Médiakutató

A Médiakutató 2000 ősze óta negyedévente megjelenő médiatudományi folyóirat, amely a médiakutatás valamennyi megközelítésében közöl írásokat. A szerkesztőbizottság munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőbizottság – alkalmanként külsős szakértők segítségével – duplán anonim peer-review rendszerben bírálja el.

A Médiakutatót a Médiakutató Alapítvány és a Koffein Média Kft. adja ki.

A Médiakutató tagja a közép- és kelet-európai média-folyóiratok hálózatának.

>> Korábbi lapszámok

Tartalomjegyzék – 2022 tavasz

Dezinformáció

Bódi Jenő – Polyák Gábor – Urbán Ágnes:

Bódi Jenő – Polyák Gábor – Urbán Ágnes:

Az álhír fogalmának átalakulása a közszolgálati híradóban

A Hirado.hu álhírekkel kapcsolatos tartalmainak elemzése 2010–2020

Magyarországon 2020-ban, a koronavírus-járvány megjelenése után azt figyelhettük meg: a kormányzati kommunikáció mindennapos elemévé vált, hogy a kormánnyal szemben kritikus médiát álhírek létrehozásával vádolja. Ez a a populista politika jellemző eszköze. Ráadásul Magyarországon új színezetet is kapott: az álhír-vádakat ellenzéki politikusokkal szemben is alkalmazták. Ez az elemzés a magyar közszolgálati média hírportálja, a Hirado.hu felületén vizsgálja, hogyan jelentek meg az álhírekre vonatkozó tartalmak az elmúlt évtizedben. Nem az ott esetleg megjelenő álhírekkel foglalkozunk, hanem azzal, hogy a Hirado.hu cikkei alapján mit jelent ez a fogalom a közbeszédben, és miként alakultak át jelentései időközben; megjelentek-e például 2020 előtt a médiára és a hazai ellenzékre irányuló populista álhírvádak?

Az álhír fogalmának átalakulása a közszolgálati híradóban

A Hirado.hu álhírekkel kapcsolatos tartalmainak elemzése 2010–2020

Médiakutató 2022. tavasz 7-26 o.

Letöltés (PDF)

Szólásszabadság

Bátorfy Attila:

Bátorfy Attila:

Felvásárolt nyilvánosság

A támogatott beszéd problémája és a magyar kormány hirdetési gyakorlata1

A tanulmány az amerikai alkotmányjogban ismert támogatott beszéd fogalma és az általa generált, a sajtóés szólásszabadságot érintő problémák alapján vizsgálja a magyar kormány médiatámogatási gyakorlatát, azon belül is különösen az állami hirdetéseket. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kormány(párt) szólás- hoz való joga mely pontokon ütközik az állampolgárok alapjogaival és a nyilvánosság érdekeivel. Az amerikai alkotmányjogi értelmezésekből és kommentárokból indul ki, majd az állami hirdetések piacon belüli versenytorzító szerepét a közgazdasági szakirodalom alapján elemzi. Amellett érvel, hogy az eddigi szakirodalom elméleti következtetéseit a magyar példa meghaladta. Végül arra a következtetésre jut, hogy a magyar kormány állami hirdetéseken keresztül megvalósuló támogatott beszéde számos alapjogot sérthet, amit egy későbbi szabályozásnál figyelembe lehet venni.

Felvásárolt nyilvánosság

A támogatott beszéd problémája és a magyar kormány hirdetési gyakorlata1

Médiakutató 2022. tavasz 29-43 o.

Letöltés (PDF)

Gosztonyi Gergely:

Gosztonyi Gergely:

A cenzúra tipizálása a politikai cenzúra rövid történetének tükrében

A cenzúra története egyidős az emberiség történetével, ám a magyar nyelvű cenzúraelméleti és cenzúratörténeti összefoglalók jelenleg nem tartoznak a kutatások fősodrába. A cenzúra pontos mibenlétére számtalan definíció létezik, de egységesen elfogadottról nem tudunk számot adni. Jelen tanulmány célja így a cenzúra leggyakoribb formájának diakronikus elhelyezése, amit elméleti és történeti környezetbe ágyazva végez el. A Green–Karolides- és a Jones-féle cenzúra-világenciklopédiákban foglalt több ezer esetet alapul véve e tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a köznyelvben megfogalmazott cenzúra kifejezést árnyalja, és olyan tipológiát állítson fel, amely segíthet megérteni, a múltban mikor és milyen okokból történt meg a nyilvánosságnak szánt különféle tartalmak tiltása. A tanulmány az ókortól a 20. század végéig mutatja be a legfontosabb cenzurális elméletek mellett a tartalomkorlátozás gyakorlati megvalósulásainak megjelenési formáit is.

