Vályi Gábor: Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet
| 1 | A tanulmány a Goldsmiths College (University of London) „Globalisation, Culture and the City” Masters programja számára 2002-ben készített szakdolgozat átdolgozott, magyar nyelvű változata. A programban való részvételt és a jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Brit Külügyminisztérium Chevening Ösztöndíja tette lehetővé. |
| 2 | Lásd például Zukin (2000). |
| 3 | A szövegben található idegen nyelvű idézeteket a szerző fordításában közöljük – a szerk. |
| 4 | E zenei stílust a 3. rész elején írom le bővebben. |
| 5 | Bár Max Horkheimer és Theodor Adorno kultúrakritikája sok szempontból problémás, kifejezésük találó (Horkheimer&Adorno, 1990). |
| 6 | John Tomlinson (1999) kiváló áttekintést nyújt a kulturális globalizációval foglalkozó főbb elméleti elképzelésekről és vitákról. |
| 7 | A kulturális homogenizációval kapcsolatos vita részletes ismertetését lásd Tomlinson (1991). Az egyéni értelmezésekkel, használatokkal, a helyi és a globális kultúra elemeire egyaránt építő kulturális hibridekkel és kreolizációval kapcsolatban fontos még: Appadurai (1996), Lull (2000; 2002), Morley (1992; 1995; 2000), Morley és Robins (1995), valamint Hannerz (1996). |
| 8 | A városi közösségeket kutató Luis Eduardo Guarnizo és Michael Peter Smith alulról jövő transznacionalizációnak (transnationalisation from below) nevezi a transznacionális migráns közösségek mindennapi életére jellemző kollektív cselekvések azon csoportját, amelyek alternatívát nyújtanak e közösségek tagjainak a nemzetállamok hivatalos intézményrendszere és a multinacionális tőke által felülről rájuk kényszerített hegemón tendenciák mellett/helyett. Guarnizo és Smith a hibrid csoportidentitás megteremtését és a migráns vállalkozók által létrehozott transznacionális üzleti hálózatok kiépítését ünneplő elméletek kritikai összefoglalását nyújtják, s megjegyzik: amellett, hogy elfogadják az e jelenségekben rejlő hegemóniaellenes potenciál létét, e mozgalmak nem mindig lépnek a tudatos ellenállás vagy politizálás útjára (Guarnizo & Smith, 1998). Arjun Appadurai az alulról jövő globalizáción (globalisation from below vagy grass-roots globalisation) a globalizáció által okozott gazdasági és környezeti károkkal szembeni, alulról jövő, tudatos politikai ellenállás szféráját érti (Appadurai, 2000). Én alulról jövő kulturális globalizáción inkább Guarnizo és Smith lényegesen tágabb definíciójának nyomán az alternatív, az állami és a nagyvállalati szférán kívüli, az abban részt vevők autonóm együttműködése által létrehozott transznacionális kulturális termelést és cserét értem. |
| 9 | A hálózati alapú szervezetek térnyerése szorosan kapcsolódik a „szervezett kapitalizmus” (Lash & Urry, 1988) centralizált, térben koncentrált, hierarchikus vezetési és munkaszervezési módszereinek csődje által kikényszerített gazdasági szerkezetváltozáshoz is. Az egyes vállalati funkciókat az anyacégtől függetlenítve, horizontálisan szervezett beszállítói hálózaton keresztül szervező flexibilis termelési formát a korábban vertikálisan és bürokratikusan irányított nagyvállalatok működési költségeinek csökkentése mellett az a cél hívta életre, hogy e cégek – a centralizált döntéshozási procedúrákat kiiktatva és az egyes egységek helyi tudását kiaknázva – gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodjanak az előre nem látható piaci változásokhoz (Castells, 1996: 167–173). Az alulról szerveződő, informális, lazán szervezett, a vállalat fenntartásának költségeit – telephely, bérek – gyakran internalizáló, személyesen motivált szereplők által fenntartott kulturális hálózatok legtöbbször rugalmasabbak, mint a kultúripar decentralizált intézményrendszere. |
