Jenei Ágnes: Televíziós közigazgatás Olaszországban
| 1 | A szerző az E-Governemnt Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért számára 2005 második felében Olaszországban végzett kutatásokat e témában. A kutatási eredmények összegzése teljes terjedelemben a T-Government, avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban (szerk.: Tózsa István, E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért, Budapest 2005) című kötetben olvashatók; a jelen tanulmány az ott publikált Olaszországi DTV alkalmazások fejezetre (19-64. o.) támaszkodik, annak továbbgondolt, kiegészített változata. A szerző az olasz közszolgálati televízió (RAI) RAIUtile csatornájánál végzett résztvevő megfigyelést, és készített félig strukturált interjúkat a szerkesztőség különböző munkaköröket betöltő tagjaival (az interjúk alanyait lásd a jelen a tanulmány végén). A megfigyelésből és az interjúkból származó kutatási anyagot egy fókuszcsoportos vizsgálat következtetései egészítik ki; ezt a RAIUtile megbízásából a La Sapienza római tudományegyetemen készítették 2005 szeptemberében (a pontos hivatkozást lásd az irodalomjegyzékben). A terepmunka célja egyrészt magának a RAIUtile csatornának mint terméknek a megismerése és tanulmányozása (Magyarországról ugyanis nem elérhető), másrészről a gyártás feltételeinek, a munkafolyamatoknak a megfigyelése, valamint a szerkesztőségben tetten érhető domináns szakmai kultúra tetten érése volt. A szerző ezen túl 2005-ben októberében részt vett a Bolognában megrendezett közigazgatási kommunikációs szakkiállításon (COMPA), amely lehetőséget adott a közigazgatás perspektívájának megismerésére is. A római, illetve a bolognai utat internetes kutatás előzte meg, illetve egészítette ki. Ezen túl a szerző digitális földfelszíni terjesztéssel kapcsolatos, valamint az olasz televíziónál korábban végzett empirikus kutatásaira támaszkodik. |
| 2 | A szolgáltató állam fogalma a közigazgatási eljárást szabályozó 1990/241. sz. törvény nyomán kezd terjedni. 2000-ben az ügyfélbarát szemlélet keretében megszületik a közigazgatási kommunikációs törvény (2000/150. sz. törvény), amely világosan meghatározza, hogy a közigazgatás részéről ki (milyen képezettség és kompetenciák birtokában) milyen strukturális feltételek mellett, milyen csatornákon keresztül és miként kommunikálhat. |
| 3 | A 45 év felettiek 20 százaléka használja az internetet, lásd a www.cnipa.gov.it kimutatásait. |
| 4 | Forrás: www.cnipa.gov.it (utolsó letöltés: 2005. november 11.). |
| 5 | A már működő szolgáltatásokhoz a kereskedelmi forgalomban kapható dekóder szükséges, míg a fejlesztés alatt álló, magas szintű interaktivitást lehetővé tevő alkalmazások igénybevételéhez várhatóan speciális, külön e célra kifejlesztett dekódert kell majd a nézőnek használnia. A visszacsatolás általában egyelőre analóg telefonvonalon történik, ami nehézkes, lassú és körülményes. A fejlesztések ezért a vezetéket nem igénylő alkalmazásokra irányulnak. A felhasználó visszacsatolását a szolgáltatóközpontok fogadják és dolgozzák fel. A szolgáltatások igénybevételéhez a felhasználónak azonosítania kell magát. Így értesül a szolgáltató a felhasználó személyéről, és arról, hogy az rendelkezik-e a megfelelő jogosultsággal. A felhasználó ugyanakkor a dekóderhez csatlakoztató személyazonosító kártyán keresztül ad felhatalmazást a szolgáltatónak a tranzakció elindítására. Fokozott adatvédelmet igénylő helyzetben egy biztonsági PIN-kód megadása is szükséges lehet. Az adatokat a rendszer ilyen esetekben titkosítva továbbítja. A szolgáltatások lehetnek ingyenesek vagy díjkötelesek, néhány pedig eleve különféle számlák rendezésére alkalmas. A digitális tévén keresztül történő online fizetésre a fejlesztés alatt álló projektek hasonló technológiák alkalmazásával próbálkoznak: bankkártyával, folyószámláról való átutalással, előre megvásárolt feltöltőkártyával, mobiltelefonnal (amelyhez meghatározott hitelkeret van társítva), illetve „pay-pay” protokoll-al. Ez utóbbi egy olyan készülék, amely a dekóderre csatlakoztatva kódok megadása nélkül nyitja meg a felhasználó előtt az utat saját bankszámlájához; 2005. december 5-én mutatták be Sienában az ott megrendezett, a digitális földfelszíni terjesztésről szóló konferencián. |
