredményei alapján azt az állítást fogalmazzuk meg, hogy a menekültekkel kapcsolatos szolidaritásnak a közvetlen segítő kapcsolatokon túlmutató, véleményformáló hatása van.

Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében

Médiakutató 2020. tavasz 37-54 o.

Letöltés (PDF)

Új média

Mátyus Imre:

Mátyus Imre:

„A Facebook nem fórum”

Közösségi és interakciós diverzifikálódás a FLOSS-közösségekben

A világháló elterjedése az 1990-es években, majd a közösségi médiaplatformok szerepnövekedése a 2000-es évek első évtizedének végén nem pusztán tömegkommunikációs paradigmaváltást eredményezett, hanem mélyebb társadalmi változásokhoz is vezetett. Az elmúlt évtizedekben megtapasztalhattuk, ahogyan a közösségek szerveződésében, működésében egyre nagyobb szerepet játszó új médiaplatformok új típusú közösségeket, új praxisokat eredményeztek. Az új médiapraxisok nem tekinthetők teljesen újnak – sok esetben már meglévő igények, és gyakorlatok kiszolgálására jöttek létre. E tanulmány a nyílt forráskódú szoftverközösségek példáján igyekszik demonstrálni a fenti folyamatokat. Közelebbről a hazai Linux felhasználók online aktivitásán keresztül vizsgálja a különböző platformok szerepváltozását, diverzifikálódást az online közösségek működésében. Arra is igyekszik rámutatni, hogy a közösségek összetételének változása összekapcsolódik az egyes platformokon zajló interakciók modális és tematikus szerveződésével. Az új felhasználók újfajta elvárásai és interakciós szokásai az adott közösségben hagyományosnak számító platformok helyett új felületek és új kommunikációs módok, hangsúlyok bevezetését teszik szükségessé, amelyek jobban alkalmazkodnak az új igényekhez.

„A Facebook nem fórum”

Közösségi és interakciós diverzifikálódás a FLOSS-közösségekben

Médiakutató 2020. tavasz 57-66 o.

Letöltés (PDF)

Glózer Rita:

Glózer Rita:

Instavers

Versolvasás, irodalomkritika és irodalmi közönség a mobilapplikációk korában

A közösségi média korában a teljes irodalmi nyilvánosság átalakulásának részeként az irodalomkritika diszkurzív közegében is alapvető változások zajlanak. Az irodalmi és a kritikai szféra egyszerre látszik tágulni és szűkülni, hiszen miközben az online felületeken kiszélesedik az amatőr kritikai diskurzus, addig a hagyományos nyomtatott fórumok – kritikai lapok, rovatok – rohamos beszűkülése és leépülése zajlik, és az ígéretesen induló amatőr online irodalomkritika is inkább csak a kritikai gyakorlat laicizálódását és popularizálódását eredményezi. Ezek az ellentmondásos folyamatok kultúrszociológiai keretben értelmezhetők mind a frankfurti iskola magaskultúra–populáris kultúra-megkülönböztetését, mind az angolszász highbrow–middlebrow–lowbrow különbségtételt alapul véve, a médiaoptimista megközelítés pedig demokratizáló potenciáljuk vizsgálatára ösztönözhet. Az alábbiakban egyetlen médiafelületre fókuszálva azt vizsgálom, hogy a megfigyelt folyamatok miképpen eredményezik az irodalomfogyasztás és a műkritika leegyszerűsített, könnyen fogyasztható formáinak kialakulását, az irodalom valamiféle „visszafolklorizálódását”, illetve a vonatkozó gyakorlatoknak a magaskultúrától a populáris mémkultúráig terjedő spektrum mentén való szerveződését.

Instavers

Versolvasás, irodalomkritika és irodalmi közönség a mobilapplikációk korában

Médiakutató 2020. tavasz 67-77 o.

Letöltés (PDF)

Guld Ádám:

Guld Ádám:

„A sztárok mindenhol ott vannak”

A 360 fokos ismertség jellemzői egy kvalitatív közönségkutatás tükrében

A sztárok világában régóta megfigyelhető trend, hogy a legsikeresebb szereplők egyszerre több platformon vannak jelen. Ugyanakkor a digitális média korszakában szinte korlátlan lehetőségek nyílnak a hírnév exportjára, a médiában megszerzett népszerűség kiterjesztésére és megerősítésére. Ezzel együtt az ismertségipar működése is egyre összetettebbé válik. A különböző offline, online és non-media megjelenések tudatos menedzselése ma már elengedhetetlen feladat a jobb láthatóság megteremtéséhez, aminek egyre gyakoribb célja a teljes, 360 fokos jelenlét elérése. Ezzel összefüggésben joggal tehetjük fel, hogy az említett folyamatok komoly változásokat eredményeznek a rajongói kultúrák és a felhasználói gyakorlatok terén. Vajon kiket és milyen felületeken követnek ma a rajongók? Hogyan reagál a közönség arra, hogy a sztárok minden felületen jelen vannak? Hogyan módosul emiatt a követői aktivitás? Az alábbi tanulmányban elsősorban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.

„A sztárok mindenhol ott vannak”

A 360 fokos ismertség jellemzői egy kvalitatív közönségkutatás tükrében

Médiakutató 2020. tavasz 79-92 o.

