A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl írásokat. A szerkesztőbizottság munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – duplán anonim peer-review rendszerben bírálja el.
A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány és a Koffein Média Kft. adja ki.
A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.
Az online agresszió pszichológiai háttere
Az önértékelés, a társas figyelem és az énvédelem integrált modellje
Az online agresszió az egyik legjelentősebb társadalmi és kommunikációs probléma a digitális nyilvánosságban, amelynek hátterét számos pszichológiai és kommunikációelméleti megközelítés vizsgálta már. Tanulmányunk célja egy integrált pszichológiai modell kidolgozása, amely az online agressziót az önértékelés szabályozása, a társas figyelem iránti szükséglet és az énvédő mechanizmusok összefüggésében értelmezi. Kiindulópontunk az, hogy a digitális platformok nem új pszichológiai szükségleteket hoznak létre, hanem a társas összehasonlítás, az önbemutatás és a társas visszajelzések sajátos működése révén felerősíthetik a meglévő motivációkat. A modell központi eleme a figyelemre méltóság szükséglete, amelynek a digitális környezetben kialakuló kontingens formája hozzájárulhat az önértékelés sérülékenységéhez és a torzult társas összehasonlításhoz. Ezek különböző frusztrációs folyamatokat – összehasonlítási, figyelmi, státus- és identitásfrusztrációt – indíthatnak el, amelyek aktiválhatják az énvédő mechanizmusokat. Az online agresszió e folyamat egyik lehetséges, rövid távon feszültségcsökkentő, hosszabb távon azonban maladaptív kimenete. A modell empirikusan tesztelhető feltevéseket kínál, és további kutatási irányokat jelöl ki.
Kulcsszavak: énvédelem, frusztráció, integrált modell, online agresszió, társas összehasonlítás
A platformdesign és az algoritmikus környezet szerepe a serdülők problémás közösségimédia-használatában
A jelen tanulmány azt vizsgálja, milyen pszichológiai és médiatechnológiai folyamatokon keresztül kapcsolódhatnak a közösségimédia-platformok design- és algoritmikus sajátosságai a serdülők problémás médiahasználatához. Az integratív szakirodalmi áttekintés a problémás közösségimédia-használat fogalmát, a platformaffordanciákat, a jutalmazáson alapuló tanulást és a szokásképződést, továbbá a természetes megállási pontok ritkulását és az algoritmikus személyre szabást tekinti át. Külön figyelmet kapnak a serdülőkori fejlődési sajátosságok, az egyéni sérülékenységek és a mentális egészségi kimenetek. A rendelkezésre álló eredmények alapján az látható, hogy a platformdesign alakíthatja a használat folyamatosságát és az önszabályozás feltételeit; a hosszabb távú oksági kapcsolatok bizonyítékai viszont korlátozottak. Mindez többtényezős értelmezést indokol, azt jelezve, hogy a megelőzés kiterjed az egyéni és a társas környezetre, a platformok kialakítására és a szabályozásra is.
Médiajog és -etika új perspektívában II.
E tanulmány a generatív mesterséges intelligencia hivatásos újságírók és hagyományos hírszervezetek általi alkalmazásának jogi kérdéseit vizsgálja, különös tekintettel a szerzői jogra, a jogellenes tartalomért viselt felelősségre és a véleménynyilvánítás szabadságára. Az uniós szabályozás, a szakirodalom és a nemzetközi jogviták elemzésével elkülöníti a tanítóadatok felhasználásának, a modellek finomhangolásának és a generált tartalmak védelmének kérdéseit. Bemutatja a médiavállalatok licencelési és peres stratégiáit, valamint az emberi alkotói közreműködés jelentőségét a szerzői jogi védelem szempontjából. A felelősségi viszonyokat a fejlesztők, a kiadók és az újságírók tevékenysége és a rendszer működésére gyakorolt hatásuk alapján tárgyalja. Bemutatja, hogy az automatizálás nem helyettesítheti a szerkesztői felelősséget: a jogszerű és etikus alkalmazáshoz emberi ellenőrzésre, az újságírói források védelmére és világos szerkesztőségi szabályokra van szükség.