| 6 | 2002-ban a földfelszíni vétel a háztartások 89 százalékában, műholdas terjesztés a háztartások 19 százalékában, kábel a háztartások három százalékában volt elérhető (EUROSTAT – Statistics on the Information Society in Europe -2003 Edition; utolsó letöltés: 2006. január 26.). |
| 7 | Ki kellett dolgozni egy új frekvenciaosztási tervet, amelyet a kormány 2003-ban fogadott el. 2004-ben megszületett a teljes, digitalizálás alatt álló kommunikációs rendszer működését szabályozó törvény (2004/150 sz. törvény), amely szerint a jelenlegi analóg terjesztést 2006 végéig teljesen meg kell szüntetni, és át kell térni a digitális műsorszórásra. Az előrejelzések szerint néhány, az átállásra már készen álló tartománytól eltekintve – ilyen például Sardegna és Valle D'Aosta – némi csúszás várható. |
| 8 | Kétféle dekóder van jelenleg forgalomban: a digitális adások vételére képes, de nem interaktív, valamint az interaktivitásra képes dekóder. A dekóder vásárlását az olasz állam 70 euróval (az első 700 000 interaktivitásra képes dekóder vásárlását 150 euróval) támogatja, amennyiben a vevő igazolja, hogy rendezte éves televíziós üzembentartási díjat. A befolyt összeg egy része a digitális földfelszíni kísérleteket támogató állami kasszába, másik része a kísérletekben oroszlánrészt vállaló közszolgálati tévéhez folyik be. A RAI ugyanis nemcsak műsorszolgáltató (a digitális rendszerben: tartalomszolgáltató), hanem hálózatüzemeltető is, és a digitális földfelszíni hálózat fejlesztését az állammal kötött koncessziós szerződés írja elő számára. |
| 9 | A Médiakutató számára írt tanulmány lezárásnak pillanatában már körülbelül 3 700 000 (wwww.fub.it, utolsó letöltés: 2006. január 26.). |
| 10 | Az interaktivitás alapvető feltétele a visszacsatolás lehetősége. Az interaktivitásnak más és más foka különböztethető meg attól függően, hogy a rendszer mennyire gyors, valósidejű-e a visszacsatolás lehetősége, illetve hogy a néző a visszacsatoláson keresztül képes-e a tartalmak kontrollálására, valamint hogy fennáll-e az egyéni címezhetőség lehetősége (erről összefoglalóan lásd Urbán, 1999). Az interaktivitás foka függ a tartalom típusától (műsor/szolgáltatás) is. Az analóg televíziózásban is elterjedtek interaktív programelemek, ilyen például az, amikor a közönség sms-ben leadott szavazatával befolyásolja egy valóságshow kimenetelét, vagy amikor egy beszélgetőműsorban a betelefonálók kérdéseitől függően halad tovább a társalgás. |
| 11 | Az olasz digitális földfelszíni televíziózásban a néző a dekóderekbe épített, telefonvonalhoz kapcsolt modemen keresztül képes a visszajelzésre. |
| 12 | Ministero per l'Innovazione e le Tecnologie – www.innovazione.gov.it (utolsó letöltés: 2005. november 27.). |
| 13 | CNIPA – Centro Nazionale per Informatica della Pubblica Amministrazione – www.cnipa.gov.it (utolsó letöltés: 2005. augusztus 19.). |
| 14 | www.cnipa.it (utolsó letöltés: 2005. augusztus 19.). |
| 15 | Az Ugo Bordoni Alapítvány (www.fub.it) 2000-ben jött létre, majd egy 2003-ban jóváhagyott törvény szerint lett a magas kultúra magánintézménye. Az alapítvány fejlesztési stratégiákat dolgoz ki a kommunikáció területén. Együttműködik a Kommunikációs Minisztériummal műszaki, gazdasági, pénzügyi, szervezési és szabályozási problémák megoldásában. |
