Médiakutató

Lábjegyzetek

Monori Áron: A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920

1 Magyarországon kívül Lengyelországban vetődött fel hasonló jogszabály bevezetése, de a nemzetközi és hazai tiltakozás hatására elvetették az ötletet. Lásd Kovács (2001: 75).
2 A dualizmus időszakában az antiszemitizmust politikai programmá emelő pártok nem kerültek a hatalom közelébe. Ilyen volt az Istóczy Győző vezette Országos Antiszemita Párt, amely az 1880-as években a tiszaeszlári vérvád körül kialakult hangulatot meglovagolva ért el átmeneti sikereket, illetve a Katolikus Néppárt, amelyet az 1890-es évek egyházpolitikai reformja hívott életre.
3 A Vatikán és az európai katolikus sajtó felelősségéről az újkori antiszemitizmus elterjedésében lásd Kertzer (2003).
4 Utóbbi jellegzetes példája a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Kiadója, amely olyan szélsőséges antiszemita művek kiadását is vállalta, mint például Bangha Béla 1920-as, Magyarország újjáépítése és a kereszténység című könyve.
5 A faji kitételre a törvény 3 § (3) bekezdése vonatkozott: „az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét” (idézi N. Szegvári 1988: 122).
6 1910-ben a magyarországi zsidóság a teljes lakosság 5,0 százalékát, 1920-ban 5,9 százalékát tette ki. Ugyanakkor 1915-ben az egyetemek és főiskolák zsidó hallgatóinak aránya (a hittudományi főiskolák nélkül) elérte a 30,9 százalékot. (Zeke 1990: 187–191). A statisztikai adatok minden esetben a zsidó vallású népességre vonatkoznak, miután a népszámlálásoknál a zsidóságot felekezetként határozták meg.
7 A Nemzeti Újság az Alkotmány című katolikus néppárti lap utódja volt. Felelős szerkesztője Túri Béla, katolikus pap, nemzetgyűlési képviselő volt. (Az Alkotmány a Tanácsköztársaság alatt szűnt meg.)
8 Az Új Nemzedék főszerkesztője ekkor Milotay István jogász, újságíró, nemzetgyűlési képviselő, a fajelmélet egyik hazai képviselője volt.
9 Prohászka Ottokár: Pro juventute catholica. Alkotmány, 1918. május 26.
10 A Népújság fejléce szerint Politikai és Közgazdasági Katholikus Néplap volt. Felelős szerkesztője a későbbi miniszterelnök, Huszár Károly.
11 A legnagyobb kérdés. Népújság, 1918. június 16.
12 Ottokar Prohászka: The Jewish Question in Hungary. The Hauge, Holland. 1920. Illetve: Die Judenfrage in Ungarn, Hammerschlaege, Deutschvölkischer Schutz und Trutzbund. Hamburg 1921, Heft 21.
13 A Prohászka által 1848-ra datált törvény valójában 1849. július 28-án került elfogadásra, gyakorlati alkalmazására azonban a szabadságharc bukása miatt már nem került sor. A zsidók tényleges jogi egyenlősítése végül 1867-ben valósult meg.
14 Szent István Társulat, Budapest. 1920.
15 A kérdéses lapok a következők: Új Nemzedék, Nemzeti Újság illetve az Új Lap.
16 Tehetség és fürgeség. Új Nemzedék, 1920. szeptember 18.
17 A magyar föld egyötöde zsidókézen. Új Lap, 1920. január 3.
18 Elég volt! Új Nemzedék, 1919. október 14.
19 Degenerált világfaj. Új Lap, 1920. február 18.
20 Prohászka Ottokár: Válasz Raffay Sándor püspöknek. Nemzeti Újság, 1920. november 27.
21 Andrássy Gyula nyilatkozata. Új Nemzedék, 1919. október 9.
22 Lásd például: Felekezeti harc. Nemzeti Újság, 1919. december 10.
23 Prohászka Ottokár a felebaráti szeretetről, nemzetvédelemről és a sajtóról (interjú). Új Nemzedék, 1919. október 12.
24 L. I.: A nagy csalatás. Új Nemzedék, 1920. szeptember 22.
25 Akiknek nem fáj Magyarország feldarabolása. Új Lap, 1920. május 9.
26 Lásd az Új Lap 1920. évfolyamának számait.
27 Kétféle zsidó van. Új Lap, 1920. április 21.
28 Lásd például: A zsidók tűrhetetlen hazudozásai külföldön. Új Lap, 1920. január 15.
29 A magyargyalázó szegedi főrabbi. Hogyan informálja dr. Lőw Immánuel a külföldet? Nemzeti Újság, 1920. április 23.
30 Lásd a tárgyalt lapok 1920. áprilisi és májusi számait.
31 Dr. Krüger Aladár: Mi bízunk! Új Nemzedék, 1920. szeptember 12.
32 Dr. Avarffy Elek: Nem hagyjuk elaludni! Nemzeti Újság, 1920. július 28.
33 A keresztény kurzus. Új Lap, 1920. január 7.
34 Legyen már a főváros is keresztény. Új Lap, 1920. január 20.
35 L-i.: A magyar intelligencia jövője. Nemzeti Újság, 1919. december 18.
36 A megbélyegzett zsidók. Hogyan védekeztek a régi magyarok a zsidók ellen. Új Lap, 1920. április 20.
37 Az ÉME zsidópolitikájáról lásd például Zinner (1989: 36–38; 52–54; 110).
38 Prohászka ÉME tagságát közli Zinner (1989: 148).
39 Turi Béla: Ki a bűnös? Nemzeti Újság, 1919. december 10.
40 Az 1910-es évek numerus clausus elképzeléseit lásd N. Szegvári (1988: 106).
41 A szélsőjobboldali egyetemi szervezetek közül az úgynevezett „egyetemi zsidóverések” szervezéséről elhíresült, 1919-ben alakult Turul Bajtársi Szövetség volt a legfontosabb és leghatásosabb.
42 A numerus clausus-törvényért ezek az egyetemi szervezetek rendkívül sokat tettek. A tervezet faji jellegének követelését például a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának dékánja, Kmoskó Mihály vettette fel először. A törvény körüli egyetemi harcokról lásd N. Szegvári (1988: 86–113).
43 A magyar faj megmentése. Nemzeti Újság, 1919. október 18.
44 A „fekete kabát” ínsége. Nemzeti Újság, 1919. december 20.
45 Korlátoznák a zsidók egyetemre tódulását. Új Lap, 1920. február 1.
46 A zsidókérdés a főiskolákon. Nemzeti Újság, 1920. július 1.
47 A gége keresztények. Új Lap, 1920. június 24.
48 A radikális keresztény egyetemi csoportok működéséről és a numerus clausus-szal kapcsolatos állásfoglalásaikról lásd N. Szegvári (1988: 92-105).
49 Magyar Iskolapolitika. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 2.
50 A numerus clausus. Új Nemzedék, 1920. augusztus 26.
51 Haller miniszter a nevelés új irányairól. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 3.
52 Magyar kultúrprogramm. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 5.
53 Uo.
54 Uo.
55 Új ország, új értelmiség. Új Nemzedék, 1920. szeptember 4.
56 Bernolák Nándor büntetőjogász, egyetemi tanár volt, később a Bethlen-kormány népjóléti minisztere.
57 Egy volt filoszemita: Prohászka beszéde és a „magyar” sajtó. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 18.
58 Uo.
59 Állunk elébe. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 17.
60 Túri Béla: A harc komoly. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 18.
61 A numerus clausus és a trianoni béke. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 21.
62 Az Ébredő Magyarok parlamentje. Új Nemzedék, 1920. szeptember 10.
63 A numerus clausus. Új Nemzedék, 1920. augusztus 26.
64 Az első lépés. Nemzeti Újság, 1920. szeptember 22.
65 Lásd például az A Cél, az Ébredő Magyarország vagy a Hazánk „zsidókérdéssel” kapcsolatos írásait.