Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai
| 1 | Ez a tanulmány először ”The web and its journalisms: considering the consequences of different types of newsmedia online” címmel a New Media & Society című folyóirat 2003/2. számában jelent meg. Az írást a szerző és a kiadó engedélyével közöljük – a szerk. |
| 2 | Az 1951-ben alapított svájci kutatóintézethez, CERN-hez (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) kötődik az internet grafikus felületi szabványának kidolgozása – a szerk. |
| 3 | Minden, a tanulmányban említett weboldal címe (URL-je) az említés sorrendjében megtalálható a függelékben is. Minthogy ezeknek az oldalaknak a többsége angol nyelvű, a válogatás kétségkívül nem reprezentálja az online hangok sokféleségét – hiszen az angol anyanyelvűek a world wide web összes felhasználójának körülbelül 36 százalékát adják (2002 szeptemberében, forrás: Global Reach Statistics, lásd http://www.glreach.com/globstats/). |
| 4 | Lásd, többek között, Hollandiában Deuze írásait, az Egyesült Államokban Singer, Németországban Neuberger és Finnországban Heinonen publikációit. |
| 5 | Mivel csak 1991 utáni szakirodalmat használok, az elektronikus és „új” médiáról írott szakirodalom jelentős részét kihagyom, minthogy ezek az információhoz, a kommunikációhoz és a médiához kötődnek (lásd például a New Media and Society első számát 1999-ben, amely alapos elemzést közöl arról, hogy mi új az „új” médiában). Bár a szakirodalomnak dolgozatom szempontjából ez a része is releváns, megváltoztatná e tanulmány lényegét – amely nem más, mint annak a meghatározása és elemzése, ami „most” történik az online hírmédiában, illetve annak, hogy e történések hogyan kapcsolódnak az online újságírásról általában alkotott elképzeléseinkhez. Véleményem szerint fontos a tanulmányomban megjelenő nézeteket történelmi kontextusba helyezni azáltal, hogy rámutatunk az „evolucionisták” és a „revolucionisták” közötti, a szakirodalomban megtalálható ellentétre. Míg az „evolucionisták” úgy vélik, hogy a webes kommunikáció megjelenő formái valamiképpen folytatásai annak, amit az emberek korábban műveltek, a „revolucionisták” szerint most minden más vagy minden más lesz (elsősorban a web miatt). Ez normatív gondolkodás: a dolgok fejlődnek és az új média hozzájárul a dolgok „jobbá” tételéhez. Carey ([1975] 1989: 34) figyelmeztetett annak veszélyeire, hogy a kommunikációs technológiák fejlődését a valódi emberek számára kínált lehetőségek helyett politikai és közgazdasági haszonra szűkítjük le. Ezzel azt akarom mondani, hogy a web gyors és széleskörű elterjedése képessé tesz bennünket arra, hogy friss szemmel nézzünk az újságírásra, anélkül, hogy eldobjunk mindent, ami a web előtt létezett (lásd még Allen & Miller, 2000). A web elterjedése nem fogja a dolgokat sem jobbá, sem rosszabbá tenni, és nem lesz semminek a folytatása vagy megszakítása sem, ehelyett remélhetőleg arra inspirál majd bennünket, hogy az 1990-es években bekövetkezett fejlődésének jellemzőit tükörként használjuk az online újságírás egymástól jól megkülönböztethető típusainak vizsgálatakor. |
| 6 | Azonnali internetes üzenetküldésre és fogadásra alkalmas szoftver. Neve az angol „I seek you” (kereslek téged) szavakból ered – a szerk. |
| 7 | Decentralizált szerverek hálózatából álló, azonnali internetes üzenetküldést és -fogadást lehetővé tevő alkalmazás – a szerk. |
| 8 | Allen és Miller a Usenet hírcsoportjait hozza fel példának a tipikus moderálatlan „nyilvánosságra”, bár ezeknél a hozzáférés még mindig valamilyen feltételhez kötött. Agre (1997) ezzel többé-kevésbé összhangban úgy érvel, hogy a kutatók és az újságírók gyakran figyelmen kívül hagyják a moderálatlan, de virágzó online közösségek által létrehozott tartalmat, mert a hálónak ezen részeihez gyakran nem egyszerű hozzáférni. |