A cenzúra tipizálása a politikai cenzúra rövid történetének tükrében

Médiakutató 2022. tavasz 45-57 o.

Letöltés (PDF)

Politikai kommunikáció

Egres Dorottya:

Egres Dorottya:

„Trágárka” a politikai elit ellen

A politikai modortalanság diszkurzív szankcionálása Nagy Blanka ügyében

A gimnazista Nagy Blanka trágár kifejezésekkel üzent a hatalmon lévő politikai elitnek a túlóratörvény ellen rendezett tüntetésen 2018-ban Kecskeméten. Írásomban a politikai kommunikáció területén azonosítható normasértő modortalanság egy esetét tárom fel, kitérve a diszkurzív szankcionálás szituatív és kontextusfüggő jellegére, valamint a politikai elköteleződések általi vezéreltségére. A keretelemzés módszertanát alkalmazva azt vizsgálom, hogyan keretezik és szankcionálják diszkurzív módon a szónoklatot egyrészt a legolvasottabb online sajtóorgánumokban, másrészt azok közösségimédia-oldalain, a megosztott cikkekhez fűzött kommentekben. Kutatásom eredményei szerint a pozitív keretezés esetében a modortalanság támogatása a szónoklat címzettjeihez köthető, a negatív keretezés esetében az elutasítás elsősorban a szónok személyére vezethető vissza.

„Trágárka” a politikai elit ellen

A politikai modortalanság diszkurzív szankcionálása Nagy Blanka ügyében

Médiakutató 2022. tavasz 61-70 o.

Letöltés (PDF)

Német Szilvi:

Német Szilvi:

A főáram elfoglalása – politikai agitáció és posztmodern képi eszközökta természetes nyelvfeldolgozással

Az internetes mémek egy lehetséges kultúrtörténete

A tanulmány az internetes mémek kultúrtörténetével és politikai célú felhasználásával foglalkozik. Történeti áttekintésen keresztül mutatja be, hogy az online kommunikációt ma meghatározó képalkotó technikák már az avantgárd óta részét képezik a különböző művészeti és társadalmi mozgalmak eszköztárának. A szöveg példákon keresztül elemzi azokat a vizuális stratégiákat, amelyek a múlt század folyamán elsősorban baloldali projektekhez kapcsolódtak, majd kitér arra a fordulatra, amelynek eredményeként ugyanezek az eszközök az ezredfordulót követően már a jobboldali mozgalmak kibontakozását (is) elősegítik az online nyilvánosságban.

A főáram elfoglalása – politikai agitáció és posztmodern képi eszközökta természetes nyelvfeldolgozással

Az internetes mémek egy lehetséges kultúrtörténete

Médiakutató 2022. tavasz 71-86 o.

Letöltés (PDF)

Vizuális kommunikáció

Kuttner Ádám:

Kuttner Ádám:

A kortárs multimédia-alkalmazások lehetséges vizsgálati módszere a kiállítási kommunikációban

Napjainkban a múzeumokban számos különféle kiterjesztett- és virtuálisvalóság-technológiára épülő alkalmazással találkozhatnak a látogatók. Jelenleg azonban még kevés olyan értékelési módszer áll a szakemberek rendelkezésre, amelynek segítségével a kiállítási kommunikáció szempontjából tudnák elemezni és értékelni ezeket az eszközöket. Tanulmányomban egy olyan, a vizuális keretezés módszertanára épülő lehetséges vizsgálati és értékelési módszert mutatok be, amely 2021-ben 47 fő részvételével a budapesti Ludwig Múzeumban zajlott le. A kutatás eredményei remélhetőleg hozzájárulnak a hasonló vizsgálatok és értékelési módszerek fejlesztéséhez.1

A kortárs multimédia-alkalmazások lehetséges vizsgálati módszere a kiállítási kommunikációban

Médiakutató 2022. tavasz 89-98 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

Béni Alexandra:

Béni Alexandra:

Egy kommunikációs modell mind felett?

Charles Forceville Visual and Multimodal Communication – Applying the Relevance Principle című könyvéről1

„Általánosan elismert igazság, hogy a vizuális információ egyre nagyobb szerepet játszik a modern kommunikációban” 2 – kezdi Charles Forceville Visual and Multimodal Communication – Applying the Relevance Principle című könyvének gondolatmenetét. A holland kutató legújabb monográfiájának célja az, hogy bemutassa a relevanciaelmélet alkalmazhatóságát a vizuális és a multimodális diskurzusban, olyan átfogó elméleti keretet biztosítva, amelybe a vizuális elemzések is beágyazhatók. A szerző meggyőződése, hogy a relevanciaelmélet a (média)kommunikáció inkluzív elméletévé fejlődhet. Bizonyításképp Forceville az elmélet finomítását, adaptációját és kiterjesztését javasolja, aminek gyakorlati szemléltetéséhez egyebek mellett a reklámok, a politikai karikatúrák és a képregények területéről hoz esettanulmányokat. A könyv Forceville korábbi, a multimodalitás kérdéseivel foglalkozó munkáin alapul (Forceville 1996, 2006, 2014), és tovább erősíti a szerző vezető szerepét a vizuális és a multimodális diskurzusok értelmezését és értékelését szolgáló kognitivista elméletek területén.

