Cseh Gabriella: A digitális műsorszolgáltatásra vonatkozó időszerű jogi kérdések Magyarországon
| 1 | Ez az írás az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja keretében készült tanulmány rövidített változata. |
| 2 | Mindkét adóberendezés 8k üzemmódban, 2/3-as hibajavító kódolással üzemel, Budapesten a 43-as, Kabhegyen pedig a 64-es csatornán. A nagy teljesítményű adóberendezések mellett egy átjátszóadó is települt Budapesten, amely a főváros északi területének ellátását javítja. Az átjátszóadó a 28-as csatornán üzemel a főadóval azonos beállításban. |
| 3 | A digitális átállással kapcsolatos nemzetközi és magyarországi helyzetre vonatkozó információk forrása az Antenna Hungária honlapja: www.antennahungaria.hu |
| 4 | A médiatörvény keletkezéséről és értékeléséről lásd Sükösd Miklós és Cseh Gabriella „A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé” című írását lapunk 2001. tavaszi számában – a szerk. |
| 5 | Bár nem közvetlen tárgya tanulmányomnak, röviden ki kell térnem a műsorszolgáltatási szerződés jogdogmatikai képtelenségére. A szerződés egy olyan mellérendelt, polgári jogi jogviszony, amelyet a felek közös megegyezéssel, szabad akaratból módosíthatnak. Ebben a jogviszonyban egyik félnek sincs közvetlen kikényszerítő hatalma a másik felett: a szerződést kizárólag bíróság, esetleg más hatóság előtt lehet kikényszeríteni. Esetünkben pedig az Rtv. szerint az ORTT-nek – amely ekkor hierarchikus, hatósági szerepet ölt – joga van például megbírságolnia szerződéses partnerét, ha az megszegi a vele kötött műsorszolgáltatási szerződést. |
| 6 | A médiatörvény az Alkotmány 61. cikkének rendelkezése alapján kétharmados törvény. Szakértői körökben gyakran elhangzik, hogy ezt az állapotot alkotmánymódosítással kell feloldani, vagy „bármi módon” a törvényt felessé kell alakítani, mivel jelenlegi kétharmados elfogadási aránya a fő médiakodifikációs hátráltató tényező. A médiatörvény kétharmados státusa szerintem is a törvényhozási folyamatok fő megakasztója, de nem az okozója. A törvényhozási tárgy alkotmányjogi jelentősége miatt, valamint a hazai politikai kultúra és a tényleges közjogi állapotok következtében a törvény jelenlegi elfogadási arányát tartom megfelelőnek, mert így a parlamenti politikai ellenfelek magas fokú médiapolitikai konszenzusra kényszerülnek. Az Rtv. „feles” státusa esetén azáltal, hogy az éppen kormánypárti pozíciót betöltő politikai erők esetleg a maguk kedvére alakítják a „médiarendszert”, nagyobb politikai, jogi és piaci kár keletkezhet, mint amit a konszenzushiány okozna. |
| 7 | 2002/21/EK „Keretszabályozási Irányelv”, 2002/19/EK „Hozzáférési Irányelv”, 2002/20/EK „Engedélyezési Irányelv”, 2002/22/EK „Egyetemes Szolgáltatási Irányelv”, valamint a 2002/58/EK „Adatvédelmi és Elektronikus Hírközlési Irányelv” és a 2002/77/EK „Elektronikus Hírközlési Verseny Irányelv”. Megemlítendő még az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i döntése a frekvenciatartományról, melynek célja a rádió- és televíziófrekvencia-kijelölés harmonizációja különböző szolgáltatások, különösen páneurópai szolgáltatások igénybevételének elősegítése céljából. Továbbá fontos dokumentum a Bizottság által 2002. július 11-én kiadott Ajánlás a termékek, a szolgáltatások, az elektronikus kommunikáció érintett piacáról a Keretszabályozási irányelv 15. cikk 1. bekezdésének értelmében. |
| 8 | 2002/21/EK „Keretszabályozási Irányelv” 2. cikk, c) pont: „Az „elektronikus hírközlési szolgáltatás” olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatást jelent, amely teljes mértékben vagy nagyrészt elektronikus hírközlési hálózatokon, köztük a műsorterjesztésre használt hálózatokon átvitt távközlési szolgáltatások és átviteli szolgáltatások útján történő jeltovábbításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat; nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott információs társadalmi szolgáltatásokat, amelyek nem egészében vagy főleg az elektronikus hírközlési hálózatokon történő jelek továbbításából állnak”. |
| 9 | Műsorszolgáltatáson ebben a vonatkozásban a földfelszíni műsorszórással megvalósuló műsorszolgáltatót kell érteni. |
| 10 | E szabály alól kivétel a közszolgálati műsorszolgáltató. |
| 11 | A digitális műsorszolgáltatás közvetlen témakörén túlmutató, további fontos feladat a fogalmak vizsgálata abból a szempontból, hogy az alkalmazási tapasztalatok szerint azok mennyire bizonyultak logikusnak, konzisztensnek. |