| 9 | Filozófiai értelemben ez a különbségtételen alapuló megközelítés Bhabha, Jokisch, Rorty és mások heves támadásaihoz köthető, amelyeket a társadalomtudományokban a vizsgált jelenségek dualisztikus meghatározására használt „bináris ellentétek” vagy „bináris paradigmák” ellen indítottak. E szerzők inkább a fogalmi hibriditás, megkülönböztetés és (pragmatikus) összetettség mellett érvelnek (Rorty, 1982; Bhabha, 1995; Jokisch, 1996; Weber, 2000). |
| 10 | Ebből a szemszögből hasznos lehet figyelembe venni Philip Agre-nek az új média műfajait taglaló munkáját (1997), amelyben a kommunikációs interakció új formáinak megtervezését illetően különféle műfajokat különböztet meg. Műfajai hasonlóak az online újságírás általam megkülönböztetett „típusaihoz”, különös tekintettel négy dologra: egyrészt a műfajok/típusok tágan definiálhatók, másrészt egy-egy műfaj/típus figyelembe veszi az információ előállítója és fogyasztója közötti viszonyt, harmadrészt minden típus/műfaj dokumentumok és weblapok folyamát jelenti (nemcsak egy oldalt), negyedrészt pedig ez a vázlatos tipológia hajlamos folyamatosan változni. Ehhez még hozzá lehet tenni, hogy mindenfajta híroldal különböző típusú hírtartalomhoz kötődik: sport, gazdaság, „kemény” és „puha” hírek stb. Empirikus bizonyíték támaszthatja alá, hogy a híroldalak/online újságírás melyik típusában milyen tartalom található meg. Eddig a legtöbb hírtartalom-elemzés a „kemény” (politikai-gazdasági) hírekre koncentrált (lásd például Jankowski & Van Selm, 2000; Kopper et al., 2000). |
| 11 | A frame-ek keretek, amelyek a weboldalt több részre osztják, és az egyes kereteken belüli részek különböző helyekről töltődhetnek le. A deep link olyan link, amely nem a honlap főoldalára, hanem valamelyik belső oldalára mutat – a szerk. |
| 12 | Lásd különösen az egyik legelső ismert weblogot, amelyet a szólásszabadság-aktivista és nyílt forráskód-guru Richard Stallman hozott létre a http://www.stallman.org címen. A weblogok szoftveralkalmazások segítségével működnek. Ilyen szoftver például a „Blogger”, a legnagyobb weblogpublikáló szolgáltatás; ez automatikusan megformázza a bejegyzéseket, rendszerezi és átrakja őket a felhasználó által meghatározott, „élő” oldalon működő sablonba. Az oldalt a bejegyzésekkel együtt aztán (kölcsönösen összekapcsolt) közösségek, egyének és/vagy híroldalak egyaránt használhatják. Az Editor and Publisher tárcaírója, Steve Outing 2002. június 26-án minden újságírót arra biztatott, hogy kezdjenek saját weblogba (lásd http://www.editorandpublisher.com). Számos mainstream híroldal, például a Salon.com elindította a szerkesztők önálló weblogjaitż az MSNBC.com szintén nyitott egy weblog portált (lásd http://www.msnbc.com/news/809307.asp?cp1=1) 2002-ben. |
| 13 | Elnézést kérek, ha a linkek kiválasztásánál eurocentrikusnak vagy etnocentrikusnak tűnök. Ennek főleg nyelvi akadályokban keresendők az okai, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének kiváló, különböző típusú és műfajú híroldalak a bedrótozott világ minden részén; különösen Kelet- és Dél-Európa (Csehország, Portugália), Dél-Afrika (Dél-Afrikai Köztársaság) és Dél-Amerika (Brazília) híres érdekes online kezdeményezéseiről. |
| 14 | Anyagilag azonban nincs szó sikertörténetről: a Plasticet, a Feedet és egyéb hasonló oldalakat üzemeltető Automatic Media 2001. június 11-én bezárt, mert nem folyt be elég pénz a hirdetésekből. A Plastic (szlogenje szerint: „A web valós idejű újrahasznosítása”) két szerkesztője önkéntes alapon folytatja az oldal fenntartását. |
| 15 | A mi esetünkben az állampolgár (citizen) helyett a régebbi felkapott kifejezést, a „netpolgárt” (netizen) is használhatnánk (Hauben & Hauben, 1998, lásd az 1996-os URL-t: http://www.columbia.edu/~120/). |
| 16 | Az online média logikájáról lásd Dahlgren (1996: 63). Az online média logikáját úgy határozhatjuk meg, mint a médium egyes intézményesen strukturált tulajdonságait, vagyis azon technikai és szervezeti tulajdonságok együttesét, amelyek hatással vannak arra, hogy a médiumban mi és hogyan jelenik meg. Ezzel a fogalommal nemcsak a híroldalak tartalmi és összekapcsolhatósági tulajdonságát lehet megragadni, ahogyan a jelen tanulmány is teszi, hanem segítségével az online média szakembereinek tulajdonságait és kompetenciáit is le lehet írni (Deuze & Dimoudi, 2002). |
