F. Tóth Krisztina: Könyv, szöveg, dokumentun, e-könyv
| 1 | -rc-, 2 | Pintár Róbert: Elektronikus könyvkereskedelem I-III.http://www.ittk.hu/infiniti/2000 |
| 3 | Az összefüggés lehet akár ok-okozati is. | |
| 4 | Legalábbis az a fázis, amely a szöveg elektronikus formából papírra való átvitelét jelenti. Az elektronikus könyveknél ugyanis létezik szerkesztés, lektorálás, korrektúra, technikai szerkesztés, borítótervezés is, de nem létezik nyomás, hajtogatás, ragasztás stb, | |
| 5 | Lásd például http://www.vikknet (2001. március 24.), ahol a könyvek ára mindig ezer forint alatt marad. | |
| 6 | A legtöbb magyar próbálkozás az elmúlt hónapokban e-könyvek „ingyenes próbaverzióját” nyújtotta az érdeklődőknek. Ide tartozik Stephen King, a világhírű horrorszerző története (http://www.stephenking.com, 2001. március 1.), aki a bestsellerírók közül először vette birtokba az e-könyv lehetőségét. A különböző online források különbözőképpen tálalják a történteket: a legelterjedtebb változat szerint az első írás ingyenes volt, a másodikért néhány dollárt lehetett befizetni a „becsületkasszába”. Másfelől önmagában az, hogy az e-könyvért fizetni kell, összeütközésbe került az internet hőskorában meghonosodott ingyenesség-kultusszal, azaz a világhálón fellelhető információk ingyenes megszerzésének igényével és gyakorlatával. Szemmel láthatóan az internet használatának újabb korszakküszöbén állunk, amelyben az információk egy részéért fizetni kell – az e-könyvek esetében ez még nem minden esetben egyértelmű. | |
| 7 | Nyilvánvalóan ezzel függ össze a „próbaverziók” szokása, vagy a nagy mennyiségű „amatőr” (azaz nem ismert vagy nem hivatásos szerzők által írott, hagyományos könyvkiadók által esetleg minőségi kifogásokkal visszautasított) e-könyv a hálózaton. | |
| 8 | Lásd http://www.supergamez.hu, 2001. május 08. A kérdésről lásd még: Infinit Hírlevél, 2001. február 26. | |
| 9 | A pert 2002-ben a Rosetta Books nyerte meg; az e-könyv ennek megfelelően jogilag nem minősül könyvnek. A precedensértékú döntés megszületett, konkrét kereskedelmi, forgalmazási, jogi és kulturális következményeiről azonban egyelőre aligha lehet találgatásnál többet mondani. Az elektronikus könyvkereskedelem újabb hírei azonban nagy megtorpanás utáni csendes növekedést jeleznek. Lásd: Csendes Forradalom? http://www.mekka.hu/mek/mekka?state=NetNews&action=Detail&newsid=l71, 2002. szeptember 18. | |
| 10 | 2000 végén, 2001 első felében a hirtelen fellángolást, több, magyarországi e-kiadó alapítását a második félévben mély csend követte. | |
| 11 | Lásd Szeder Zoltán: Elektronikai készülékek hulladékainak kezelése. http://www.bbs.hu/konyvek.htm#if3, 2001. április 27. | |
| 12 | Lásd http://www.mek.iif.hu, 2001. szeptember 23., http://www.datanet.hu/cikk.php3?/online/uzlet/ebiz/20001009el.cikk, 2001. április 25. | |
| 13 | Amelyek sajátosságaik révén megnyugtatóan sem a beszédbeli, sem az írásos üzenetváltáshoz nem sorolhatók | |
| 14 | Lásd például a Vikknet Virtuális Könyvkiadó belső levelezőlistájának vitáját: http://www.vikknet, 2001 március-április. | |
| 15 | Feltehetően ez a „papírillat” a nyomtatott könyv hosszú és tiszteletreméltó múltjának, az olvasás hangulatának, a könyvtári légkörnek a metaforája. | |
| 16 | Ebben a kontextusban az e-könyv nem egyszerűen számítógépen vagy interneten forgalmazott szöveg, hanem egyszersmind maga a készülék is, a hardver, a célszámítógép, amelyen az ilyen szöveg olvasható, és amely gyakran nem választható el attól, azaz nem írható újra. | |
| 17 | http://www.szamitastechnika.hu, 2001. szeptember 25., http://www.prim.hu, 2001. április 10.,http://www.index.hu/tech/tudomany/epapir, 2001. március 24. (valamint az ott található linkek). | |
