Papp Z. Attila: A romániai magyar újságíró-társadalom
| 1 | Nincs általános konszenzus arra vonatkozóan, hogy milyen arányú visszajelzés az egyértelműen elfogadható. A mi esetünkben azért lehet az 50–58 százalékos válaszarány még inkább elfogadható, mert ez a százalék nemcsak a levélben megkeresettekhez képesti arányt jelöli, hanem az alapsokaságnak is közel 60 százalékát jelenti. Kérdőíves kutatásoknál, jól megválasztott minta esetében akár a 0,1 százalékos kérdezés is lehet reprezentatív. Mintánkat azért tekintjük elfogadhatónak, mert – ahogy fent olvasható – két kemény változó szempontjából reprezentatív. Ha a megkérdezettek véletlenszerű mintavétel által kerültek volna be a vizsgálatba, a 165 fős minta hibahatára ą 4 százalék lenne. |
| 2 | Coman nemcsak a nyomtatott sajtóra vonatkozó adatai szerint a román újságírók átlagéletkora 32,5 év, ez a fővárosi sajtósok esetében még alacsonyabb: 29 év. |
| 3 | A továbbiakban helyenként összehasonlításokat végzünk a vonatkozó magyarországi adatsorokkal. A magyarországi adatok Vásárhelyi Mária könyvéből (1990) származnak, forrásukat a továbbiakban külön nem jelöljük. |
| 4 | Ez az adat viszont nagyon eltér az összromániai átlagtól, ahol a nők aránya 46 százalékos, a fővárosban pedig 52 százalékos. |
| 5 | 1 USD = 31 000 lej. |
| 6 | Magyarországon az újságírók 31 százaléka belpolitikával, 18 százaléka kultúrával foglalkozik. A romániai magyar újságírók körében az arányok: kultúra: 28 százalék, belpolitika: 24 százalék. |
| 7 | Egy újabb kutatás hipotéziseként azonban megfogalmazható, hogy a politikai okok magasabb arányt érnek el, ugyanis a most tárgyalt vizsgálat után egyre több jel utal a romániai magyar sajtó polarizálódására. |
| 8 | A főkomponens-elemzés a statisztikai változók „együttmozgásának” háttérdimenzióját tárja föl, azaz több változót igyekszik minél kisebb számú változóra redukálni oly módon, hogy a változók összvarianciájának magyarázottsága minél nagyobb legyen. |
| 9 | A korábbiakban létrehozott általános szakmai és általános elégedettségi faktorok közötti korrelációs együttható szignifikáns, és 0,46-os értéket mutat. |
| 10 | Ezt lineáris regresszióval végeztük el: elfogadható (0,05 alatti) szignifikanciaszint mellett az előbbi esetben a béta együttható 0,29, a második esetben pedig -0,26. |
| 11 | Szám szerint ez azt jelenti, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1 – hetente, 2 – havonta, 3 – fél évente, 4 – évente, 5 – ritkábban) a román nyelven publikálóknál 3,4-es, míg a Magyarországon közlő valamivel népesebb csoport esetében 4-es átlagot kaptunk. |
| 12 | Bodor Pálról van szó. |
| 13 | E támogató magatartás természetesen nem föltétlenül jelent anyagi támogatást. |
| 14 | A megyésítés után hozták létre az új megyei lapokat, amelyeknek kiadói korábban a Román Kommunista Párt megyei fiókjai voltak. Az akkor indult lapok jórészt ma is léteznek, természetesen más kiadóval. |
| 15 | Természetesen érdekes lenne e kapcsolatrendszerek sajátosságait 1920-tól megvizsgálni, és összehasonlítani, hogyan alakultak e viszonyok az egyes korszakokban. Úgy gondolom, a modell kulcselemei mindegyik korszakban szerepet játszottak a nyilvánosság szerkezetének alakulásában. |
| 16 | Itt jegyezzük meg, hogy e kölcsönös odafigyelés eredményeképpen például az újságírók 38 százaléka tudott megnevezni román újságíró-példaképet, míg magyarországi példaképet csak 30 százaléknyian említettek. |
| 17 | De nem elhanyagolható az ezekért járó magasabb honorárium sem. Főképp az irodalmi nyilvánosság esetében gyakran elhangzik, hogy az erdélyi magyar irodalom jórészt már átköltözött Magyarországra: itt jelentetnek meg könyveket, itt publikálnak többet, és ezek az írások az otthoni közegben meg sem jelennek. Az sem ritka dolog, hogy az egyik erdélyi szerző reflektál egy magyarországi lapban egy másik erdélyi szerző alkotására. |
| 18 | A 2002-es magyarországi országgyűlési választások kampánya például teljes mértékben átcsapott a kisebbségi nyilvánosságba is: a nyomtatott sajtóban és az elektronikus levelezési listákon Fidesz-szavazásra való felszólítások tömkelegével találkozhattunk. A legnagyobb erdélyi terjesztésű magyar napilap, a Krónika például az első forduló utáni hétfői (2002. április 8-i) lapszámában vaskos főcímben közölte: Nyert a Fidesz-MDF koalíció. |
| 19 | A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyezni, hogy az 1990-es évek vége felé kibontakozott a kisebbségi virtuális nyilvánosság is, jelen elemzésben azonban erre nem térünk ki (lásd például a Transindex című elektronikus lapot). |