Letöltés (PDF)

Pólya Tamás:

Pólya Tamás:

A videojátékok mint történetmesélő mászókák és a médiaszöveg-fogalom

Az olvasat átértelmeződése és a narratíva másodrendűsége egy ergodikus médiumban

A videojátékok nem hagyományos médiaszövegek. Lehet ugyan történetük (narratívájuk), ám az másodlagos a lényegüket képező szimulációs és interaktív jelleghez képest. E tanulmány kérdése az, hogy a digitális játékoknak a szimulációs-interaktív avagy ergodikus természete mennyire teszi lehetővé médiaszövegként való elemzésüket, ha a médiaszöveget mediatizált formában megjelenő, a valóság narratív és ideológiai szempontokból értelmezhető/értelmezett konstrukciójának tekintjük. A videojátékok esetében az „olvasás” és az „olvasat” fogalma kissé félrevezető, mivel jelentős részük jobban hasonlít egy játszótéri mászókához vagy akadálypályájához, gondolkodtatóbb változataik pedig a megoldandó matematikai példákhoz, mint egy regényhez vagy mozifilmhez, márpedig mászókákról sem szokás ideológiai vagy morális olvasatot kialakítani; annál inkább igénylik a használóik motoros ténykedését és a történetértelmezéstől eltérő cselekvését. E tanulmány érinti a hagyományos médiaszöveg fogalmát, érvel a videojátékok újfajta, ergodikus szövegtípushoz tartozása mellett, és a figyelmi fókusz eltolódásának elgondolásával igyekszik finomítani a videojátékok szimulációs hermeneutikáján.

A videojátékok mint történetmesélő mászókák és a médiaszöveg-fogalom

Az olvasat átértelmeződése és a narratíva másodrendűsége egy ergodikus médiumban

Médiakutató 2020. tavasz 93-104 o.

Letöltés (PDF)

Médiatörténet

Hermann Veronika – Keszeg Anna:

Hermann Veronika – Keszeg Anna:

Daliás idők

A hatvanas évek iránti nosztalgia konvergens médiaterei

A nosztalgia egyéni és közösségi aspektusainak társadalomtudományos elemzése nemcsak az egykori én iránti vágy vagy a privát és a közösségi ellentmondásának kiemelését helyezi középpontba, hanem általánosságban beszél a múlt újragondolásáról és elbeszélhetőségéről. A nosztalgiát narratív szervezőelemként működtető médiaszövegek textuális és rituális funkciókkal telítődve hozzák létre a temporalitás olyan metaterét, amelyben kép és szöveg a nosztalgikus tapasztalat létrehozásának szolgálatába áll. A nosztalgia egyéni és társadalmi tapasztalatának rögzítése gyakran válik térszerűvé, ellentmondva ezzel mindkét médium hagyományos működésmódjának. A nosztalgia topográfiája a múltat nemcsak időben, hanem térben is elbeszélhetővé teszi, az otthonosságot a bejárhatósággal ötvözve. Tanulmányunkban a populáris kultúra regiszterébe tartozó különféle médiaszövegeken keresztül azt szeretnénk bemutatni, miként osztja fel a nosztalgia újra az időt a jelenben, fogyasztási gyakorlatokon keresztül megkonstruált fiktív és az ezzel folyamatosan ütköző történeti múlt keresztmetszetében. A nosztalgiagyakorlatok elemzésére választott terepet az 1960-as évek és azok nosztalgikus médiamegjelenítései jelentik. Az egyik esetpélda 1968 megjelenítése a kortárs divat médiatermékeiben (főként a Gucci divatház tartalmaiban), a másik George Lucas American Graffiti (1973) című filmje, amely az 1970-es években készült, az 1960-as években játszódik, stilárisan pedig az 1950-es éveket idézi meg, egy eleve nosztalgikusnak felépített narratívában.

Daliás idők

A hatvanas évek iránti nosztalgia konvergens médiaterei

Médiakutató 2020. tavasz 107-114 o.

Letöltés (PDF)

Havasréti József:

Havasréti József:

Pécs az „új hullám” évtizedében: a nyolcvanas évek

E tanulmány a pécsi underground-alternatív kultúra egyik meghatározó időszakával foglalkozik. A nyolcvanas évek emblematikus törekvéseit (new wave zene, transzavantgárd képzőművészet, posztmodern irodalom) olyan példák alapján mutatja be, mint a popzene, a performansz-művészet, az alternatív sajtó, a design.

Pécs az „új hullám” évtizedében: a nyolcvanas évek

Médiakutató 2020. tavasz 115-122 o.

Letöltés (PDF)

Tófalvy Tamás:

Tófalvy Tamás:

Összeköthető-e a magyar tartalomszolgálatás társadalomtörténete és az angolszász médiatörténeti hagyomány?1

„A munka ezen a területen éppen csak elkezdődött: sokkal többre lenne szükség” – írja Fred Turner (2017) az internet nem-amerikai, helyi kultúrtörténeteinek feltárásáról. És valóban, bár a digitális média angolszász és főként Egyesült Államokbeli múltja aránylag gazdagon dokumentált és feltárt (lásd Boczkowski 2004), a peremvidékek – legyen az az úgynevezett Globális Dél vagy éppen Közép-Kelet Európa – digitális történelmeiről nem sokat tud a társadalomtudomány. Tanulmányomban a magyar digitális média (azon belül is a tartalomszolgáltatás) társadalomtörténetének megírhatóságával kapcsolatban egyetlen módszertani kérdést szeretnék feltenni. Egy, a közelmúlt történelmének részét képező és több tudományág, hagyomány által vizsgált terület kutatása milyen kapcsolatban állhat az angolszász társadalom- és kultúrtörténeti, technológia- és médiatörténet-írás paradigmájával?

Összeköthető-e a magyar tartalomszolgálatás társadalomtörténete és az angolszász médiatörténeti hagyomány?1

Médiakutató 2020. tavasz 123-130 o.

Letöltés (PDF)

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink