Monori Áron: A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920
| 1 | Magyarországon kívül Lengyelországban vetődött fel hasonló jogszabály bevezetése, de a nemzetközi és hazai tiltakozás hatására elvetették az ötletet. Lásd Kovács (2001: 75). |
| 2 | A dualizmus időszakában az antiszemitizmust politikai programmá emelő pártok nem kerültek a hatalom közelébe. Ilyen volt az Istóczy Győző vezette Országos Antiszemita Párt, amely az 1880-as években a tiszaeszlári vérvád körül kialakult hangulatot meglovagolva ért el átmeneti sikereket, illetve a Katolikus Néppárt, amelyet az 1890-es évek egyházpolitikai reformja hívott életre. |
| 3 | A Vatikán és az európai katolikus sajtó felelősségéről az újkori antiszemitizmus elterjedésében lásd Kertzer (2003). |
| 4 | Utóbbi jellegzetes példája a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, amely olyan szélsőséges antiszemita művek kiadását is vállalta, mint például Bangha Béla 1920-as, Magyarország újjáépítése és a kereszténység című könyve. |
| 5 | A faji kitételre a törvény 3 § (3) bekezdése vonatkozott: „az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét” (idézi N. Szegvári 1988: 122). |
| 6 | 1910-ben a magyarországi zsidóság a teljes lakosság 5,0 százalékát, 1920-ban 5,9 százalékát tette ki. Ugyanakkor 1915-ben az egyetemek és főiskolák zsidó hallgatóinak aránya (a hittudományi főiskolák nélkül) elérte a 30,9 százalékot. (Zeke 1990: 187–191). A statisztikai adatok minden esetben a zsidó vallású népességre vonatkoznak, miután a népszámlálásoknál a zsidóságot felekezetként határozták meg. |
| 7 | A Nemzeti Újság az Alkotmány című katolikus néppárti lap utódja volt. Felelős szerkesztője Túri Béla, katolikus pap, nemzetgyűlési képviselő volt. (Az Alkotmány a Tanácsköztársaság alatt szűnt meg.) |
| 8 | Az Új Nemzedék főszerkesztője ekkor Milotay István jogász, újságíró, nemzetgyűlési képviselő, a fajelmélet egyik hazai képviselője volt. |
| 9 | Prohászka Ottokár: Pro juventute catholica. Alkotmány, 1918. május 26. |
| 10 | A Népújság fejléce szerint Politikai és Közgazdasági Katholikus Néplap volt. Felelős szerkesztője a későbbi miniszterelnök, Huszár Károly. |
| 11 | A legnagyobb kérdés. Népújság, 1918. június 16. |
| 12 | Ottokar Prohászka: The Jewish Question in Hungary. The Hauge, Holland. 1920. Illetve: Die Judenfrage in Ungarn, Hammerschlaege, Deutschvölkischer Schutz und Trutzbund. Hamburg 1921, Heft 21. |
| 13 | A Prohászka által 1848-ra datált törvény valójában 1849. július 28-án került elfogadásra, gyakorlati alkalmazására azonban a szabadságharc bukása miatt már nem került sor. A zsidók tényleges jogi egyenlősítése végül 1867-ben valósult meg. |
| 14 | Szent István Társulat, Budapest. 1920. |
| 15 | A kérdéses lapok a következők: Új Nemzedék, Nemzeti Újság illetve az Új Lap. |
| 16 | Tehetség és fürgeség. Új Nemzedék, 1920. szeptember 18. |
| 17 | A magyar föld egyötöde zsidókézen. Új Lap, 1920. január 3. |
| 18 | Elég volt! Új Nemzedék, 1919. október 14. |
| 19 | Degenerált világfaj. Új Lap, 1920. február 18. |
| 20 | Prohászka Ottokár: Válasz Raffay Sándor püspöknek. Nemzeti Újság, 1920. november 27. |
| 21 | Andrássy Gyula nyilatkozata. Új Nemzedék, 1919. október 9. |
| 22 | Lásd például: Felekezeti harc. Nemzeti Újság, 1919. december 10. |
| 23 | Prohászka Ottokár a felebaráti szeretetről, nemzetvédelemről és a sajtóról (interjú). Új Nemzedék, 1919. október 12. |
| 24 | L. I.: A nagy csalatás. Új Nemzedék, 1920. szeptember 22. |