| 10 | Dolgozatomban Raymond Williams (1983) tág, az intellektuális tevékenységek összességét magában foglaló kultúradefinícióját használom. |
| 11 | Egyidejű és időben eltolt; egyirányú vagy kétirányú; két személy közötti (one-to-one), egy személytől a csoport felé irányuló (one-to-many), illetve csoporton belüli (many-to-many). A kommunikálható tartalom típusait tekintve multimediális, azaz szöveget, képet, mozgóképet, hangot és adatbázisokat egyaránt közölhetünk az interneten keresztül (van Dijk, 1997: 31–39; Castells, 1996: 328). |
| 12 | Természetesen ez a viszonylag olcsó hozzáférés csak a társadalom egy része számára jelent valós lehetőséget. Az internethez szükséges informatikai infrastruktúra megvásárlása, illetve a nyelvtudás és a „számítógépes írástudás” általában éppen a társadalom eleve hátrányos helyzetű csoportjai számára elérhetetlen, így az egyre hatékonyabb és a gyors információszerzésre és feldolgozásra épülő társadalmi versenyben tovább növeli lemaradásukat. Castells részletesen elemzi a „digitális szakadék” problémakörét az Amerikai Egyesült Államok kontextusában, illetve globálisan. Könyve a közelmúltban ezzel kapcsolatban végzett kutatások eredményeit is összegzi (Castells, 2001: 247–274). |
| 13 | Az internetre is gyakran használt rhizome, a tarackszerű gyökér metaforája Deleuze és Guattari elméleti konstrukciója (Deleuze & Guattari, 2002: 3–25). |
| 14 | A kifejezésen mind a konkrét zenei felvételeket, mind az azokra vonatkozó információkat értem. |
| 15 | Mindannyian férfiak, de ez elég jól reprezentálja a színtér nemi arányait. Összesen egy nőről tudok a régió DJ-i között. |
| 16 | Szakzsargon a DJ által prezentált zenei műsorra. A DJ-szet megítélésének szempontjai: a DJ által bemutatott zeneszámok kiválasztása (szelekció), az egyes zeneszámok egymásutániságát meghatározó koncepció (építkezés), az egyes zeneszámok közötti váltások, átmenetek technikai megoldása (keverés). |
| 17 | E kifejezés magyarításáért Kemény Vagyimnak tartozom köszönettel. |
| 18 | Terjedelmi okokból nem térek ki bővebben e módszertanból, illetve saját bennfentes pozíciómból eredő vélt vagy valós módszertani problémákra. A multilokális módszertannal kapcsolatban a következőket ajánlom: Marcus (1995), Hannerz (1998), Clifford (1997), Kalocsai (2000). A bennfentes perspektívával kapcsolatban: Caputo (2001), Clifford (1986; 1988), Haller (2002), Haraway (1991), Edwards (1992), Hammersley (1992), Hammersley és Atkinson (1995), valamint Rosaldo (1989). |
| 19 | Feltehetőleg a zenei szakújságírás számlájára írható a futurisztikus fonetizmus, amely a „new jazz”-t írja így. |
| 20 | E dolgozat terjedelme nem ad lehetőséget a következőkben megemlített műfajok történetének és stílusjegyeinek ismertetésére. Az egyes irányzatokra rákeresve az interneten bővebb tájékoztatást találhat a zenei kategóriarendszer iránt érdeklődő olvasó. |
| 21 | A tánczenestílusok köré szerveződő klub(szub)kultúrákkal kapcsolatban lásd Thornton (1996). |
| 22 | Forrás: http://www.wkrz913.com/zfavs_gilles.html (2004. II. 23.). |
| 23 | A nu jazz egy viszonylag új kifejezés az eklektikus megközelítés leírására. Az 1980-as évek végének Bécsében kialakuló alternatív klubszíntér zenei választéka hangminta alapú hip hopra és a hangminták eredeti forrásaira – régi funk, soul és jazz lemezekre – épült. |
| 24 | Forrás: http://www.cityguide.travel-guides.com/cities/vie/CityStatistics.asp (2004. II. 23.). |
| 25 | Egy elektronikus tánczenével foglalkozó disztribúciós cég több, mint egyszerű nagyker, főként mivel az általa forgalmazott marginális kulturális termékek más terjesztési megközelítést és szakértelmet igényelnek, mint a tömegcikkek. E zenei disztribútorok fő erőforrásai a kis, szakosodott lemezboltokkal fenntartott kapcsolatok, az egyes helyi piacok és ízlések ismerete, illetve az egyes műfajok meghatározó DJ-ivel kialakított promóciós kapcsolatok, amelyek révén az egyes kiadványok célzott terjesztését és gyakran népszerűsítését is végzik. A disztribúciós cégek erős pozícióját jelzi, hogy a kiadókkal kötött szerződések bizonyos régiókra vagy az egész világra szóló exkluzív terjesztési jogokat garantálnak számukra. |
| 26 | A szakosodott lemezboltok a marginális zenei stílusok fő kiskereskedelmi egységei, amelyek sokkal erősebb, személyesebb kapcsolatban állnak e stílusok vásárlóival, mint a nagy zeneáruházak. A szakboltok kisebb mennyiségeket adnak el, ám beszerzéskor sokkal több kiadvány közül kell választaniuk, mint a popslágerlisták előadóit forgalmazó boltoknak, így érdekük vásárlóik igényeinek pontos ismerete. Az elektronikus tánczene specialistái a DJ-k legfőbb beszerzési forrásai, s így kínálatukban hangsúlyos szerepet kapnak a bakelit hanglemezek, bár CD-ket is kínálnak a klubkultúrákhoz kötődő vásárlóknak. |
| 27 | Bár a hanglemezek alapanyagául csak kezdetben használtak bakelitet, s már évtizedek óta szabvány a PVC alapú gyártástechnológia, a magyar köznyelv és klubkulturális szóhasználat egyaránt így hivatkozik a régimódi, analóg lemezekre. |
| 28 | Hasonló diverzifikációs folyamatot figyelhettünk meg a budapesti underground klubszíntér kialakulása során. Mivel az alaposabb magyarázathoz több kutatásra volna szükség, csak néhány alapos sejtést fogalmazhatok meg a diverzifikáció okaival kapcsolatban: (1) a DJ-k néhány év alatt megtalálják saját stílusukat; (2) ahogy a színtér fejlődik, a lemezboltosoknak lehetőségük nyílik az egyes zenei alműfajokon belül is egyre szélesebb választékot nyújtani; (3) megszűnnek a kezdeti nehézségek, amelyek szükségessé tették a bulik szervezésekor az eltérő zenei érdeklődésű emberekkel való együttműködést; és (4) ahogy a DJ-k és a szervezők száma, illetve a potenciális közönség mérete növekszik, szükségessé válik egyfajta megkülönböztető „piaci pozicionálás”, hogy felismerhetőek maradjanak a versenyben. |
| 29 | A Horvát Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal információja. Forrás: http://www.croatia.hr/destinations/general.aspx?id_destination=470&id_property=16&type=main (2004. II. 23.). |
| 30 | A fesztivált 2003-ban nem rendezték meg, ám 2004-ben valószínűleg ismét megtartják. |
| 31 | Az mp3 az MPEG-3 tömörítési technológiát használó digitális hangfájlformátum, amely a tömörítés nélküli formátumoknál kisebb mennyiségű adatot tartalmaz, így az internetről gyorsabban letölthető, és kevesebb helyet foglal a számítógépek merevlemezein vagy az írott CD-ken. Az internetes zeneforgalom túlnyomó többsége ebben a formátumban zajlik. |
| 32 | Dus például hangszerel, hangmérnökösködik, reklámfilmzenét ír. |
| 33 | 2002-es becslés. Forrás: http://www.countrywatch.com/cw_country.asp?vCOUNTRY=22 (2004. II. 23.). |
| 34 | A legtöbb utcai árus szerb. A kalóz-CD-ket áruló boltok nagy része Szarajevó szerb negyedében található. |
