Lábjegyzetek

Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutásában

1	A Európai Összehasonlító Kisebbségkutató Alapítvány által szervezett „Nationalism in the Media, Minorities and European Integration” című konferencián (Budapest, 2003. május 23.) elhangzott előadás szerkesztett szövege.
2	Az utóbbi tény oka talán a megfelelő finanszírozás hiánya. Az OTKA támogatási rendszerben a médiakutatás nem szerepel önálló területként, s így más tudományterületek saját vállalkozásai mellett ritkán jut támogatási lehetőséghez.
3	Az egymásnak feszülő pártkampányok Magyarországon a 2002-es országgyűlési választások esetében vezettek minden eddigit meghaladó, magas választói részvételhez.
4	Az Európai Tanács elsősorban a bővítéssel foglalkozó ülését 2002. december 12–13-án tartották Koppenhágában. Ezen a találkozón a tagállamok tíz tagjelölt esetében hagyták jóvá a csatlakozási tárgyalások eredményeit, s így megnyílt az út a csatlakozási szerződés szövegezéséhez és a szerződés 2003. április 16-i athéni aláírásához. A magyar csatlakozási népszavazáson való alacsony részvétel egyik további oka, hogy a népszavazás (április 12.) és a csatlakozási szerződés meghirdetett aláírása (április 16.) között mindössze négy nap telt el, így a döntés már sokak szemében előre lefutottnak, a részvétel pedig feleslegesnek tűnhetett.
5	Egyes területeken éveket késett a csatlakozáshoz kötődő hazai intézményrendszer felépítése is. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra már évekkel azelőtt rendelkezésre álló Sapard-támogatási keretből például az első kifizetésekre csak 2003 elején került sor a Sapard-irodák késedelmes felállítása miatt.
6	Itt érdemes Habermas reprezentatív nyilvánosság-fogalmára utalni, amely a feudális nyilvánosság hierarchikus, egyenlőtlen helyzeteire, a kommunikáció hatalmi reprezentációhoz, szimbólumokhoz, státusokhoz kötődő voltára utal (Habermas, 1971). A rendszerváltás utáni demokratikus újságírásban az újságírói zsargonban a „repi cikk” műfajában élt tovább.