| 25 | Akiknek nem fáj Magyarország feldarabolása. Új Lap, 1920. május 9. |
| 26 | Lásd az Új Lap 1920. évfolyamának számait. |
| 27 | Kétféle zsidó van. Új Lap, 1920. április 21. |
| 28 | Lásd például: A zsidók tűrhetetlen hazudozásai külföldön. Új Lap, 1920. január 15. |
| 29 | A magyargyalázó szegedi főrabbi. Hogyan informálja dr. Lőw Immánuel a külföldet? Nemzeti Újság, 1920. április 23. |
| 30 | Lásd a tárgyalt lapok 1920. áprilisi és májusi számait. |
| 31 | Dr. Krüger Aladár: Mi bízunk! Új Nemzedék, 1920. szeptember 12. |
| 32 | Dr. Avarffy Elek: Nem hagyjuk elaludni! Nemzeti Újság, 1920. július 28. |
| 33 | A keresztény kurzus. Új Lap, 1920. január 7. |
| 34 | Legyen már a főváros is keresztény. Új Lap, 1920. január 20. |
| 35 | L-i.: A magyar intelligencia jövője. Nemzeti Újság, 1919. december 18. |
| 36 | A megbélyegzett zsidók. Hogyan védekeztek a régi magyarok a zsidók ellen. Új Lap, 1920. április 20. |
| 37 | Az ÉME zsidópolitikájáról lásd például Zinner (1989: 36–38; 52–54; 110). |
| 38 | Prohászka ÉME tagságát közli Zinner (1989: 148). |
| 39 | Turi Béla: Ki a bűnös? Nemzeti Újság, 1919. december 10. |
| 40 | Az 1910-es évek numerus clausus elképzeléseit lásd N. Szegvári (1988: 106). |
| 41 | A szélsőjobboldali egyetemi szervezetek közül az úgynevezett „egyetemi zsidóverések” szervezéséről elhíresült, 1919-ben alakult Turul Bajtársi Szövetség volt a legfontosabb és leghatásosabb. |
| 42 | A numerus clausus-törvényért ezek az egyetemi szervezetek rendkívül sokat tettek. A tervezet faji jellegének követelését például a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának dékánja, Kmoskó Mihály vettette fel először. A törvény körüli egyetemi harcokról lásd N. Szegvári (1988: 86–113). |
| 43 | A magyar faj megmentése. Nemzeti Újság, 1919. október 18. |
| 44 | A „fekete kabát” ínsége. Nemzeti Újság, 1919. december 20. |
| 45 | Korlátoznák a zsidók egyetemre tódulását. Új Lap, 1920. február 1. |
| 46 | A zsidókérdés a főiskolákon. Nemzeti Újság, 1920. július 1. |
| 47 | A gége keresztények. Új Lap, 1920. június 24. |
| 48 | A radikális keresztény egyetemi csoportok működéséről és a numerus clausus-szal kapcsolatos állásfoglalásaikról lásd N. Szegvári (1988: 92-105). |
| 49 | Magyar Iskolapolitika. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 2. |
| 50 | A numerus clausus. Új Nemzedék, 1920. augusztus 26. |
| 51 | Haller miniszter a nevelés új irányairól. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 3. |
| 52 | Magyar kultúrprogramm. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 5. |
| 53 | Uo. |
| 54 | Uo. |
| 55 | Új ország, új értelmiség. Új Nemzedék, 1920. szeptember 4. |
| 56 | Bernolák Nándor büntetőjogász, egyetemi tanár volt, később a Bethlen-kormány népjóléti minisztere. |
| 57 | Egy volt filoszemita: Prohászka beszéde és a „magyar” sajtó. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 18. |
| 58 | Uo. |
| 59 | Állunk elébe. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 17. |
| 60 | Túri Béla: A harc komoly. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 18. |
| 61 | A numerus clausus és a trianoni béke. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 21. |
| 62 | Az Ébredő Magyarok parlamentje. Új Nemzedék, 1920. szeptember 10. |
| 63 | A numerus clausus. Új Nemzedék, 1920. augusztus 26. |
| 64 | Az első lépés. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 22. |
| 65 | Lásd például az A Cél, az Ébredő Magyarország vagy a Hazánk „zsidókérdéssel” kapcsolatos írásait. |