| 35 | A féltucatnyi – illegálisan másolt szoftverek, hangfelvételek és filmek széles körét kínáló – üzlet egy eldugott kis utcában található, amely legalább olyan ismert és népszerű a külföldi békefenntartó katonák, mint a helyi lakosság körében. |
| 36 | Ezek az eszközök a magas szállítási költségeknek és a vámnak, valamint a kis számú helyi forgalmazó közötti verseny hiányának köszönhetően Szarajevóban a bécsi boltok árainál 50 százalékkal drágábbak. Az átlagjövedelem természetesen nagyságrendekkel alacsonyabb, mint Bécsben. |
| 37 | Gyakori eset, hogy a helyek tulajdonosai csak hetekkel a megbeszélt időpont után vagy egyáltalán nem fizetik ki a DJ-ket. Előfordul az is, hogy az előre kialkudott DJ-gázsiknál lényegesen kevesebb pénzt fizetnek, vagy napokkal a megrendezés időpontja előtt lemondják a rendezvényt. Az is előfordul, hogy nem biztosítják az előre megbeszélt technikai feltételeket. |
| 38 | Amennyire Enes történeteiből kiderült, Szarajevóban nem a kapitalizmus profitorientált racionalizmusa irányítja az egyes intézményeket: a pozícióféltés, a szakmai féltékenység, a régi, bevett módszerekhez való ragaszkodás, az új megközelítésekkel szembeni gyanakvás ugyanúgy jellemzi a rádiók, mint a szórakozóhelyek és a hatóságok vezetőinek döntéseit. |
| 39 | Nu jazz-mixekben gyakran előforduló, viszonylag új stílus. A „nyugat-londoni hangzás”-ként is ismert műfaj a Roy Ayers és Herbie Hancock által az 1970-es évek végén képviselt boogie disco zenei örökségére – jazzharmóniákra, poliritmikus lüktetésre és a szintetizátort előtérbe helyező hangszerelésre – épít. |
| 40 | Ez az általános vélemény a régióban, s ezt az utcákon járó drága és új autók aránya, a boltok és a kávézók árszínvonala, valamint a felső középosztályt célzó nemzetközi márkák jelenléte is alátámasztani látszik. |
| 41 | Forrás: http://www.film-sklad.si/eng/co-productions/country-info/ (2004. II. 23.). |
| 42 | Harmincéves múltjával ez Európa legrégebb óta működő egyetemi rádiója. |
| 43 | A Trieszti Gazdasági Kamara Kutatási Osztályának adatai. Forrás: http://www.ts.camcom.it/english/tsincifre.htm (2004. II. 23.). |
| 44 | További érdekes adat, hogy több nyugdíjas él itt, mint aktív dolgozó (Hundley, 2000). |
| 45 | A chill out szobák az elektronikus tánczenei rendezvények „menedékei”: az ezekben szóló lassabb tempójú zenék vagy teljesen ütem nélküli, atmoszférikus, ambient hangképek erős kontrasztban állnak a többi helyszín hangos, gyors, zaklatott muzsikájával. A chill out szobák az ellazulás, a beszélgetések és a nyugalom terei. Funkciójukat gyakran belső kialakításuk jellegzetességei – puffok, szőnyegek, párnák, zsámolyok, hipnotikus hatású vizuális/dekoratív elemek – is tükrözik. |
| 46 | A zene iránti lelkesedés prioritást élvez a profitszempontokkal szemben, de ez utóbbiak sem hagyhatóak teljesen figyelmen kívül. A Kontrapunkt-estek és a CodeEP által szervezett Loungebox nevű nu jazz-rendezvények 2002 nyarára akkora veszteségeket termeltek, hogy szervezőik azóta is sokkal kevesebb külföldi DJ-t hívnak, mint korábban. A zágrábi szervezők az előző év – főként a korábbi szponzorok visszalépésének köszönhető – veszteségei miatt 2003-ban nem rendezték meg a Kontrapunkt fesztivált. Tony 2002 nyarán bezárta trieszti lemezboltját, és strandfelügyelői állást vállalt, miközben az üzlet végleges felszámolását fontolgatta. |
| 47 | A célközönség nagyobb hatásfokú elérését célozza az a marketingstratégia, hogy a nagy lemezcégek nu jazz közeli megjelenéseit általában független promóciós és disztribúciós cégeken keresztül népszerűsítik és terítik. |
| 48 | A jobban fejlett DJ-piacokkal rendelkező városokban – ahogy Bécsben is – a nagy zenei áruházláncokban is kapható bakelit. |