| 17 | Lásd például a Poynter’s Medianews „Levelek” rovatát a Belo-esetben az Egyesült Államokban (2002 tavasza). Hollandiában hasonló eset történt a PCM kiadó és a Kranten.com weblappal 2000 nyarán. |
| 18 | Ez a vita azonban sajnálatos módon nem tér ki a multimédia meghatározásának problémájára. A „multimédia” kifejezés egyszerre több dolgot jelenthet: egyformán utalhat mindenfajta információ és/vagy technológia és/vagy kommunikációs forma integrációjára (Kennedy, 2002: 6). Az itt választott pragmatikus megközelítés szerint a kifejezés arra utal, amit a hírszervezeteknek elsősorban jelent: a szerkesztett tartalom bármilyen és mindenfajta kombinációját, legyen az írott szöveg, álló és mozgókép, hang, adat és grafika. |
| 19 | Olyan rádiós beszélgetős műsorok, ahová a hallgatók betelefonálhatnak – a szerk. |
| 20 | A „prosumer” kifejezés keletkezését többnyire Toffler A harmadik hullám című könyvének tulajdonítják, amelyben a futurológus arról ír, hogy „a fogyasztók önként belecsábulnak a termelésbe” ([1980] 1981: 286). A szó általánosan jelentése, úgy tűnik, a marketingre korlátozódik, pedig a fogyasztóknak az előállítás kreatív folyamatába történő bevonása rendkívül fontos az itt vázolt álláspont szemszögéből is (lásd még Quinion, 1999). |
| 21 | Olyan link, amelyre kattintva közvetlenül lehet e-mailt küldeni – a szerk. |
| 22 | A harmadik személyű hatás arra utal, hogy az emberek hajlamosak azt hinni: a média hatásai mások számára erősebbek vagy gyakrabban érezhetőek lesznek, mint önmagukra nézve (lásd különösen Davison, 1983). |
| 23 | Kép, illetve audio- és videofájlok számítógépes formátumai – a szerk. |
| 24 | A Freespeech TV honlapja sajátos kivételnek tekinthető, mert ez a honlap olyan rádiós és televíziós tartalomra épül, amit a bevett mainstream médiában nem lehet látni (vö. divergens multimédia). Médiaaktivistákkal készített interjúkból úgy tűnik, hogy szerintük a mainstream média egyre inkább alábecsüli ezeknek a webes „egyéni tévécsatornáknak” a növekedését és a bennük rejlő lehetőségeket (Platon és Deuze, 2003). |
| 25 | Egyetlen témáról szóló, kérdésekből és válaszokból álló, többé-kevésbé folyamatos bejegyzéssorozatok – a szerk. |
| 26 | Ügynök, olyan szoftver, amelyik automatikusan elvégez előre megadott feladatokat – a szerk. |
| 27 | Előzetes letöltés nélküli, folyamatosan sugárzott videó – a szerk. |
| 28 | Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezekről a kérdésekről más írás ne jelent volna meg; az online újságírással és újságírókkal foglalkozó, különböző folyóiratokban megjelent írásokról szóló újabb keletű áttekintések azt tanúsítják, hogy ezeket a kérdéseket minden fontosabb (angol, spanyol és német nyelvű) folyóirat és könyv tárgyalja (lásd például Deuze, 1998; Altmeppen et al., 2000; Kopper et al., 2000). Ezek az írások nagyon ritkán érintik az újságírás egészét vagy az online újságírást, és különösen ritkán használnak valamilyen „új” elméleti megközelítést – weblapok tartalomelemzését, felhasználói felmérések adatait, újságírókkal az internet használati módjairól és előnyeiről készített interjúkat, vagy az innováció terjedését vizsgálva. Az idézett művek a szabály alóli kivételt jelentik. A területről született legtöbb tudományos munka további problémája a mainstream kereskedelmi médiavállalatok és különösen a hagyományos újságok iránti túlzott lojalitásuk. Tanulmányom megpróbál hozzájárulni a kommunikációkutatások ezen szakadékának áthidalásához, miközben méltányolja azt az innovatív munkát, amelyet például a technológiatudományok és a kultúrakutatás (cultural studies) terén a web kultúrájáról és közösségeiről végeztek (lásd Gauntlett, 2000). |