Messing Vera: Süketek beszéde
| 1 | „A magyarországi romák politikai és emberi jogai – a jogok érvényesülésének társadalmi feltételei” – a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program projektje. Kutatásvezetők: Neményi Mária és Szalai Júlia. A médiakutatás további részletei (a romák médiaképe, a tankönyvek romaképe, a jászladányi konfliktus sajtóbemutatása), valamint a kutatás egészének eredményei (szociológiai, szociálpszichológiai, jogi, oktatási, kisebbségpolitikai alprogramok) a 2004 őszére elkészülő tanulmánykötetben olvashatóak. |
| 2 | Ezekről lásd Messing Vera „Változás és állandóság. Kiköltöztetéses konfliktus médiabemutatása a rendszerváltás előtt és után” című írását a Médiakutató 2003 nyári számában – a szerk. |
| 3 | Szerettem volna más lapok elemző cikkeit is megvizsgálni, de a Népszabadság a tájékoztatásra összpontosított, csak két elemző és egy publicisztikai írást közölt. Az Élet és Irodalom – szemben a zámolyi ügyben vállalt úttörő szerepével – ezúttal csak két-három elemző vagy publicisztikai jellegű írást jelentetett meg az iskolaügyről. A Magyar Narancs tényfeltárásra „szakosodott”, talán ebben a lapban jelent meg a legkövetkezetesebben a jászladányi konfliktusok tényfeltárása is, publicisztikákat azonban a lap csak a választásokkal kapcsolatban közölt. Nem volna ugyanakkor korrekt a tényfeltáró írásokkal összevetni a „szubjektív” műfajú írásokat, így a Magyar Narancs cikkei is kimaradtak a kvalitatív elemzésből. A 168 Órában egyetlen olyan írást sem találtunk, amely az iskolaüggyel foglalkozott volna. |
| 4 | Kolláth György: Ladányi iskolapélda (2002. IX. 14.); Herczog Mária: Tiszadobi óvodapélda (2002. IX. 14.); Hamvay Péter: Jászladány ürügyén (2002. IX. 16.); Hell István: Jogállam és „etnocsisztka”(2002. IX. 18.); Kolláth György: Alperesi zászló (2002. IX. 25); Mohácsi Viktória: Egy Magyarország van (2002. X. 1); Hegyi Gyula: Féligazságok roma ügyben (2002. X. 5); Horváth Aladár: Mire példa a jászladányi iskolaügy? (2002. X. 15.). |
| 5 | A dolog mégis úgy áll: mivel a vállalt feladatok között van a kisebbségi oktatás is, a kisebbségi önkormányzat hozzájárulása nem mellőzhető egy olyan döntés során, mint a roma gyerekeket oktató önkormányzati iskola bérbeadása, és az sem megfelelő kibúvó, hogy az önkormányzat törli az iskola programjából a kisebbségi oktatást, mert ez a döntés sem jogszerű a kisebbségi önkormányzat hozzájárulása nélkül. |
| 6 | Magyar Hírlap, 2002. X. 5. |
| 7 | Magyar Hírlap, 2002. IX. 14. |