| 49 | Enes jogosan hívja fel a figyelmet arra a visszás gyakorlatra, hogy a nagy lemezcégek Kelet-Európában is ugyanazt az árat kérik az általuk kiadott lemezekért, mint Nyugat-Európában, miközben kelet-európai leányvállalataik működtetése során lényegesen alacsonyabbak az infrastrukturális költségeik, és a szintén alacsonyabb kelet-európai bérszínvonalon fizetnek. Annak ellenére, hogy az olcsó működéssel összhangban megtehetnék, hogy a régió átlagos bérszínvonalához igazítják a CD-árakat, nem teszik, s így még saját alkalmazottaiknak sem marad elég, zenére költhető pénzük. |
| 50 | Ez megfelel a posztfordiánus nagyvállalatok just-in-time logisztikai módszerének. |
| 51 | Gyakran mindezt egyetlen CD-n, mp3 formátumban. |
| 52 | A peer-2-peer fájlcserélgető rendszerek úgynevezett elosztott hálózati technikára építő szolgáltatások. E technológia akkor nyert teret, amikor a Napstert (az első internetes zenecserélgető szolgáltatást) jogi úton szerzői jogot sértő működésének beszüntetésére kényszerítette a zeneipar. Míg a Napsternél egy központi szerver tartotta nyilván az egyes felhasználók gépein található, cserére felajánlott zeneszámokat, a P2P rendszereknek nincs ilyen központi magjuk: gyakorlatilag minden gép egyenlő jogú szerverré válik, amelyre a P2P szoftvert letöltik. A szolgáltatásnak így gyakorlatilag nincs perelhető központi üzemeltetője, s csak az egyes felhasználók ellen indítható jogi eljárás. Ez megnehezíti az egyes szolgáltatások bezárását. Az interjúalanyaim által leggyakrabban említett P2P-szolgáltatás a http://www.slsknet.org/ (2004. IV. 23.) címről letölthető SoulSeek volt, mivel – kutatásom idején – innen lehetett a legtöbb nu jazz-felvételt letölteni. |
| 53 | Ezt támasztja alá a Bécsben élő DJ, Tom Wieland beszámolója Ausztria fővárosáról: „Bécset sokan Kelet kapujának tartják, különösen azoknak a fejleményeknek a fényében, amelyek jelenleg az Európai Unióban zajlanak.” Érdemes hangsúlyozni, hogy Bécs nemcsak a személyes lemezbeszerzőutak fő célpontja, de a régió szakosodott lemezboltjait ellátó legfontosabb disztribúciós cég – a Soul Seduction – székhelye is. E régión belüli centrális szerep legalább annyira magyarázható geopolitikai okokkal („az EU keleti kapuja”), mint a bécsi színtér „fejlettségével” vagy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbélő örökségével. |
| 54 | Ilyen például az Acid Jazz levelezőlista [http://www.cmd.uu.se/AcidJazz/ (2004. II. 23)] és a Nu Jazz Warriors fórum (a fórum a tanulmány írásakor már nem volt elérhető eredeti helyén [http://njw.iscool.net/], bár az abban részt vevők továbbra is on-line közösségként működnek különböző fájlcserélgető szolgáltatások keretein belül [például: http://www.audiogalaxy.com/groups/group.php?&gID=423026 (2004. II. 23)]). |
| 55 | Enes így beszél erről: „A kisebb kiadókra koncentráltam. Aztán mindegyik küldött lemezeket. Nem volt különösebb gondom, de nem tudtam, hogy kinek írjak még és milyen stílusban. Ezt mind magamtól kellett megtanuljam. Ezzel nem volt gondom. Sokkal komolyabb problémát jelentett az a vákuum, ami akkor keletkezett, amikor nem tudtam nekik elküldeni a rádióban lejátszott számok listáját, illetve nem tudtam összerakni a saját honlapomat. Szóval egyszer elküldték [a lemezeket], és azt gondolták: »Elküldtük a dolgainkat Szarajevóba. Ez remek. A srác megköszönte, de semmilyen egyéb visszajelzést nem kaptunk.Ť De idővel egyre jobbak leszünk ebben. Kialakítasz valamiféle kapcsolatot a kiadóval, és ők azt gondolják: »Megbízunk benned. Látjuk a játszási listáidat.Ť Szóval működik. De ez olyasmi, amivel állandóan foglalkoznod kell.” |
