Margit Patrícia: A nők reprezentációja
| 1 | Az empirikus kutatáshoz tartalomelemzést végeztem, amelynek során a Népszabadság 4376 említését, idézetét és interjúrészletét elemeztem 12 lap számból. Ezek 1999. december 1. és 2000. május 10. között jelentek meg. Emellett felhasználtam 11 mélyinterjú szövegét és egyéb elemzéseket is, amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetek. |
| 2 | Gfk – Szonda Ipsos. |
| 3 | A Mediawatch kutatást 1983 óta egy kanadai cég, az Erin Research megbízásából végzik National Watch on Images of Women in the Media címmel. 1995 óta ötévente nemzetközi szinten folyik a kutatás a nők a nyomtatott sajtóban és elektronikus médiában való reprezentációjáról. 1995-ben 70 országban 15500 cikket, rádiós, illetve televíziós műsort elemeztek, 2000-ben már 101 ország vett részt a kutatásban. |
| 4 | Eredményeim az ELTE Szociológiai Intézetében és Média Tanszékén készített szakdolgozataimban olvashatóak (2001). |
| 5 | Az interjúalanyok kiválasztásában a MÚOSZ Nőtagozatának Titkára, Scipiades Erzsébet volt segítségemre. |
| 6 | Két olyan újságírónő került a mintába, akik hetilapok, illetve rádiók munkatársai is voltak: őket azért akartam megszólaltatni, mert azon kevesek közé tartoznak, akik feminista újságírónak vallják magukat. |
| 7 | 2000. augusztus 3., Párizs: Madame Trancart, a kutatás francia vezetője. |
| 8 | Számarányuk a 2002-es választás után is pontosan ugyanekkora maradt, azonban jelentős haladás, hogy immár három miniszter, valamint az Országgyűlés elnöke és alelnöke is nő. |
| 9 | Az interperszonális kommunikáció elemzésére ebben a kutatásban nem nyílt lehetőségem. |
| 10 | A Le Monde-nak például rendszeres időközönként megjelenik feminista melléklete, a Newsweek című hetilapnak pedig van kimondottan női előfizetők számára készített változata. |
| 11 | Hall három olvasatot különböztet meg egymástól: (1) domináns, (2) ellenzéki, (3) megegyezéses. |
| 12 | A Screen-elmélet szerint a befogadó szubjektum szerepe passzív, mivel a szöveg domináns pozíciókat, átvehető identifikációs lehetőségeket kényszerít az olvasóra (ez esetben a női olvasó azonosul a férfi nézőponttal). A kritikai kultúrakutatás háromolvasatos elmélete szerint viszont az olvasó szubjektumok egyensúlyozhatnak különféle szubjektumpozíciók közt; a kontextustól és szociológiai változóktól függ, hogy melyiket választják. |
| 13 | Ezt főként a képi illusztrációkról szóló résznél érhetjük tetten. |
| 14 | A szexuális zaklatásnak két válfaja ismeretes: (a) quid pro quo: a vezető jobb munkahelyi esélyeket ígér kolléganőjének szexuális „ellenszolgáltatásért” cserébe, esetleg megfenyegeti, hogy ezek híján hátrányban részesül; (b) ellenséges munkahelyi környezet: a másik nemhez való tartozáson alapuló zaklatás, például amikor valakit – neme alapján – túlságosan ostobának tartanak egy feladat elvégzéséhez (Modey S. Weiss). |