Buzder Lantos Gábor: EstFM
| 1 | Az itt közölt esettanulmány hosszabb változata első helyezést ért el a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciájának Médiagazdaságtan szekciójában. A Médiakutató szerkesztősége és a Pesti Est médiavállalat közötti formális és informális kapcsolatok a dolgozat létrejöttet, mondanivalóját és végső formáját semmilyen módon nem befolyásolták – a szerk. |
| 2 | Pálinkás-Szűcs Róbert, 2002. február 21., Csillag János, 2002. február 28., Erdélyi Zsolt, 2002. március 21. Az információgyűjtés és a dolgozat megírásának idején más elfoglaltságaik miatt nem tudtam találkozni a többségi tulajdonosokkal, Melis Andrással és Lang Andrással, ezért az ő álláspontjuk a rádióval kapcsolatos kérdésekben a többi interjúkban elhangzottakból, illetve másodlagos forráselemzések anyagaiból áll össze. |
| 3 | Külön köszönetet szeretnék mondani Kajári Zsófiának, aki a dolgozat megírásában segítségemre volt. |
| 4 | Az ORTT hatásköreit és felelősségét a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1. törvény rögzíti. A törvény legfontosabb eleme, hogy általa Magyarországon is megvalósul az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók, televíziók kettős rendszere. A rádiókra vonatkozó szabályozás szerint a műsorstruktúrának úgy kell kialakulnia, hogy a napi műsoridő minimum tíz százaléka közszolgálati legyen. A törvény szerint az a közszolgálati műsorszám, amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgálja (2.§. 19.). |
| 5 | Az EstFM versenytársai közül mindenképp említést érdemel a Roxy, a Rádió1, a Radio Deejay, a BridgeFM, az Infórádió és a Klubrádió. A fővárosi piac erősen túltelített, sok rádióállomás verseng egy kis célcsoport kegyeiért. Ugyanakkor a fővárosi célcsoportot tekintve elmondható, hogy ez a szegmens a legjobban eladható, mivel fogyasztási szokásit, jövedelmét tekintve megfelelő célcsoportja a hirdetőknek. Ez a magyarázata annak a ténynek is, hogy a regionális kereskedelmi rádiók tolonganak a fővárosi frekvenciákért, míg a vidéki nagyvárosokban sokkal kevesebb rádió működik, sokkal kisebb költségvetéssel. Az iparágban két, többé- kevésbé összefüggő szűk keresztmetszet van: a hallgatók, mint elérendő célközönség és a hirdetési szerződések, mint megszerzendő bevételek. A hirdetési bevételek fontos jellemzője a magyar rádiós piacon, hogy sokkal kisebb arányban tervezik a cégek a hirdetési költségtervezéskor a rádiót, mint a televíziót vagy nyomtatott sajtót. A reklámtortából a rádiós iparág összességében hozzávetőleg hét-nyolc százalékkal részesedik, ami hat-hét milliárd forintos iparági bevételt jelent (Világgazdaság, 2002. március 13.). |
| 6 | 2001. július 13. |
| 7 | Napi Gazdaság, 2001. április10. |
| 8 | A tipikus EstFM hallgató diplomás vagy felsőoktatási tanulmányit végző középosztálybeli fiatal. Elutasítja a „plasztik” tömegkultúrát, annak magyarországi megjelenését. Egyéni véleményt alkot, de ezt képes változtatni, nyitott az újdonságokra. Preferálja a szókimondó, őszinte hangvételt, a kritikus hozzáállást. Érdeklődik az alternatív, underground kikapcsolódási formák iránt. Jövedelmét tekintve az átlagosnál jobb helyzetben van, de fogyasztási szokásai sajátosak: magas a reklámkerülése, -elutasítása. A reklám-elutasítás vezethet oda, hogy az elutasító tartósan mellőz olyan médiumokat, amelyekben a reklámarány magas. Ez hirdetési szempontból hátrányos, és erősen leszűkíti a reklámozható termékek körét, valamint a reklámozásra fordítható idő hosszát is. |