| 56 | A legrövidebb internethasználat fél-egy órás, de volt olyan, egy internetes cégnél vezető beosztásban dolgozó DJ is, aki napi három-négy órát töltött zenei ügyekben a világhálón. Talán különösen hangzik, de hasonló munkahelyi és lemezlovas múlttal a hátam mögött nyugodtan állíthatom: ez lehetséges. |
| 57 | Kutatókörutamat és az annak keretéül szolgáló DJ-turnét Londonból körülbelül egy hét alatt szerveztem le e-mailben, anélkül, hogy akár egyszer is telefonálnom kellett volna. |
| 58 | Legtöbbjük napjában legalább egyszer megnézi elektronikus postafiókját, és megválaszolja a sürgős leveleket. |
| 59 | Az egyes hírlevelek különböznek tartalmukban és stílusukban, de általában angolul íródnak, és a rádióműsorokban lejátszott felvételek, toplisták mellett beszámolnak a helyi eseményekről és a külföldi fellépésekről is. |
| 60 | Howard Rheingold szerint a virtuális közösségek olyan „társadalmi csoportok, amelyek a neten jelennek meg, ha elég ember elég hosszú ideig elég emberi átéléssel vesz részt […] nyilvános vitákban ahhoz, hogy személyes kapcsolatok hálóját hozza létre a kibertérben” (Rheningold, 1995: 5). Barry Wellman (2001) emlékeztet arra, hogy a virtuális közösségek nem a fizikai térben létező közösségek ellentétei, hanem eltérő szabályokkal és csoportdinamikákkal rendelkező közösségtípust alkotnak, amely kölcsönhatásban áll más közösségtípusokkal. A virtuális közösségek tagjainak on-line szerzett élményei és ismerősei nem válnak el élesen a fizikaivalóság-beliektől. |
| 61 | Ha budapesti kapcsolatokat keresve a „+ nu jazz + Budapest + DJs” kifejezést futtatjuk a http://www.google.com -on, az első találatok között szerepel saját hírlevelem. |
| 62 | A hírlevéljelenség könnyen magyarázható – Sharon Zukin terminológiáját használva – transznacionális szintű „zsezsgés-keltésként” (creating a buzz). Zukin szerint a „zsezsgés” a városok szimbolikus gazdaságaiban „publicitásból, pletykából és várakozásokból áll. […]. A zsezsgés fontossága, részben a 19. század óta a technológiai innováció kereskedelmi hasznosítására fektetett hangsúlyt tükrözi. A zsezsgés részben a média – újságok, képes magazinok, kábeltelevízió, honlapok és internetes csevegőszobák – fontosságát is jól mutatja a termékekről és hírességekről szóló tudás szétszórásában. [A] zsezsgés központi szerepet játszik a kulturális termelők életében is. A zsezsgés elmélyíti azt a tendenciát, hogy a kreativitásuk dokumentációját felölelő »portfoliókŤ válnak az egyes termelőket hitelesítő »ajánlólevelekkéŤ. […] A zsezsgés továbbá a város fogyasztási terei és intézményei között keringő kulturális termelők, munkaadók, ügyfelek és támogatók összekapcsolódó hálózatai között zajló kommunikáció fő médiuma” (Zukin, 2000: 261). |
| 63 | John Tomlinson a globalizáció áramlás-metaforát használó modelljei által háttérbe szorított kölcsönhatásokra koncentrál, és a globalizáció lényegét összetett összekapcsolhatóságként (complex connectivity) ragadja meg. Ez a megközelítés „a modern világ empirikus állapotából” (Tomlinson, 1999: 2) indul ki, és az egymástól nagy fizikai vagy fogalmi távolságra elhelyezkedő helyek, emberek, cselekvések, folyamatok, tárgyak és elképzelések közötti potenciális, illetve már létező kapcsolatok egyre növekvő számára utal. |
| 64 | Többek között Londonból, Hamburgból, New Yorkból, Bécsből, Münchenből. A műsorok teljes felsorolása, az azokban lejátszott felvételek listái megtalálhatóak a http://www.radio3.ba/news.htm (2004. II. 23.) címen. |