Egy kommunikációs modell mind felett?

Charles Forceville Visual and Multimodal Communication – Applying the Relevance Principle című könyvéről1

Médiakutató 2022. tavasz 101-102 o.

Letöltés (PDF)

Gödri Rita:

Gödri Rita:

Sokszínű internet

Tófalvy Tamás A magyar internet történetei című tanulmánykötetéről

A Tófalvy Tamás szerkesztette A magyar internet történetei című tanulmánykötet a Typotex Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. A könyv a hazai digitális kultúra és az online média feldolgozásával kapcsolatos hiányosságokat igyekszik pótolni, és reflektál arra is, hogy „habár fizikailag ténylegesen egy internet létezik, a valóságban azonban társadalmi és kulturális értelemben számtalan párhuzamos internetek élnek egymás mellett” (8. o.).

Sokszínű internet

Tófalvy Tamás A magyar internet történetei című tanulmánykötetéről

Médiakutató 2022. tavasz 103-104 o.

Letöltés (PDF)

Gódány Nikoletta:

Gódány Nikoletta:

A konzervatív és nacionalista politikai rendszer és a média által közvetített nőtípusok a Horthy-korszakban

Balázs Sipos: Women and politics: nationalism and femininity in interwar Hungary

Bár a magyarországi nőtörténettel és a társadalmi nemek történetével foglalkozó kutatások tartalmaznak médiatörténet-írást vizsgáló írásokat, a média ezekben mint forrás és nem mint kutatási téma szerepel. Sipos Balázs részben ezt a hiányt pótolja jelen munkájával, amelyben a női szerepeket és a nőiességet tárgyaló médiaszövegeket vizsgálja. Feltételezése szerint a kettős monarchia liberális rezsimjének megszűnését követően, a jobboldal és a nacionalista autoriter rend idején a nőiesség részben vagy teljesen ellentmondó konstrukciói ütköztek egymással a médiában. Women and politics: nationalism and femininity in interwar Hungary című kötetében arra a kérdésre keres választ, hogy milyen hatással volt az 1920 utáni konzervatív politikai fordulat a nőiesség jelentésére és az új nők imázsára, továbbá a külföldi médiumok közvetítette eszmék és értékrendszerek milyen mértékben formálták és alakították a magyarországi társadalmat.

A konzervatív és nacionalista politikai rendszer és a média által közvetített nőtípusok a Horthy-korszakban

Balázs Sipos: Women and politics: nationalism and femininity in interwar Hungary

Médiakutató 2022. tavasz 105-106 o.

Letöltés (PDF)

Mátyus Imre:

Mátyus Imre:

Van-e terem ebben az osztályban?

Szűts Zoltán A digitális pedagógia elmélete című könyvéről

Szűts Zoltán könyvének szerzői előszava Stanley Fish írására utalva azt a kérdést teszi fel, „van-e tanár ebben az osztályban?” (13. o.). E recenzió címe részben erre, részben pedig a digitális pedagógia egyik alaptapasztalatára kíván utalni: arra, ahogyan a digitalizáció egyre elkerülhetetlenebb terjedése megváltoztatja az oktatás hagyományosan kiépült infrastrukturális, szervezeti és tartalmi kereteit. A digitális pedagógia alapélménye a hálózati kommunikáció fejlődésének hatására megtapasztalt delokalizálódás és mediatizáltság. Az osztályterem – amely a kötetben is fontos fogalommá válik – érzékletes metaforáját kínálja ennek a változásnak. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök elterjedésével a terem funkciói, „határai” kiterjedtebbek lesznek – az osztályterem egy kevésbé konkréten megfogható, digitális keretté válik, amelyben a hagyományos tantermi funkciók nem vagy csupán változtatásokkal működnek.

Van-e terem ebben az osztályban?

Szűts Zoltán A digitális pedagógia elmélete című könyvéről

Médiakutató 2022. tavasz 107-109 o.

Letöltés (PDF)

Médiakutató podcast
Támogass adód 1%-ával

A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 20. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben. Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat! A szerkesztőség

Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink