Médiakutató

Lábjegyzetek

dr. Munkácsi Péter: Néhány gondolat a rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezetről

1 A magyar nyelvű történeti áttekintést lásd Sár és Náthon (2002: 596–600).
2 A hazai olvasók számára az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle (ISZSZ) rendszeresen ismertette a nemzetközi szerződéstervezet előkészítő munkáit, lásd: ISZSZ 2001. június, 24. o.; ISZSZ 2002. február, 41. o.; ISZSZ 2002. augusztus, 79–80. o., valamint Munkácsi (2003).
3 Magyarország a 4/1994. (II. 11.) O.GY. határozat alapján fenntartás nélkül csatlakozott az egyezményhez, amelyet az 1998. évi XLIV. törvény hirdetett ki. 2004. március 4-i adatok szerint a Római Egyezménynek 77 tagállama van (forrás: WIPO/OMPI). A hatályos Szjt. szövege összhangban áll az egyezmény rendelkezéseivel.
4 Az Egyezmény 32. cikke értelmében kormányközi bizottság létesül a következő feladatokra: a. az Egyezmény alkalmazásával és működésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása; valamint b. javaslatok gyűjtése és dokumentáció előkészítése az Egyezmény esetleges felülvizsgálatához. A Bizottság a szerződő államok képviselőiből áll, akiket méltányos földrajzi megoszlás figyelembevételével választanak. A tagok száma hat, ha a szerződő államok száma nem haladja meg a tizenkettőt; kilenc, ha a szerződő államok száma tizenháromtól tizennyolcig terjed; és tizenkettő, ha a szerződő államok száma meghaladja a tizennyolcat. Az Eljárási Szabályzat főszabályként rögzíti, hogy a bizottságot minden páratlan évben kell összehívni.
5 Magyarország a 72/1994. (XII. 27.) O.GY. határozat alapján csatlakozott az egyezményhez, amelyet az 1998. évi IX. törvény hirdetett ki.
6 ILO/UNESCO/WIPO/ICR/17/6
7 A két ülés között eltelt idő óta csak Ausztrália, Barbados és Norvégia kormánya juttatott el írásos észrevételeket, amelyek szerint egyetértenek a tanulmányban foglaltakkal (lásd ILO/UNESCO/WIPO/ICR./18/6).
8 Az adatbázisok nemzetközi védelméről szóló harmadik szerződéstervezet megtárgyalását elnapolták. A téma az Állandó Bizottság ülésein jelenleg is napirenden van. A két WIPO szerződés hazai kihirdetése idén várható.
9 2000 decemberében diplomáciai értekezletet rendeztek az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmét szabályozó nemzetközi szerződés létrehozása céljából, amelyre akkor a jogátruházás kérdésében kialakult konszenzus hiánya miatt nem került sor. Magyar nyelven részletesen lásd Munkácsi (2001: 89).
10 A Médiakutató jelen számát 2004 áprilisában, a hivatkozott dokumentum (SCCR/11/3) közzétételét követően zártuk le, így annak részletes elemzésére e tanulmány keretében már nem volt mód – a szerk.
11 United States Patent and Trade Mark Office – http://www.uspto.gov/
12 United States Copyright Office – http://www.copyright.gov/
13 Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 71. §-a – 2004. május 1-jei hatállyal – átültette hazai jogunkba az Európai Parlament és a Tanács az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelve („INFOSOC” irányelv) 3. cikke 2. d. pontját, amely a rádió- és televízió-szervezetek számára is kizárólagos jogot ad a nyilvánosság számára „lehívásra” való hozzáférhetővé tételt illetően. Hasonló rendelkezést tartalmaz az egységes szerkezetbe foglalt szerződéstervezet 12. cikke is.