| 65 | A régió legnehezebb körülményei – a legmagasabb repülőjegyárak, a legalacsonyabb átlagos belépőjegyárak – között dolgozó Enes a következőképpen számol be arról, hogy még így is meg tud hívni külföldi fellépőket: „Promók miatt veszem fel az előadókkal a kapcsolatot. Megnézik a honlapunkat, és megkérdezik, hogy felléphetnek-e itt. Nem azért jönnek Szarajevóba, mert nagy klubszíntere van, vagy mert messze földön ismert minőségi zenéjéről és a magas DJ-gázsikról. Ez nem a DJ-k Mekkája. Az emberek, akikkel felveszem a kapcsolatot, szeretik a zenét és szeretik a kalandokat. Szeretnek megismerni helyeket. Emberekkel lógni. Távolinak és különösnek hangzó helyekre utazni. Legtöbben ezért jönnek ingyen. Szeretnének valamilyen indokot arra, hogy idejöjjenek. Vannak olyanok is, akik maguk fizetik a [repülő]jegyüket.” |
| 66 | Az interneten és a lemezborítókon talált, illetve a más kulturális termelők által átküldött címekre küldött e-mailek formájában. |
| 67 | A Kontrapunkt Future Jazz Festivalok például a rendezvény szórakoztató funkcióin túl a régió és a nemzetközi színtér DJ-inek informális konferenciáiként is működtek. |
| 68 | Ezeket az írható CD-ket gyakran hívják Hush Hush-nak. A kifejezés szabadon Pszt! Pszt!-nek fordítható, és a megjelenés előtt álló kiadványok másolásával kapcsolatban igen érzékeny előadók és kiadók előtti titkolózásra utal. Másoláskor a felek gyakran rögzítik saját feltételeiket („Lemásolhatod, de nem másolhatod tovább senkinek.” „Ha valaki rákérdez, nem tőlem szerezted.” „Nem játszhatod a rádióműsorodban, és nem írhatod be a toplistádba, amíg hivatalosan meg nem jelenik.”). Ez a gyakorlat még a zenével legjobban ellátott színtereken és a legismertebb nu jazz-DJ-k között is általános. A megjelenés előtt álló zenéket csak nagyon fontos és megbízható DJ-k kapják meg a tömeges kalózmásolástól és az internetre való feltöltéstől félő kiadóktól, így az új zene iránti éhséget a zene szeretetén túl a státussal kapcsolatos aspirációik is táplálják. |
| 69 | Bár David Harvey (1990) e fogalmat (time-space-compression) a modernizáció kontextusában alkotta meg, jól használhatjuk a modernitás projektjéhez szorosan kapcsolódó globalizáció leírásakor is, amely az „összetett összekapcsolhatóság” megjelenésével párhuzamos kognitív folyamatra utal. A térrel és az idővel kapcsolatban alkotott elképzeléseink radikálisan megváltoztak a földrajzi távolságok legyőzésének csökkenő időigényével, illetve a távoli világokkal történő érintkezés új, média és telekommunikáció által közvetített formáinak megjelenésével (Morley, 1992). |
| 70 | Anthony Giddens fogalma (disembedding), amelyet Tomlinson (1999: 55) interpretációjában ismertetek. A kiágyazódást két mechanizmus működteti: a szimbolikus egyenértékesek (symbolic tokens) és a szakértő rendszerek (expert systems). A szimbolikus egyenértékesek „szabványos értékkel rendelkező csereeszközök, így a kontextusok sokaságán keresztül beválthatóak” (1999: 55), s így lehetővé teszik korábban elszigetelt személyek, tárgyak vagy műszaki rendszerek összekapcsolását. A közlekedés és a kommunikáció szakértő rendszerei „olyan műszaki tudásra épülnek, amelyek függetlenek az azokat használó személyektől” (1999: 55), így azok számára is lehetővé válik használatuk, akik nincsenek birtokában az előállításukhoz szükséges műszaki tudásnak. Ez szintén radikálisan megnöveli az egymással potenciálisan összekapcsolható aktorok számát, és az interakció összetettebb hálózatait hozza létre. |
| 71 | Lásd Tomlinson (1999) |