Benda Klára: Minerva komputerbe költözik
| 1 | A program gazdája a MATÁV Oktatási Igazgatósága. |
| 2 | Itt nem csupán a magam, hanem a projekt kigondolói és tudományos gazdái, Magyar Gábor, György Péter, Csepeli György nevében is beszélhetek, köszönetet mondva egyben a tananyagot kidolgozó tanároknak és technologizáló kollégáimnak, akikkel fegyelmezetten, zokszó nélkül tapogatóztunk előre az online oktatás sűrű setét erdejében, módszertanilag járatlan, ki nem taposott utakon. Külön hálával tartozom az oktatók és segítőik közül Fokasz Nikosznak, Maródi Máténak, Dessewffy Tibornak, Pintér Róbertnek, Mátay Mónikának, Németh Dezsőnek, Imre Sándornak és a technológiai hátteret fejlesztő Gál Roland Ádámnak. |
| 3 | Írásomban saját elképzeléseinkről beszélve az interneten megvalósuló oktatást online, illetve hálózati oktatásként, és nem e-learningként aposztrofálom, mert az utóbbi kész, bevált megoldásokra és elméleti megalapozottságra utal. |
| 4 | A kurzus felépítéséről, jövőjéről, intézményi hátteréről, az oktatott témákról ebben az írásban nem akarok szólni; ezekről a kérdésekről alakuló internetes honlapunkon, a https://edu.matav.hu/media címen igyekszünk információt nyújtani, s innen kiindulva az oktatási környezetbe és egy-egy téma erejéig a tantárgyakba is bepillanthatnak az érdeklődők, a vendégként iskolánkba látogatóknak egységesen kiutalt felhasználónév és jelszó segítségével. A teljes áttekintés helyett inkább három saját módszertani megoldást fogok bemutatni, az azokat megalapozó alapelvekkel egyetemben. Tudomásom szerint ezek a megoldások és elvek a maguk nemében egyedülállóak: az általam ismert oktatási környezetekben és tanulmányokban hasonlókkal nem találkoztam, az internet világában azonban ennél többet nem mernék kijelenteni. Arra helyezem a hangsúlyt, hogy az online közegben megvalósított oktatási eszközöket hogyan használják diákok és tanárok közösen. Egy lépést hátrálva arra is szeretnék rámutatni, mi teszi élővé, használhatóvá – az első tapasztalatok fényében – a kidolgozott módszertani megoldásokat. |
| 5 | A számítógépek oktatásban való felhasználásának történetét alaposan és részletesen bemutatja Eric Bruillard-nak a témáról írott könyve (1997). A történet részleteinek leírásában én is ebből a műből merítek. Az értékelő megjegyzések azonban – ha ezt másként nem jelzem – tőlem származnak. |
| 6 | Az évtized elején kerültek kereskedelmi forgalomba a mai szemmel igen kezdetleges és nehézkes első generációs komputermodellek, amelyeket Paul E. Cerruzzi történeti áttekintésében így mutat be: „Azok az intézmények igényelték az első nagy mainframe számítógépeket, amelyeknek tömeges számítási igényeik voltak. Az erre a célra berendezett klimatizált teremben elhelyezett gépeket szentként tisztelt technikusok kezelték. A számítógépek felépítése a központi memóriára támaszkodott, ezt egészítették ki a lemezek és dobok. Tárolásra óriási könyvtárszobákban archivált tekercselt mágnesszalagot használtak [az adatbevitel ugyanakkor még sokáig lyukkártyával történt]. Bár a lemezek és dobok lehetővé tették az adatok tetszőleges sorrendben való előhívását [a random hozzáférést], az adatok beolvasása többnyire a mágnesszalagos és lyukkártyás tárolás szekvenciális jellegéhez igazodott” (Cerruzzi 1997: 77). |
| 7 | http://www.microworlds.com |
| 8 | http://www.papert.com/ |
| 9 | Egy lehetséges osztályozás szerint a kisvilágok az egyszerű eszközök (számítógépek, feladatmegoldók) és a komplex szimulációk között helyezkednek el; az utóbbiakban lehetőség van a modell, illetve paramétereinek módosítására (Bruillard 1997: 170). |
| 10 | A példák között vannak saját jogú hipertextek és hipertext működtetésére alkalmas programok. |
| 11 | Az elméletekről lásd példáulhttp://www.edb.utexas.edu/csclstudent/Dhsiao/theories.html |
| 12 | A szövegben szereplő idegen nyelvű idézeteket a szerző fordításában közöljük – a szerk. |
| 13 | http://www.uniworld.hu |
| 14 | Azt, amit szükségszerűnek mutatnak be. Ne feledjük, hogy utópiákról van szó! |
| 15 | Lásd például Mendenhall (é.n.), CITE (2001) |
| 16 | Ha másként nem, Foucault gondolatainak ismeretében természetesen mindenkiben felmerülhet, hogy tartalom és intézmény csak szervesen egymásra épülve tud működni, a diskurzus, amelyet tudásnak gondolunk, végletesen összefonódik az intézmények szervezódésével. Ám a hálózat burjánzó kommunikációjában a tanító diskurzusok inkább némák; nincs meg a hang, amely betölthetné a burjánzó intézményes tereket. Ennek okai és mikéntjei egy másik írás tárgyát képezik majd, itt meg kell maradnunk a látlelet felvételénél. |