Kulcsszavak: generatív mesterséges intelligencia, média, MI-törvény, szerzői jog, újságírás
Interpretáció, hermeneutika és a nagy nyelvi modellek
E tanulmány a mesterséges intelligenciát az interpretáció filozófiai problémájának újragondolására használja fel. Amellett érvel, hogy nem az a döntő kérdés, hogy interpretál-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy miért éljük meg interpretációként a vele folytatott párbeszédet akkor is, amikor a másik oldalon nincs emberi tudat. Max Weber, Marcel Mauss, Norbert Elias, Clifford Geertz, Hans-Georg Gadamer és a hermeneutikai történetírás néhány meghatározó felismerésére támaszkodva arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az interpretációt, hanem olyan technológiai közeget hoz létre, amely új fényben mutatja meg a megértés emberi feltételeit.
Angyalffy Dávid – Németh Renáta – Buda Jakab
Az Index nyelvezetének vizsgálata a 2020-as tulajdonosváltást követően gépi tanulási módszerekkel
A szerkesztéspolitikai változások kvantitatív kimutatása a számítási módszerek fejlődésével a médiakutatás fősodrának eszköztárába emelkedett. Kutatásunk az Index tartalmainak változását vizsgálja a 2020-as tulajdonosváltást követően, gépi tanulási módszerekkel. Proxy-alapú megközelítést alkalmaztunk: három, a szöveg különböző sajátosságaira érzékeny modellt tanítottunk be a HVG és az Origo 2019-es, illetve 2021-es belföldi cikkein, majd a betanított modellekkel az Index azonos időszakból származó cikkeit soroltattuk be HVG-szerű, illetve Origo-szerű csoportokba. Az eredmények arra utalnak, hogy az Index bizonyos nyelvi-szövegszintű mintázatokban közelebb került az Origo referenciakorpuszához. Az interpretálhatósági elemzés azonosította az eltolódás stilisztikai és tematikus markereit is.
Kulcsszavak: gépi tanulás, sajtónyelv, természetesnyelv-feldolgozás, tulajdonosváltás
A közszolgálatiság társadalmi, intézményi és digitális feltételei
E szakpolitikai tanulmány a magyar közszolgálati média megújításának három, egymással összefüggő dimenzióját vizsgálja: a társadalommal való kapcsolat intézményesítését, a függetlenség és az elszámoltathatóság garanciáit, valamint a közszolgálati feladat digitális teljesítésének feltételeit. Kiindulópontja az, hogy a digitális korszakban a közszolgálatiság nem írható le pusztán intézményi státussal vagy meghatározott tartalomtípusok előállításával. A közmédia közfeladata csak akkor teljesülhet hitelesen, ha tartós, kölcsönös és bizalomra méltó kapcsolatot képes fenntartani a társadalom különböző csoportjaival. A tanulmány e kapcsolati megközelítésből vezeti le a társadalmi szükségletek rendszeres feltárására és visszacsatolására, az intézményi autonómia megerősítésére, továbbá a technológiai autonómiára, a digitális láthatóságra és a közszolgálati ajánlórendszerekre vonatkozó szabályozási következtetéseket.
Kulcsszavak: digitális média, elszámoltathatóság, közmédia, közszolgálatiság, szerkesztői függetlenség
‘Soft Power’ in the Twisted Mirror of Disinformation and Propaganda
This paper investigates the role and importance of “soft power” elements in the dissemination of disinformation and propaganda. It highlights the differing approaches adopted by democratic countries and authoritarian regimes towards the concept of soft power. The analysis focuses on the instrumentalisation of soft power elements such as the media, culture, religion, education, and science in the spreading of disinformation and propaganda, illustrated through the example of Russia and the Russkiy Mir concept. The paper concludes that strategies designed to counter disinformation and propaganda should extend beyond fact-checking and the improvement of media literacy, adopting instead a more comprehensive and holistic framework. Such strategies should also encompass the safeguarding of the values targeted by information attacks. Finally, the author proposes a series of measures that states may implement to counter Foreign Information Manipulation and Interference (FIMI).
Keywords: soft power, disinformation, propaganda, Russkiy Mir, human rights

2025
November
Szamizdat a nyolcvanas években. Jakab Lajossal Bajomi-Lázár Péter beszélget.
2024
Április
"A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március
A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
Január
Ment-e a világ előbbre a computerek által?
2015
Április
„Szomszédok közt” -- Kovács M. Andrással és Lányi Balázzsal Bajomi-Lázár Péter beszélget
2014
Október
Epizódok a budapesti gettó
történetéből. Surányi Andrással és Örkény Antallal Mátay Mónika beszélget
2010
Szeptember
Pártosság vagy pártatlanság?
A mai magyar média. Médiakutató Pódiumbeszélgetés.
2009
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként 2000 óta adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43