Médiakutató

Lábjegyzetek

Messing Vera: Süketek beszéde

1 „A magyarországi romák politikai és emberi jogai – a jogok érvényesülésének társadalmi feltételei” – a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program projektje. Kutatásvezetők: Neményi Mária és Szalai Júlia. A médiakutatás további részletei (a romák médiaképe, a tankönyvek romaképe, a jászladányi konfliktus sajtóbemutatása), valamint a kutatás egészének eredményei (szociológiai, szociálpszichológiai, jogi, oktatási, kisebbségpolitikai alprogramok) a 2004 őszére elkészülő tanulmánykötetben olvashatóak.
2 Ezekről lásd Messing Vera „Változás és állandóság. Kiköltöztetéses konfliktus médiabemutatása a rendszerváltás előtt és után” című írását a Médiakutató 2003 nyári számában – a szerk.
3 Szerettem volna más lapok elemző cikkeit is megvizsgálni, de a Népszabadság a tájékoztatásra összpontosított, csak két elemző és egy publicisztikai írást közölt. Az Élet és Irodalom – szemben a zámolyi ügyben vállalt úttörő szerepével – ezúttal csak két-három elemző vagy publicisztikai jellegű írást jelentetett meg az iskolaügyről. A Magyar Narancs tényfeltárásra „szakosodott”, talán ebben a lapban jelent meg a legkövetkezetesebben a jászladányi konfliktusok tényfeltárása is, publicisztikákat azonban a lap csak a választásokkal kapcsolatban közölt. Nem volna ugyanakkor korrekt a tényfeltáró írásokkal összevetni a „szubjektív” műfajú írásokat, így a Magyar Narancs cikkei is kimaradtak a kvalitatív elemzésből. A 168 Órában egyetlen olyan írást sem találtunk, amely az iskolaüggyel foglalkozott volna.
4 Kolláth György: Ladányi iskolapélda (2002. IX. 14.); Herczog Mária: Tiszadobi óvodapélda (2002. IX. 14.); Hamvay Péter: Jászladány ürügyén (2002. IX. 16.); Hell István: Jogállam és „etnocsisztka”(2002. IX. 18.); Kolláth György: Alperesi zászló (2002. IX. 25); Mohácsi Viktória: Egy Magyarország van (2002. X. 1); Hegyi Gyula: Féligazságok roma ügyben (2002. X. 5); Horváth Aladár: Mire példa a jászladányi iskolaügy? (2002. X. 15.).
5 A dolog mégis úgy áll: mivel a vállalt feladatok között van a kisebbségi oktatás is, a kisebbségi önkormányzat hozzájárulása nem mellőzhető egy olyan döntés során, mint a roma gyerekeket oktató önkormányzati iskola bérbeadása, és az sem megfelelő kibúvó, hogy az önkormányzat törli az iskola programjából a kisebbségi oktatást, mert ez a döntés sem jogszerű a kisebbségi önkormányzat hozzájárulása nélkül.
6 Magyar Hírlap, 2002. X. 5.
7 Magyar Hírlap, 2002. IX. 14.
8 Szarka Ágota: Jászladány és diákjai. Félő, hogy kormányszintre emelkedik a kompromisszumképtelen romapolitika (Magyar Nemzet, 2002. IX. 19.); Dizendy Attila: Szeret, nem szeret. Huszonegyedik századi iskolapélda Jászladányban (Magyar Nemzet, 2002. IX. 19.); Dankó István: Jászladány, a bűnös település (Magyar Nemzet, 2002. X. 1.). A jászladányi polgármester elemző írása, Kolláth György: Jászladánynak alapvetően igaza van (Magyar Nemzet, 2002 XI. 4.).; Franka Tibor: A cigányútra csúsztatott iskolaügy (Magyar Fórum, 2002. IX. 12.); Gy.B.: Templomod, iskolád, földed (Magyar Fórum, 2002 IX. 26.); név nélkül.: Jászladány a gyűlöletkeltők ellen szavazott (Magyar Fórum, 2002. XI. 7.); Nagy Szilvia: Iskolaháború Jászladányban. Etnikai műbotrány kormányzati segítséggel (Magyar Demokrata, 2002./38); Sinkovics Ferenc: A jászladányi példa. A roma kisebbségi önkormányzatba nem romákat is választottak (Magyar Demokrata, 2002/46 sz.).
9 Nagy Szilvia, Magyar Demokrata, 2002/38.
10 Szarka Ágota, Magyar Nemzet, 2002. IX. 19.
11 Magyar Nemzet, 2002. XI. 16.
12 Sinkovics Ferenc, Magyar Demokrata, 2002/46.
13 Kolláth György, Magyar Nemzet, 2002. X. 4.
14 Szarka Ágota, Magyar Nemzet 2002. IX. 19.
15 Magyar Demokrata, 2002/38.
16 Magyar Fórum, 2002. IX. 12.
17 Hering József, Magyar Fórum, 2002. XI. 07.
18 Dankó István polgármester nyilatkozata, Magyar Nemzet, 2002. X. 1.
19 Franka Tibor, Magyar Fórum, 2002. IX. 12.
20 Gy. B., Magyar Fórum, 2002. IX. 26.
21 Az információfeldolgozásra gyakorolt hatásokról, a gondolkodás nélküli reakció jelentőségéről az újságírásban lásd részletesen Síklaki István: A főcímek demagógiája. Jel-Kép 1997/2, 97–112. o.
22 Dankó István polgármester nyilatkozata, Magyar Nemzet, 2002. X. 1.
23 Dankó István polgármester nyilatkozata, Magyar Demokrata, 2002/38.
24 Magyar Demokrata, 2002/38.
25 Uo.
26 Nagy Szilvia, Magyar Demokrata, 2002/38.
27 Magyar Demokrata, 2002/46.
28 A kisebbségi törvény szerint ugyanis a települési önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzatnak a működéshez szükséges infrastruktúrát.
29 Magyar Fórum, 2002. IX. 12.
30 Magyar Nemzet, 2002. IX. 18.
31 Sinkovics Ferenc: A jászladányi példa. Magyar Demokrata, 2002/46.
32 Gy. B.: Templomod, iskolád, földed. Magyar Fórum, 2002. IX. 26
33 Hering József: Jászladány a gyűlöletkeltők ellen szavazott. Magyar Fórum, 2002. XI. 7.33 Dankó I.: Jászladány a bűnös település. Magyar Nemzet, 2002. X. 1.
34 Dankó I.: Jászladány a bűnös település. Magyar Nemzet, 2002. X. 1.
35 Magyar Nemzet, 2002. IX. 19.
36 Magyar Demokrata, 2002/46.
37 Meg kell említeni, hogy a Magyar Fórumot vizsgálva hasonló következtetésre jutott Kriza Borbála is, aki Csurka István retorikáját, a szélsőjobb ellenségdiskurzusát vizsgálta: „Csurka István diskurzusában a cigányság sosem önálló ellenségként jelenik meg, hanem beékelődik az antiszemita (antiliberális) ellenségképbe. Az alábbiakban a bűnöző cigány, mint veszély elhalványul a valódi ellenség (a liberálisok) mellett...”. Kriza Borbála: Ellenségdiskurzusok: Csurka István retorikája. In. Csepeli György & Örkény Antal, szerk. (2002) Gyűlölet és politika. Budapest: Minoritás Könyvek & Friedrich Ebert Alapítvány.