Vicsek Lilla: Beszélgetések a prostitúcióról
| 1 | Két oka volt annak, hogy „tapasztalati alapon” szerveztünk eltérő összetételű a csoportokat: a. az információforrások különbsége: míg a tapasztalattal rendelkezők saját megfigyeléseik során juthattak információhoz, a tapasztalat nélküli csoport tagjai a prostituáltakról elsősorban a médiából és személyes kommunikáció során értesültek; b. különbség abban, hogy a prostitúció milyen mértékben van hatással a résztvevők életére: a tapasztalattal rendelkező csoport tagjai számára a prostituált látványa az életük része, így személyesen is érintettek a kérdésben. |
| 2 | A fókuszcsoportok általában 6–12 résztvevőből állnak, a csoportfoglalkozások szinte teljesen üres teremben zajlanak. A csoport tagjai egy asztal körül ülnek. A beszélgetéseket moderátor vezeti. ő biztosítja, hogy a résztvevők ne csapongjanak, hanem a témára összpontosítsanak, azaz irányítja a beszélgetés menetét. A fókuszcsoportokat leggyakrabban gyakorlati célból, az alkalmazott tudományok használják: ezen belül legelterjedtebb a piackutatási célú használat, például egyes termékek, reklámok megítélésének vizsgálatában. Politikai kampányok kidolgozásakor, a kormányimage kialakításakor és fogadtatásának megvizsgálásakor is gyakran alkalmazzák. A nyugati országokban elterjedtek az állami, önkormányzati és civil szervezetek által adott megbízások: például az egészségügyi reform megítélése. A módszer egyre népszerűbb a nem alkalmazott társadalomtudományokban is, tehát a szociológiában, az antropológiában és a politológiában. A fókuszcsoportos vizsgálat Magyarországon még nem jellemző, és szinte kizárólag az alkalmazott területeken használják. |
| 3 | A résztvevők nevét megváltoztattuk. |
| 4 | Lásd Margit Patrícia „Megalázó szavak fogságában. Sajtódiskurzusok a prostitúcióról” című írását jelen számunkban – a szerk. |