Médiakutató

Lábjegyzetek

Dányi Endre – Altorjai Szilvia: A kritikus tömeg és a kritikusok tömege

1 Ez a tanulmány a World Internet Project magyar kutatása keretében készült, és 2003 őszén megjelenik az Internet.hu – A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2. című kötetben.
2 A szövegben szereplő idegen nyelvű idézeteket saját fordításunkban közöljük – a szerzők.
3 Az új kommunikációs technológiák potenciális politikai szerepéről szóló viták összefoglalását lásd Dányi (2003).
4 Rogers elméletének alapos bemutatását lásd Dessewffy & Galácz (2003).
5 Erről, valamint az információs és kommunikációs technológiák használata és a kulturális tőke kapcsolatáról lásd Rigler (2003).
6 A kérdésről lásd még Dessewffy Tibor „Az információs társadalom lehetőségei Magyarországon” című írását a Médiakutató 2002 tavaszi számában – a szerk.
7 Az Agre által használt „megerősítés- (reinforcement) forgatókönyv” nagyjából megegyezik az előző fejezetben tárgyalt stratifikációs modellel.
8 Minden ország két pontszámot kap – egyet a politikai és egyet a szabadságjogokra. A Freedom House indexe hétpontos, ahol az 1 pont jelenti a legszabadabb, legdemokratikusabb rendszert, a 7 a legzártabbat, legelnyomóbbat. Lásd: [http://www.freedomhouse.org/ratings/index.htm].
9 A demokrácia stabilitását befolyásoló tényezőkről, s azoknak relatív súlyáról lásd: Przeworski et al. (1996).
10 Sajnos azonban Rose az új média politikai szerepének vizsgálata során nem megy messzebbre az internet-penetrációs adatok elemzésénél.
11 Erről bővebben lásd Mark Deuze „A web és a webes újságírás típusai” című írását jelen lapszámunkban – a szerk.
12 A parciális azt jelenti, hogy az egyik független változó és a függő változó kapcsolatából kirekesztjük a többi független változó hatását. Más kifejezéssel élve: az egyik független és a függő változó kapcsolatát úgy mutatja meg, hogy a többi független változót kontroll alatt tarja.