| 17 | http://www.coedu.hu/index.php4?centeractions=news_show&news_id=50&news_category=0 |
| 18 | Ilyen a Manhattan Virtual Classroom (http://manhattan.sourceforge.net) vagy a Microsoft Communities. |
| 19 | „Az oktatás során számos technológiai eszközt veszünk igénybe. A digitális eszközök használatát senki nem írja elő” (de Castell et al. 2002). |
| 20 | „Miért zárnák ki az oktatók a technológiát a tanteremből, amikor hozzánk hasonlóan olyan világban dolgoznak, ahol a számítógépek mindenütt jelen vannak, a legváltozatosabb kulturális kontextusokban jelennek meg, nagy szerepük van az egyetem utáni munkavállalásban, természetes terepet kínálnak a tantervek módosítására, a pedagógiai változtatások és szakmai szempontok érvényesülésére” (de Castell et al. 2002). |
| 21 | Vagy sikert hazudni: „Ebben a közegben a csodát csodára halmozó oktató hatékonyságát azzal mérik, hogy a felmerülő nehézségek ellenére képes-e halmozni a sikersztorikat, hogy milyen eszközök avagy diskurzusok segítségével sikerült látszatra gyökeresen megváltoztatni a diákok információhoz való viszonyát" (de Castell et al. 2002). |
| 22 | De Castell így foglalja össze az információs technológiák jelenlegi sanyarú helyzetét a felsőoktatásban: „Az oktatási minisztériumok mindenütt biztatják a tanárokat, hogy a tantervben használják ki a technológia adta lehetőségeket, de se az ehhez szükséges időt, se magukat az eszközöket nem biztosítják.” (de Castell et al. 2002). |
| 23 | Korábban már említettem két, oktatási tevékenységek szervezésére (is) alkalmas ingyenes portált. A piacon megvásárolható megoldásokra az alábbiakban még számos példát hozok. |
| 24 | Centre for Curriculum, Transfer & Technology. http://www.c2t2.ca/landonline/ |
| 25 | A klasszikus példát a személyi számítógépek operációs rendszerei és az úgynevezett irodai alkalmazások terén taroló Microsoft jelentik. |
| 26 | Centre for Curriculum, Transfer & Technology.http://www.c2t2.ca/landonline/ |
| 27 | A többnyire kitétel itt azt hivatott kifejezni, hogy az általam ismert nagy rendszerekre igaz az állítás, ám előfordulhatnak általam nem ismert kivételek. Mindez a lényegen nem változtat: nyilvánvaló, hogy egy egységes modellel állunk szemben. |
| 28 | http://www.xanedu.com |
| 29 | http://www.horton.com; valamint http://www.designingwbt.com/; sajnos a honlapon a pontos helyek csak a struktúrában való navigálás mentén idézhetők, a keretrendszerből adódóan minden oldal hivatkozása a főlapéval egyezik meg. |
| 30 | A SCORM referenciamodellt, immáron az Amerikai Védelmi Minisztérium támogatásával az ADLNet fejleszti, olyan nagynevű szervezetek folyamatosan bővülő technológiai fejlesztéseit használva fel, mint az IMS Global Learning Consortium Inc., az Aviation Industry CBT (Computer-Based Training) Committee (AICC), az Alliance of Remote Instructional Authoring & Distribution Networks for Europe (ARIADNE) és az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) Learning Technology Standards Committee (LTSC). A SCORM-ot érintő információkat a szervezet oldaláról (http://www.adlnet.org) merítem. Az ADL rövidítés az Advanced Distributed Learning helyett áll, jelezve, hogy a szervezet egy frappáns nyelvjáték keretében a távoktatást a web-alapú „megosztott oktatás” előrehaladott modelljével kívánja helyettesíteni. |
| 31 | http://www.uwm.edu/Dept/CIE/AOP/LO_collections.html |
| 32 | Az alábbiakat a SCORM referenciamodell leírásból idézem (Advanced Distributed Learning Initiative 2001b). A modell értelmezésében nagy segítségemre volt a Média Intézet programozója, Gál Roland Ádám. |
| 33 | A kézbesítés a http protokollon keresztül történik. A tananyagcsomagot, amelyet az LMS segítségével sikerült azonosítani, az LMS feladja és kikézbesíti a felhasználó böngészőjébe (Advanced Distributed Learning Initiative 2001b). |
| 34 | Mivel szempontunkból ez a szabvány legkritikusabb pontja, illendőnek tartom szó szerint idézni: „Ami a SCO-ként kezelt oktatási források lehívását illeti, a SCORM indítási modell szerint az LMS egyszerre csak egy SCO-t indíthat (launch), és egyszerre csak egy SCO lehet aktív. A modell értelmében csak az LMS indíthatja a SCO-t. SCO nem indíthat másik SCO-t”. |
| 35 | http://www.adlnet.org/ADLDOCS/Document/SCORM1_2_SampleRTE1_2.zip. Mindeközben némi malíciával fedezhetjük fel, hogy a mintakurzusok html-kódja tartalmazza a tesztek helyes válaszait – ezt a modell jelen állapotában még nem tudta megtiltani. |