| 8 | Szarka Ágota: Jászladány és diákjai. Félő, hogy kormányszintre emelkedik a kompromisszumképtelen romapolitika (Magyar Nemzet, 2002. IX. 19.); Dizendy Attila: Szeret, nem szeret. Huszonegyedik századi iskolapélda Jászladányban (Magyar Nemzet, 2002. IX. 19.); Dankó István: Jászladány, a bűnös település (Magyar Nemzet, 2002. X. 1.). A jászladányi polgármester elemző írása, Kolláth György: Jászladánynak alapvetően igaza van (Magyar Nemzet, 2002 XI. 4.).; Franka Tibor: A cigányútra csúsztatott iskolaügy (Magyar Fórum, 2002. IX. 12.); Gy.B.: Templomod, iskolád, földed (Magyar Fórum, 2002 IX. 26.); név nélkül.: Jászladány a gyűlöletkeltők ellen szavazott (Magyar Fórum, 2002. XI. 7.); Nagy Szilvia: Iskolaháború Jászladányban. Etnikai műbotrány kormányzati segítséggel (Magyar Demokrata, 2002./38); Sinkovics Ferenc: A jászladányi példa. A roma kisebbségi önkormányzatba nem romákat is választottak (Magyar Demokrata, 2002/46 sz.). |
| 9 | Nagy Szilvia, Magyar Demokrata, 2002/38. |
| 10 | Szarka Ágota, Magyar Nemzet, 2002. IX. 19. |
| 11 | Magyar Nemzet, 2002. XI. 16. |
| 12 | Sinkovics Ferenc, Magyar Demokrata, 2002/46. |
| 13 | Kolláth György, Magyar Nemzet, 2002. X. 4. |
| 14 | Szarka Ágota, Magyar Nemzet 2002. IX. 19. |
| 15 | Magyar Demokrata, 2002/38. |
| 16 | Magyar Fórum, 2002. IX. 12. |
| 17 | Hering József, Magyar Fórum, 2002. XI. 07. |
| 18 | Dankó István polgármester nyilatkozata, Magyar Nemzet, 2002. X. 1. |
| 19 | Franka Tibor, Magyar Fórum, 2002. IX. 12. |
| 20 | Gy. B., Magyar Fórum, 2002. IX. 26. |
| 21 | Az információfeldolgozásra gyakorolt hatásokról, a gondolkodás nélküli reakció jelentőségéről az újságírásban lásd részletesen Síklaki István: A főcímek demagógiája. Jel-Kép 1997/2, 97–112. o. |
| 22 | Dankó István polgármester nyilatkozata, Magyar Nemzet, 2002. X. 1. |
| 23 | Dankó István polgármester nyilatkozata, Magyar Demokrata, 2002/38. |
| 24 | Magyar Demokrata, 2002/38. |
| 25 | Uo. |
| 26 | Nagy Szilvia, Magyar Demokrata, 2002/38. |
| 27 | Magyar Demokrata, 2002/46. |
| 28 | A kisebbségi törvény szerint ugyanis a települési önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzatnak a működéshez szükséges infrastruktúrát. |
| 29 | Magyar Fórum, 2002. IX. 12. |
| 30 | Magyar Nemzet, 2002. IX. 18. |
| 31 | Sinkovics Ferenc: A jászladányi példa. Magyar Demokrata, 2002/46. |
| 32 | Gy. B.: Templomod, iskolád, földed. Magyar Fórum, 2002. IX. 26 |
| 33 | Hering József: Jászladány a gyűlöletkeltők ellen szavazott. Magyar Fórum, 2002. XI. 7.33 Dankó I.: Jászladány a bűnös település. Magyar Nemzet, 2002. X. 1. |
| 34 | Dankó I.: Jászladány a bűnös település. Magyar Nemzet, 2002. X. 1. |
| 35 | Magyar Nemzet, 2002. IX. 19. |
| 36 | Magyar Demokrata, 2002/46. |
| 37 | Meg kell említeni, hogy a Magyar Fórumot vizsgálva hasonló következtetésre jutott Kriza Borbála is, aki Csurka István retorikáját, a szélsőjobb ellenségdiskurzusát vizsgálta: „Csurka István diskurzusában a cigányság sosem önálló ellenségként jelenik meg, hanem beékelődik az antiszemita (antiliberális) ellenségképbe. Az alábbiakban a bűnöző cigány, mint veszély elhalványul a valódi ellenség (a liberálisok) mellett...”. Kriza Borbála: Ellenségdiskurzusok: Csurka István retorikája. In. Csepeli György & Örkény Antal, szerk. (2002) Gyűlölet és politika. Budapest: Minoritás Könyvek & Friedrich Ebert Alapítvány. |