| 18 | Különösen jól példázza ezt a képet a televíziós Snickers-reklám azon változata, amelynek tizenéves főszereplője könyvtárban ülve, egy vaskos könyv, vélhetően egy kötelező olvasmánynak feladott, orosz realista nagyregény fölött unatkozik, és kizárólag a Snickers csokoládénak köszönheti, hogy kibírja ezt az állapotot. | |
| 19 | A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az olvasás egyre hátrébb szorul a szabadidős tevékenységek rangsorában: a férfiaknál az olvasásra fordított idő 1986 és 1999 között átlagosan kétharmadára, a nőknél ugyanezen időszakban mintegy háromnegyedére csökkent; a 15-19 éves fiúk ezen adatok szerint 1999-ben átlagosan napi 13, a lányok 17 percet töltenek olvasással (KSH 2000). Más oldalról nézve, a Nap Research vizsgálata szerint a 7-16 éves brit gyerekek jelenleg többet tudnak az internet, mint a könyv használatának módjáról. http://www.ittk.hu/infinit/2002/1010/index2.htm, 2002. október 11., http://news.bb.uk/2002.október 11. Kapcsolódó adatokat lásd méghttp://www.nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/Benczik_book/6_2_3_1.html, 2002.október 16. | |
| 20 | Ami viszont nem vezethető le egyedül az internet terjedéséből és használatából. Legalább ekkora szerepe van benne a filmnek, a rádiózásnak, a televíziózásnak, a videónak, a számítógépes- és videojátékoknak, valamint az online kommunikáció által lehetővé tett médiakonvergenciának (amelynek pedig a nyomtatott sajtó is részévé vált, „utóda”, az online lap révén). Az olvasás „történetének” kérdéséhez lásd még Cartier (2001); http://www.ki.oszk.hu/kf/2001/4/cartier.html, 2002. október 16. | |
| 21 | Ez a leírás az olvasás elvont „ideáltípusait” különíti el. A konkrét esetek – például egy iskolai kötelező olvasmányként feladott Ibsen-drámának egy dolgozathoz való elolvasása – általában sokkal kevésbé tiszták. | |
| 22 | Szó sincs arról, hogy az élvezeti olvasás alternatívái csak mostanában bukkantak volna fel. Hiszen a társas események, a rendezvények, a látványosságok, a sport, valamint bizonyos játékok (és rejtvények) jó ideje léteznek, sőt, bizonyos formáik az írástudás általánossá válása, illetve a nyomtatott könyv széles körű elterjedése előtt is léteztek. | |
| 23 | Egyelőre nehéz elhatárolni egymástól a „barangoló”, tallózgatáshoz inkább hasonlító, valamint a céltudatos információkereső böngészést. A közbeszédben leggyakoribb kifejezések böngészés, szörfölés, barangolás – sem adnak ehhez támpontot, hiszen keveredik bennük a kétféle indíttatás és módszer. | |
| 24 | A nem túl népszerű vagy kezdő – elsősorban a szépirodalomban vagy a populáris irodalomban tevékenykedő – szerzők tömegesen fordultak az egyszerűbbnek és költségkímélőbbnek mutatkozó online könyvkiadás felé, annak első megjelenésekor. Ez egyfelől például a regények, naplók, költemények, másfelől a lektúrök hirtelen, nagy számú elektronikus megjelenéséhez vezetett. Ezen felül a nevesebb szerzők, illetve a szakkönyvek szerzői az internetes/ elektronikus szerzői jogvédelem bizonytalansága és az ezzel is összefüggő, már említett internetes ingyenesség-kultusz miatt gyakran még mindig ódzkodnak az elektronikus megjelenéstől. | |
| 25 | Ez természetesen nem általánosan érvényes; a bizonyos site-okon időről időre kiírt és lebonyolított írói versenyek esetében nyilvánvalóan szó sem lehet nyelvi-tartalmi igénytelenségről. A megállapítás inkább a forgalmazás céljára létrehozott, kereskedelmi forgalomba vetett, illetve az amatőr elektronikus kiadványokra értendő; azokra sem minden esetben. Ez egyébként párhuzamba állítható egyfelől a hagyományos papíralapú lektűrök vagy bizonyos egyéb sajtótermékek, másfelől pedig az internetes lapok bizonyos formáinak nyelvi-tartalmi megformáltságával. A témához lásd még Herring (2001); http://www.ki.oszk.hu/kf/2001/4/herring.html 2002. október 16. | |
