Médiakutató

Lábjegyzetek

Hargitai Lilla: Érez vagy gondolkodik a magyar választópolgár?

1 Elemzésem egyes részletei elhangzottak a tihanyi Média Hungary konferencián 2002. május 14-én.
2 Az attitűd diszpozíció, az ember olyan tulajdonságaira utal, amelyek alapján gondolatai, érzései és talán cselekvés-tendenciái szerveződnek egy pszichológiai tárgyra vonatkozóan. A politikai attitűd relatíve tartós politikai irány bizonyos politikai tárgyakkal szemben. Amikor politikai attitűdökről, azok kutatásáról beszélünk, mindig arról szólunk, amit az emberek politikának neveznek: struktúrák, szerepek, folyamatok és a kormányzás politikáinak összességét (Smith 1996).
3 A társadalmi kommunikáció egyik meghatározó, talán legfontosabb eleme; politikai eszmék, ideológiák népszerűsítésére vonatkozó tevékenységek összességét jelenti (Boros 1992).
4 A politikai kommunikáció megvalósításának komplex módszere. Alkalmazása a kommunikációs folyamat valamennyi elemének vizsgálata során keletkezett értékeket egymással szoros kölcsönhatásban, a kommunikációs cél állandó szem elótt tartásával, a legjobb kommunikációs hatás elérésére irányulva, egy meghatározott politikai cél elérését célozza meg és éri el (Boros 1992).
5 A politikai reklám nem más, mint a politikai kampányok során kifejtett ismertető tevékenységek összessége, abban az értelemben, ahogyan a politikai üzeneteket kifejezésre juttatják, képi, írásbeli vagy verbális módon, és ahogyan ezeket az üzeneteket célba juttatják a média segítségével (Boros 1992).
6 Az aVB választáson való részvételre felszólító kampányát éppen ezért a szlogenért több támadás is érte: a szlogen ugyanis egybecsengett a Fidesz „A Tett első, a szó második” című hirdetésével.
7 A Kodolányi János Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola és az Iparművészeti Egyetem hallgatói körében végzett saját felmérésem szerint.
8 Az ORTT Műsorfigyelő és -elemző Szolgálata a választás másnapján, 2002. április 8-án 400 fős telefonos felmérést végzett a budapestiek körében. A felmérés eredményei között szerepel ez az adat.
9 Public relations: „a kölcsönös megértés folyamatos elősegítése egy szervezet és annak közönsége között” (Boros 1992).