| 16 | A RAI (RAI Radiotelevisione Italiana SPA) működését az állammal kötött, háromévente megújítandó koncessziós szerződés szabályozza. Közszolgálati műsorszolgáltatóként tevékenykedik, tájékoztat, nevel, szórakoztat, valamint – a koncessziós megállapodás értelmében – kereskedelmi és reklámtevékenységet is végez. Jelenleg a RAI a három általános műsorkínálatot nyújtó televízió, valamint a három fő rádiócsatorna kínálatát a hagyományos, földi sugárzás mellett párhuzamosan, digitális földfelszíni terjesztéssel is továbbítja. Vannak kizárólag digitális földfelszíni terjesztéssel továbbított tematikus csatornái is: a RAI-produkciók kulturális színét-javát sugárzó, emellett bizonyos műsorsávjaiban a formanyelvi kísérletezésnek teret adó RAI Doc – RAI Futura (napi hat óra eredeti műsorral), valamint a közigazgatási csatorna, a RAI Utile (napi öt óra eredeti műsorral). |
| 17 | A digitális technológia költséghatékony lehet, mert kiválthat korábban fontos szakembereket a munkafolyamatból: az operatőrt, a vágót, a világosítót stb.; a digitális, „többfunkciós” szerkesztők multimédiás számítógépükön egyedül is elvégezhetik az editálást. Ráadásul azt, amit egyszer leforgat egy stáb – a digitális technológia miatt – gyorsabban, egyszerűbben, olcsóbban tudja posztprodukciós eszközökkel újra felhasználni különféle médiumok – a DVD, a CD, a videofon, a könyv, a folyóirat stb. – számára. |
| 18 | Az általános műsorszolgáltatók által elhanyagolt „világok” (térségek, szubkultúrák), amelyekre csak akkor irányul rá a média reflektorfénye, amikor valamilyen katasztrófa sújtja őket. |
| 19 | Például akkor, amikor hétezer ortopédus vagy tízezer önkormányzati közlekedési bizottsági elnök egyszerre vesz részt interaktív televíziós továbbképzésen. |
| 20 | A megcélzott réteget tehát egyáltalán nem éri el a csatorna. Ez egy piaci alapon működő vállalkozásnál nehezen lenne elképzelhető. |
| 21 | Forrás: a RAIUtile számára 2005. szeptember 28-án készített kutatási beszámoló. Lásd az irodalomjegyzéket. |
| 22 | A teljes kép kedvéért: a miniszterelnökhöz, Silvio Berlusconihoz közel álló cégek maguk is közvetlenül érdekeltek a DTV fejlesztésében, például a dekódergyártásban (bizalmas információ), de a bevezetőben említett (és internetes hivatkozással ellátott) pályázatok alvállalkozói között is találhatók Berlusconi-közeli cégek. |
| 23 | A fogyasztói szokások megváltoztatására képes alkalmazás; bővebben lásd Urbán (2004b). |
| 24 | wwww.fub.it-utolsó letöltés: 2006. január 26.). |
| 25 | A digitális rendszerre való áttérés jelenlegi, átmeneti szakaszában az analóg adások továbbítása lefoglalja a rendelkezésre álló frekvencia nagy részét, miközben a RAI-nak a kísérleti digitális csatornák műsorát is sugároznia kell. |
| 26 | Az interaktivitás lehetséges szintjeiről összefoglalóan lásd Urbán (1999). |
| 27 | A verseny fogalma felveti a nem megkerülhető kérdést: mi/ki lehet potenciális versenytárs (tévécsatorna, internet)? |
| 28 | Lettore modello, lásd Eco (1979). |
| 29 | A RAI megbízásából készített fókuszcsoportos vizsgálat, a hivatkozást lásd az irodalomjegyzékben. |
| 30 | Roman Jakobson orosz nyelvész szerint amikor a kommunikáció az adó és a vevő közti fizikai és pszichológiai csatorna megnyitását és nyitva tartását szolgálja, a kommunikáció fatikus funkciója érvényesül (Jakobson, 1972). |
| 31 | Jakobson szerint amikor a kommunikáció a kontextusra irányul, a referenciális funkció kerül előtérbe. |
| 32 | A közszolgálati, a kereskedelmi és a tematikus adók együttes jelenléte a televíziós piacon. |
| 33 | A jelen esetben a televízió „fogadja be” az internetet, míg más esetekben az interneten keresztül tölthetők le tipikusan televíziós tartalmak. |