| 26 | Például: http://www.vikknet, http://www.eol.hu, http://www.uhu.hu. 2002-ben a Vikknet Virtuális Kiadó nem működik, az Eol egyáltalán nem, az UHU pedig egyre kevésbé foglalkozik elektronikus szövegek forgalmazásával. Ugyanakkor a nem kizárólag elektronikus anyagokkal foglalkozó Mekka (http://www.mekka.hu) mellett mára számos hagyományos kiadó, köztük az Akadémiai Kiadó, a Kossuth Könyvkiadó, a Jelenkor, a Magyar Könyvklub és a Typotex szintén megpróbálkozott elektronikus könyvek kiadásával. A forgalmazás terén 2002ben kiemelkedő a HP portálja (http://www.hpebook.hu). A http://www.konyvtar.lap.hu adatbázisa jelenleg nyolc magyar e-könyv-kiadóról tud, ezek közül négy hagyományos kiadó, kettő forgalmazó, a többi között viszont még szerepel a Vikknet, ellentétben például a fel nem tüntetett, ám működő http://www.utikonyv.com útikönyv-kiadóval. Az elektronikus könyvkiadás, illetve az ezzel foglalkozó szervezetek helyzete 2002-re, a jelenség fókuszból való kikerülésének idejére meglehetősen nehezen átláthatóvá vált. | |
| 27 | Például a már 1997 óta létező Magyar Elektronikus Könyvtár tevékenysége is kezdett egyre jobban előtérbe kerülni, a szövegek digitális megőrzésével kapcsolatban. Lásd http://www.mekiif.hu, 2000. december 28. A http://www.konyvtar.lap.hu jelenleg nyolc magyar nyelvű és kilenc idegen nyelvű elektronikus könyvtár-címet ismer, ezek között jelen vannak hagyományos könyvtárak részszolgáltatásai éppúgy, mint a MEK, a Neumann János Digitális Könyvtár vagy az Digitális Irodalmi Akadémia teljességgel az internetre épülő rendszerei. Az elektronikus könyvtárak létrejötte Magyarországon valamivel megelőzte az elektronikus kiadókét, jelentőségük pedig, különösen a nemzetközi adatbázisok szempontjából, egyre nagyobbnak tűnik. | |
| 28 | Elsietett volt a „villanykönyv" korszakának beharangozása http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=20773, 2001. augusztus 30.; http://prim.hu/online/cikk.prm?id=22280, 2001. október 31.; A kiadók szembesülnek a ténnyel: az e-book bukás http://www.hirek.com/cikk.prm?id=23523, 2001. október 15. Emellett 2002-re már megjelennek a derűlátóbb, lassú növekedést jelző illetve ígérő jóslatok is. Csendes forradalom? http://www.mekka.hu | |
| 29 | Az olvasással foglalkozó szociológiai vizsgálatok ezt az információgyűjtési, ilIetve szabadidőeltöltési formát még meglehetősen differenciálatlanul kezelik, ilIetve nem kezelik vizsgálatuk tárgyaként: az „internetezés” címszó alatt minden, a hálózaton folytatott tevékenységet összevonva szembeállítják azokat az olvasás tevékenységével, amely viszont kizárólag a nyomtatott kiadványokra vonatkozik. Ez a megközelítés is mutatja, hogy mind a tevékenységek definiálásánál, mind pedig azok státusának meghatározásánál számos új, feldolgozatlan kérdéssel kell szembenéznünk – az elektronikus könyv jelensége csupán a jelenséghalmaz egy kisebb darabja. | |
| 30 | Ezeken kívül sikerre a leginkább azok a műfajok számíthatnak, ahol gyors az értékvesztés: például a krimik vagy a ponyvaműfajok, lásd http://home.datanet.hu/cikk.php3?/online/uzlet/ebiz/20001009el.cikk, 2000. október 9. | |
| 31 | Már ami az elektronikus könyv magyarországi köztudatban való megjelenésének első évében a forgalmazásra és népszerűsítésre szánt e-könyvek legnagyobb részét illeti. | |
| 32 | Ehhez képest az első szakaszban népszerűsítésre szánt e-könyvek között meglehetősen nagy arányban voltak jelen szépirodalmi szövegek, regények, napló- és levélregények, sőt verseskötetek is. A Mekka letöltési toplistájában 2002 októberében egyébként a számítógépes szakirodalom és a lektűr mellett megjelenik a kötelező iskolai szépirodalom is. | |
| 33 | Amit például a távoktatási tanagyagoknál már az elektronikus kommunikáció elterjedése előtt használtak, lásd Kovács (1997). | |
| 34 | Kéziratos vagy már papír alapú változatban kiadott szövegekről egyaránt lehet szó. |